Keresés eredménye

A réti angyalgyökér ritka, fokozottan védett és veszélyeztetett növényfajunk, Magyarországon csak a Nyírségben fordul elő. Virágzása nyár végén, június végétől szeptemberig tart.

A fokozottan védett madárfaj régebben csak időnként jelent meg a Kis-Sárréten, az utóbbi években azonban egy-két pár rendszeresen fészkel itt. Idén pedig dupla annyi költött, mint tavaly.

Augusztus elején gyakran láthatunk a települések közelében lévő réteken „kamasz” fehér gólyákat, akik már a többi környékbeli fiatallal bandáznak, és készülnek a hosszú vándorútra.

A rejtőzködő életmódjáról ismert túzok ritkán kerül szem elé, hát még a túzokfiókák, melyeket a tojó annyira rejteget, hogy szinte észrevehetetlenek a magas növényzetben. A szakembereknek most mégis sikerült egy túzokcsibére jeladót rakni.

Eddig még soha nem regisztrálták füleskuvik fészkelését Cserebökény térségében. Nemrégiben azonban a szakemberek 4 pelyhes kis fiókát gondozó tojóra bukkantak az egyik szalakóták számára kihelyezett mesterséges költőládában.

A közelmúltban felmérték a garbolci Nagy-erdőben a fokozottan védett sápadt szemeslepke állományát. A szakembereket is meglepte a vizsgálat eredménye: a térségben élő populáció magas egyedszámú és országos szinten is jelentősnek minősül.

Ez a gyönyörű íbiszféle ritka költőfajaink közé tartozik, ezért is jó hír, hogy a Gácsháti-halastavakon idén először költöttek batlák.

Ez a galamb nagyságú, gyors röptű fekete, fehér, szürke színekbe öltözött, piros lábú madár az egyetlen hazánkban rendszeresen költő csérféle. És a Kis-Sárréten kifejezetten jól érzi magát, erről tanúskodik, hogy a Körös–Maros Nemzeti Parkon belül itt található a legnépesebb küszvágócsér-állomány.

A Bükk hegység északi részén számos szaporodóhelyét tartják nyilván a fokozottan védett hegyiszitakötőnek, az imágók azonban mégis kifejezetten ritkán kerülnek az ember szeme elé. Nemrég egy madárhálónak köszönhetően bukkantak rá egy szép imágóra, amelyet a szakemberek a kiszabadítás és néhány fotó után szabadon is engedtek.

Bár Somogyban eddig is megfigyelték a fajt, de sikeres költést eddig még nem dokumentáltak. Most viszont négy kerecsensólyom-fióka is kirepült a Sió-völgyben.

Átadták a Szársomlyóra vezető panorámasétányt és az új fogadóépületet a Villány szomszédságában található Nagyharsányi Szoborparkban.

Alkonyatkor a Maros hullámterében érdekes szerenádnak lehetünk fültanúi. Elkezdődött a magyar tarszák nászidőszaka, amikor is a szerelemtől fűtött hímek ciripeléssel csalogatják magukhoz a nőstényeket.

A vadmacska félénk természete és rejtőzködő életmódja miatt ritkán kerül szem elé. A mecseki vadkamerának mégis sikerült rögzítenie egy arra kószáló szép példányt.

Fantasztikus belegondolni, hogy ez a gyönyörű madár hányszor járta meg Afrikát. Sok tízezer kilométert tett már meg életében az a gyűrűzött szalakóta, amely a napokban tűnt fel a Csanádi-pusztákon. A nyolcadik életévében járó madarat 2013-ban, fiókaként ugyanitt gyűrűzték meg.

Az egyetlen, életben maradt fióka június 9-én egész napra egyedül maradt, a szülők nem látogatták és nem etették, este, illetve az éjszaka folyamán többször elázott, hajnalra erősen legyengült és elpusztult.

A Velencei-tó úszólápján ebben az időszakban virágzik a fokozottan védett hagymaburok orchidea, amelynek legnagyobb hazai állománya itt található.

Ez a gyönyörű íbiszféle ritka költőfajaink közé tartozik, és nemcsak hogy kevés van belőlük, de azok sem mutatkoznak túl gyakran. A társaságot viszont kedvelik, a fajtársakét és más vízimadárfajokét is, akikkel szívesen fészkelnek egy telepen.