Keresés eredménye

Féltett növényritkaságunk első virágzó példányai február első napjaiban bújtak elő a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csorvási löszgyepen. A többség azonban nem siet ennyire, a virágzási csúcs március közepén, végén várható.

A fogolynál alig nagyobb termetű madár nemcsak mutatós, de hazánkban az egyetlen fészkelő fajdféle, amelyet székelyesen „mogyorós tyúk” néven is emlegetnek. Cikkünkben még több érdekességet megtudhatsz a rejtőzködő életmódú, fokozottan védett császármadárról.

Természetközeli élőhelyeihez és párjához rendkívül hűségesen ragaszkodik, imádja a korhadó fákat, egy-két sajátos jellegzetessége alapján pedig rokonaitól könnyűszerrel megkülönböztethető. Hazánkban ugyan ritka, de egy kis szerencsével hegyvidéki bükköseinkben bárki megpillanthatja.

Az enyhe tél kedvező volt a gyöngybaglyok számára. Baranyában a sikeres költéseknek köszönhetően 572 fiókát neveltek fel a szülőmadarak, ezzel megdőlt a korábbi, 2002-es rekord.

Nagyon ritka és nagyon nagy hazánk egyik legkülönlegesebb páfrányfaja, a királyharaszt. A fajra 1978-ban bukkantak rá először a Barcsi-borókásban. Most az eddig ismert élőhelyének közelében újabb állományt találtak.

Szép számban időznek telelő réti fülesbaglyok a Körös–Maros Nemzeti Parkban. A legnépesebb állományokat a Kis-Sárréten és Cserebökény térségében figyelték meg.

A viperakereső kutyás egység feladata lesz a potenciális élőhelyeken a fokozottan védett rákosi vipera jelenlétének ellenőrzése, illetve az előfordulások feltérképezése, és az adatgyűjtés segítése a felmérések során.

296 kis vipera született idén 28 nősténytől a védelmükre és tenyésztésükre létrehozott Rákosivipera-védelmi Központban, ezzel 3515-re emelkedett a központban eddig világra jött fokozottan védett viperák száma.

Az 1906–1907 telén tapasztalt urálibagoly-inváziót követően több mint fél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy hitelt érdemlően igazolják e zárt erdőségekhez és öreg faállományokhoz kötődő, pompás megjelenésű bagolyféle magyarországi fészkelését. Napjainkban már nemcsak a Zempléni-hegységben, hanem az Északi-középhegység nyugatabbra fekvő tagjainak területén is fészkel.

A felmérők szerint jól alakult az idén a „gólyatermés” Baranya megyében. A megyében 130 településen fészkeltek, és a fehérgólya-párok összesen 460 fiókát neveltek fel.

Idén rekordszámú túzokfióka nevelkedik a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság Csanádi-puszták részterületén. Az itt élő túzokpopuláció a tavaszi 24 példányról 34-re növekedett, ami rendkívül jó eredménynek számít, hasonlóra nem volt példa az utóbbi években.

Pár napja a nagyobb online hírportáloktól kezdve a közösségi média felületein keresztül a közbeszédig szinte mindenhol szó esett a Miskolcon bóklászó medvéről. Sőt, több videó is felkerült a netre az állatról. Megkerestük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológiai szakreferensét, Bakó Botondot, hogy megkérdezzük, valójában mit is lehet tudni a város útjain kóborló mackóról.

Az ősz beálltával a Dévaványa térségében élő vad túzokok kisebb-nagyobb csapatokban állnak össze. Esetenként már harminc, vagy annál is több egyed mozog együtt a határban.

Mr. Blue-nak, a GPS-jeladóval ellátott kis liliknek köszönhetően újabb érdekes információkkal gazdagodtunk e madarak vándorlási útvonala kapcsán.

A Maros-ártér gátjain javában gyülekeznek a pompás színű tollazatukról már messziről felismerhető gyurgyalagok, hogy szeptemberben útra keljenek afrikai telelőhelyeik felé.

A székicsér hazánk egyik legritkább fészkelő madárfaja, épp ezért a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei évről évre nagy figyelmet szentelnek a faj védelmének.

Rekordszámú utódot nevel egy gyöngybagoly a Dévaványa–Ecsegi-pusztákon. A tíz fióka mindenképpen soknak számít egy fészekaljban.