Túraajánlat

Kirándulás a Kőszegi-hegység rejtett értékeihez

Egy jelvényszerző túrát fogunk most bemutatni, amely elsősorban nem a környék népszerűbb helyeit célozza meg, hanem a hegység kevésbé ismert természeti és kulturális értékeit.

Szöveg:
2020. december 19.

Egy jelvényszerző túrát fogunk most bemutatni, amely elsősorban nem a környék népszerűbb helyeit célozza meg, hanem a hegység kevésbé ismert természeti és kulturális értékeit.

Általában az érintőpontos túramozgalomnak nincs fix nyomvonaluk, ám a szervezők ennél a kőszegi tematikánál ajánlanak egyet, amely egy 31 km-es útra fűzi fel a hegység kevésbé ismert, de annál izgalmasabb látnivalóit és érdekességeit. Az általunk is bejárt útvonal Kőszegről, a Jurisics-vártól indul, majd hegyet-völgyet bebarangolva ugyanide tér vissza. Lássuk hát, milyen kincseket vonultat fel a Kőszegi-hegység rejtett(ebb) értékei elnevezésű túra, amelyet a gyakorlottabb természetjárók akár egy nap alatt is teljesíthetnek.

Vártól az erdőbe

Kőszeg fő nevezetességétől, a Jurisics-vártól indulunk. Bár a kevésbé populáris helyszínekre fókuszálunk, az erősség kihagyhatatlan látnivaló. Számos kiállítást és kulturális programot találunk itt, de a 13. századtól folyamatosan fejlődő, impozáns épületegyüttes már önmagában is megér egy sétát. A vártól pár száz méter gyaloglással a Pék utca, majd az Árpád tér érintésével a szűk Erdő utcán érjük el Kincs István apátplébános egykori lakóházát.

A Kincs-villa falán Magyarország talán legrégebbi fennmaradt turistajelzése látható, amely a II. világháború előtti időkből származik.

A mára erősen megkopott jelzés hajdanán a Kőszegi-hegység legmélyebb, sziklákkal tarkított szurdokába vezetett, oda, ahová ma jelöletlen úton ugyan, de mi is bevesszük magunkat.

Ez a meredek falú völgyszoros az Ördög-árok, amelyet az erózió mellett évszázadokon át a lovak patái és a szekérkerekek is folyamatosan koptattak, mélyítettek. Hamarosan felérünk a Napos-tetőre, ahonnan balra, déli irányba fordulva, szőlők között – akár a panorámás Szulejmán-kilátót is érintve – csatlakozunk rá a Király-völgybe vezető kék kereszt jelzésű turistaútra. Pár száz méteres felmenetet követően elérkezünk túránk első ellenőrző pontjához, a térképeken is feltüntetett Óriás gesztenyefához.

A hatalmas famatuzsálem törzsének már csak egy része látható, de 10,05 m-es kerületével egykoron az ország egyik legnagyobb fájának számíthatott.

Belső része elkorhadt, így a pontos korát nem lehet tudni, de a helyiek úgy tartják, a fa közel 800 évig élt (a megmaradt farész egyébként 330 évgyűrűt tartalmaz).

Az Óriás gesztenyefánál található kőtábla feliratának utolsó szava egyben a túránk első igazolókódja, amelyet az itinerként is funkcionáló igazolólapunkra kell ráírnunk. Utunkat folytatva egy titokzatos, hajdanán katonai célokat szolgáló épületre bukkanunk a közelben. Ez a Szálasi-bunker, amelyet 1944 novemberében a hatalmat megszerző hungarista mozgalom vezetője, Szálasi Ferenc építtetett föld alatti főhadiszállásnak. A harcok elől elmenekülő „nemzetvezető” sosem használta ezt a bombabiztos bunkert, de ennek ellenére a Hunyadi János testőrzászlóalj kitartóan védte a város feletti állásokat a sokszoros túlerőben lévő oroszokkal szemben. A bunker körüli hegyoldalban legalább kétszáz orosz katona lelte halálát a napokig tartó, súlyos harcokban. A bunkert a háború után a szovjet hadsereg használta, majd az 1950-es években berobbantották a bejáratát, ám a vasbeton épület csak részben rongálódott meg. A kétezres évek elején kőszegi vállalkozók segítségével feltárták, majd elkezdték felújítani azzal a szándékkal, hogy a nagyközönség számára is látogatható legyen. A terv többek között a politikai visszhangja miatt sem valósult meg: az épület napjainkban is le van zárva.

Tábor-hegyi kilátás

A Kincs-pihenőt a kék kör jelzésen érjük el, majd egy sorompóval lezárt erdészeti úton folytatjuk a gyaloglást az erdőben. A Hét-forrás előtti leágazásnál átváltunk a zöldre, amelyet a hegyoldalban egészen a Zeiger-nyeregig követünk. Elértük túránk második ellenőrző pontját – az itinerben feltett kérdésére az itt található erdészház tetejének színe a válasz. Ha nem szegi kedvünket a meredek kaptató, akkor innen a zöld háromszögön egy közel 400 m-es felmenettel a 645 m magas, gyönyörű panorámát nyújtó Tábor-hegyre juthatunk fel.

Kiválóan rálátni innen többek között a Hét-forrás völgyére és Léka várára is – tényleg megéri a kis kitérő.

Miután a csúcsról visszaereszkedtünk a nyeregbe, a korábban már érintett erdészháztól egy széles, kavicsos úton déli irányba tartunk. Kerékpáros turistajelzések vezetnek el minket a Vörös keresztig. Itt csatlakozunk rá a hegység főgerincét bejáró kék háromszögre, amely a 708 m magas Kopasz-Kendigre visz fel. A hegytetőn egy fa törzsén található betűpár adja meg az itiner harmadik kérdésére a választ. Túránk 11. kilométerénél járunk.

Újabb „titkos bunker”

A gerincen továbbhaladva kisvártatva elérjük a Kendig 726 m-es csúcsát is, majd a jelzet útról letérve egy újabb érdekes objektumot is útba ejtünk. Vannak, akik szerint ez a különös építmény is a háború során keletkezett, illetve része volt „Szálasi-bunkerrendszernek”, de valójában a múlt század elején egy üdülő építéséhez kerestek itt vizet, ezért kutakat fúrtak, amelyek mintegy 30 m mélyek. Vizet nem találtak, így az építkezés leállt, a balesetveszélyes aknák pedig itt maradtak. A legendás helyet elhagyva – a Hármashatár-hegyet is érintve – jutunk el a Hörmann-forrás melletti parkolóig. Egy ideig még a kék kereszten haladunk az erdős hegyoldalban, majd az itiner útmutatása alapján jelzetlen, de jól követhető utakon jutunk el a piros turistajelzéssel ellátott útig, amelyen alig pár métert gyalogolva megpillanthatjuk az Asztal-kőhöz vezető piros háromszöget.

A magányosan álló szikla (a pár km-re található Kalapos-kövekhez hasonlóan) vulkanikus eredetű metamorf kőzetből, zöldpalából épül fel.

Érdemes már csak a kilátás miatt is megtenni ezt a kis kitérőt. Innen nem messze, a piros kereszten déli irányba leereszkedve találjuk túránk negyedik ellenőrző pontját, az Apostolok fáját. Ennek a különös bükknek 12 törzse van, (sajnos közülük már több is elszáradt) pont annyi, ahány apostol volt.

Legendás sziklák nyomában

Piros és kék jelzéseket követve a közeli osztrák–magyar határ felé vesszük az irányt. Ezen a szakaszon több jellegzetes sziklaalakzatot is megcsodálhatunk, köztük a Gyilkos-sziklát, amely inkább a hozzá kapcsolódó történetek miatt, nem pedig a látványa miatt vált híressé. A gyászos helynév valamilyen tragédiára emlékeztet, de mára csak legendák szólnak a fákkal takart, mintegy 6-7 méteres sziklaletörésről, amelynek történetéről biztosat senki sem tud.

Több mint három km-en keresztül követjük a kék jelzéseket a határvonalon, mielőtt a 20. kilométerünknél elérnénk a látványos „kalapos köveket”. Túránk 5. ellenőrző pontjánál szebbnél szebb természeti képződményeket csodálhatunk meg.

A különös sziklaalakzatok részben az egykori tenger alatti vulkanizmus és a mészanyag változó arányú keveredésének eredményeként, valamint az évmilliós erózió következtében jöttek létre.

A kőzetben egyenetlenül felhalmozódott mészanyag idővel kioldódott, kimállott, a szilárdabb rétegek pedig „kalapos” formákat alkotnak.

Falu és a város határán

A pompás sziklatömböket a Széles-kőnél végleg magunk mögött hagyjuk. Mielőtt teljesen leereszkednénk a Sötét-völgybe, egy kis kitérővel érdemes felkeresni a Kőszegi-hegység magyarországi oldalán található legnagyobb barlangját, a Kalapos-kői-barlangot, amelynek járatai összesen mintegy 30 m-t tesznek ki. A völgyből kiérve továbbra is a piros háromszög jelzést követve – a Szent-kutat érintve – érjük el Velem községét. A takaros kis település főutcáját keresztezve rövid ideig a sárga jelzésen haladunk. Nemsokára megérkezünk a Cseke-forráshoz, amely a hatodik, egyben az utolsó ellenőrző pontunk, viszont a kőszegi végállomásunkig még hátravan 7 km. Az itinerünkben ajánlott útvonal Cák híres pincesora mellett elhaladva, a Kenyér- és a Szabó-hegy között vezető sárga úton visz be a városba. Ha a túra végére még maradt egy kis erőnk, mindenképp érdemes felfedezni Kőszeg hangulatos utcáit, tereit és látnivalóit, hiszen kevés olyan idilli város van hazánkban, amely ily mértékben képes volt megőrizni eredeti arculatát.

Infók a túramozgalomról

A túra ajánlott útvonala 31 km hosszú, illetve kb. 1000 szintemelkedés tartalmaz. Teljesítése nincs időkorláthoz kötve, tetszőleges irányban haladva és akár részletekben is felkereshetjük a kiírásban szereplő hat helyszínt. A túramozgalom igazolólapját – amelyen a pontos útvonalleírás és egyéb információk is szerepelnek – ingyenesen letölthető a GesztenyeKék Természetbarát Egyesület honlapjáról (gesztenyekek.hu). A túra sikeres teljesítői az Írottkő Natúrparkért Egyesület Tourinform-irodájában vehetik át a díjazást, kérésre és 100 Ft ellenében pedig indulás előtt az itinert is kinyomtatják nekünk, ha szeretnénk. A jelvény 300 Ft-ba kerül. Az egyesület Tourinform-irodájának címe: Kőszeg, Fő tér 2. További információ a naturpark.hu weboldalon érhető el.

A cikk a Turista Magazin 2019. december - 2020. januári számában jelent meg. Korábbi lapszámainkat ide kattintva érheted el.


Cikkajánló