A Kőszegi-hegység leglátványosabb geológiai képződményeiről beszélünk, melyek lenyűgöző formáit a Kéktúra is érinti.
Az országban igen kevés helyen, köztük a Kőszegi-hegységben találkozhatunk zöldpalával. Ennek a kőzetnek a kialakulása a földtörténeti középkorra (jura, kréta időszakra) tehető, amikor itt még mindent tenger borított, és a vízfelszín alatt vulkanikus folyamatok zajlottak. A későbbi metamorfózis, azaz a nyomás- és hőmérséklet-változás átformáló ereje alakította zöldpalává a kőzetet, melyek a Bozsok határában igen látványos sziklaidomokat mutatnak: ezeket hívjuk Kalapos-köveknek.
A látványos sziklapárkányok esőbeállónak sem utolsók
A „kalapok” magyarázata, hogy a kőzetképződés során tengeri üledék meszes anyaga is keveredett az egykori vulkáni kőzetekkel, megmaradt a metamorfózis után is, mint puhább, könnyen málló anyagrész. A zöldpala felszíni alakzatai annak köszönhetik különös formáit, hogy az idő során fokozatosan erodálódó sziklák kevésbé ellenálló anyaga kimállott, míg a keményebb kőzetek („kalapok”) jobban dacoltak az idő vasfogával. Még többet olvashatsz a Kalapos-kövekről, illetve Bozsok környékéről ebben a cikkünkben.
Az ország legnagyobb ingyenes közösségi túranapja a Magyar Természetjáró Szövetség szervezésében, október 14-én, szombaton lesz. Ha te is szeretnél részt venni az idei Kéktúrázás Napján, nem kell mást tenned, mint kiválasztani a neked tetsző szakaszt, és regisztrálni.
Az esemény részleteit ITT találod.
A kalapos köveket is megismerheted a Kéktúrázás napján, Velemtől Bozsokig tartó, 13 km-es túrán, amire ezen a linken tudsz jelentkezni.
