Hírek

Tüneményes vidrakölyök cseperedik a Szegedi Vadasparkban

Forráskút melletti halastónál talált rá egy sétáló pár január végén az alig pár hetes, elárvult vidrabébire, amely most a Szegedi Vadaspark természetvédelmi központjában nevelkedik.

Szerző:
TM
Fotó:
MTI / Rosta Tibor (kiemelt kép)
2020. február 24.

Forráskút melletti halastónál talált rá egy sétáló pár január végén az alig pár hetes, elárvult vidrabébire, amely most a Szegedi Vadaspark természetvédelmi központjában nevelkedik.

A megtalálásának napja alapján Artúrnak elnevezett kölyök gondozója szerint igen játékos, bármivel képes játszani, de a kedvencei a hengeres papírdobozok. Naponta ötször szopik, macskatejpótlót kap, de szokja az apróhalat és a többi szilárd táplálékot. A vízzel még csak barátkozik, ám idővel azt is megszokja. Hogy ez minél gyorsabban menjen, gondozója több trükköt is bevet – írja az MTI.

Szeged, 2020. febru..r 21..Cumis..vegb..l t..pl..l egy mentett vidrak..lyk..t (Lutra lutra) gondoz..ja a Szegedi Vadasparkban 2020. febru..r 21-..n. A t..zhetes el..rvult k..lyk..t, akit Art..rnak neveztek el, egy Forr..sk..t melletti halast..n..l tal..lta meg egy arra s..t..l.. p..r, ezut..n ker..l
Fotó: MTI / Rosta Tibor

A vidrákat prémük miatt sokáig vadászták, ezért, és természetes élőhelyük csökkenése miatt a faj Európa számos területén kipusztult. Magyarország viszont igazi „vidranagyhatalom” a régióban, köszönhető annak, hogy a faj fokozottan védett. Természetvédelmi értéke 250 000 Ft egyedenként. Több helyen próbálkoznak a visszatelepítésével, máshol viszont illegálisan irtják, mert a halastavak kártevőjének tartják.

A Szegedi Vadasparkban fontosnak tartják, hogy a mentett állatok lehetőség szerint ne legyenek kézhez szoktatva, hiszen ha fejlődésük abba a szakaszba ér, akkor visszaengedik természetes élőhelyükre. Artúr esetében elkerülhetetlen a szorosabb emberi kapcsolat, így majd a természetvédelmi hatósággal való egyeztetés és a viselkedése alapján dől majd el, visszaengedhető-e a természetbe.

lutra_lutra_baby_20200219_03 Endrédi Lajos
Fotó: Endrédi Lajos

Az európai vidrát korábban több magyar állatkert is bemutatta, ma már csak a Szegedi Vadasparkban és a petesmalmi vidramenhelyen találkozhatnak velük a látogatók, mindkét helyen mentett példányokkal. Állatkertekben jellemzően közeli rokonát, az ázsiai törpevidrát (Amblonyx cinereus) tartják.

Vidra – A játékos csúcsragadozó

A ragadozók (Carnivora) rendjének menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó vidra (Lutra lutra) elterjedési területe Európát, Észak-Afrikát és Ázsia egy részét foglalja magában. Magyarországon szinte mindenfelé elfordul, ahol megfelelő búvóhelyeket és táplálékbázist kínáló vizeket talál. A nádasok, bozótosok, erdők övezte halastavakat kedveli a legjobban, de folyók, lápok, holtágak, kisebb-nagyobb csatornák mentén is „megtalálja számítását”. Életmódja legyen bármennyire is vízhez kötött, idejének jelentős részét a szárazföldön, főként nappali alvással és pihenéssel tölti. Hosszú, hengeres testének hossza 60-85 cm, farokhossza 35-45 cm, a nőstény testtömege 5-8 kg, míg a hímeké 8-15 kg. Lábai rövidkék, ujjait úszóhártya köti össze.

Orphaned European otter baby in a zoo Lutra Lutra at the legs of zookeeper
Fotó: Endrédi Lajos

Magányosan él, leszámítva a 10-14 napos nászidőszakot, amikor a párok együtt tartózkodnak. Az év során bármikor sor kerülhet a párzásra, a legjellemzőbb időszak ugyanakkor tél végére, tavasz elejére tehető. Fészkét vízparti fák gyökerei között, természetes hasadékokban, maga ásta üregekben alakítja ki. A nőstény 60-75 napos vemhességet követően 2-4 kölyköt ellik, majd egyedül neveli az apróságokat. Az utódok vakon születnek, szemük 30-35 nap múltán nyílik ki, elválasztásuk 45-50 napos korukban veszi kezdetét. Két hónaposan látnak neki az úszással és a vadászattal való ismerkedésnek, anyjuktól azonban nehezen szakadnak el: 8-12 hónapig is együtt maradhatnak. Kétévesen válnak ivaréretté.


Cikkajánló