Eldobált csokis papír az erdőben, összegyűrt sörös doboz a tűzrakó helyen, leszakított virágok, figyelmen kívül hagyott tiltó jelzések, kitaposott ösvények a védett gyepen. A természetjárás velejárói? Nem kellene, hogy azok legyenek.
A szárnyas aggastyán faján belül nem csupán hazai, de nemzetközi viszonylatban is rekordkorúnak számít.
Őshonos lápi halfajból nincs túl sok a Kárpát-medencében, és mostanra sajnos, mindegyik veszélybe került. Különösen igaz ez a lápi pócra, amely bár 60 millió éves múlttal bíró faj, az ember képes volt – földtörténeti léptékben mérve – egy pillanat alatt végveszélybe sodorni.
Ez a gyönyörű íbiszféle ritka költőfajaink közé tartozik, és nemcsak hogy kevés van belőlük, de azok sem mutatkoznak túl gyakran. A társaságot viszont kedvelik, a fajtársakét és más vízimadárfajokét is, akikkel szívesen fészkelnek egy telepen.
Fokozottan védett szarvas bangók százai virítanak a II. kerület két telkén, ezért az ezekre a területekre tervezett szabadidőpark építését felfüggesztették.
Él Magyarországon egy meleg és száraz mikroklímát kedvelő, bíborszínű virágait májusban bontó növény, amelynek szinte a teljes világállománya a Keleti-Mecsekhez kötődik. A pompás megjelenésű bánáti bazsarózsa jövőjét illetően azonban még napjainkban sem lehetünk teljesen nyugodtak.
A Kárpát-medence bennszülött növényfajainak csak igen kis részéről mondható el, hogy a kimagasló botanikai érték mellett hatalmas méretű, látványos virággal is büszkélkednek. A Hosszúhetény környékén helyenként valóságos mezőket alkotó bánáti bazsarózsa közéjük tartozik, a horvátországi állományának kipusztulása azonban hangosan üzeni: vigyáznunk kell rá.
Az első halászsasok a napokban érkeztek Magyarországra, ahol elsősorban a nagyobb halastórendszerek térségében tűnik fel egy-egy példány. Ez a nálunk ritkán felbukkanó fokozottan védett madár nemcsak szép, de vadászati technikája is igen látványos.
Egy hatalmas hálórendszert építettek ki a szakemberek a Kiskunságban a fokozottan védett viperák visszatelepítési területe felett, amely a tervek szerint hatékonyan távol tartja majd a kígyókra éhes ragadozókat.
A belépéshez jogszabály ad támpontot.
Nagyon nagy szerencse kell ahhoz, hogy Magyarországon vízirigót lássunk, Habarics Béla természetfotósnak viszont több képet is sikerült készítenie erről a helyes kis madárról.
Vonuló madár, a telet a mediterrán vidékeken, Afrikában vészeli át, de évről évre mindig akad néhány példány, amelyik megpróbál áttelelni nálunk. Nevét a hímek jellegzetes, távolból szóló kürtre emlékeztető, mély hangjáról kapta. Szerintetek melyik fokozottan védett gémfélét figyelték meg Kardoskúton?
Ez a bájos kis virág szerepelt már kétforintos hátlapján, napjainkban a villányi borok védjegyeként tűnik fel a palackcímkéken. Egy friss fotó szerint pedig a januári „tavaszban” virágba borult egyetlen magyarországi élőhelyén. Tudod, melyik ez a fokozottan védett növényünk?
A legtöbb szokásosan nagy lilikből van, de felbukkannak a vadlúdsokadalomban más fajok egyedei is, mint például a termetre nem túl nagy, ám igen látványos, gesztenyevörös-fekete-fehér színű veszélyeztetett madár. Melyik ritka vadlúdfajt fedezhetjük fel az alábbi videóban?
A tél közeledtével kisebb-nagyobb csapatokba állnak össze az Alföld nagy madarai. Esetenként akár 20 fős, vagy annál jóval nagyobb egyedszámú csoportokba is összeverődhetnek, és élelem után kutatva békésen együtt mozognak a lucernaföldeken, tarlókon.
November 5-én egy elpusztult vörösnyakú ludat találtak a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság területén. A vizsgálatok során kiderült, hogy az állat testében ólomsörét volt. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján sérülékeny besorolású fajok közé tartozik, világállománya csökkenő, 20 ezernél is kevesebb pár él belőle.
Természetközeli élőhelyeihez és párjához rendkívül hűségesen ragaszkodik, imádja a korhadó fákat, egy-két sajátos jellegzetessége alapján pedig rokonaitól könnyűszerrel megkülönböztethető. Hazánkban ugyan ritka, de egy kis szerencsével hegyvidéki bükköseinkben bárki megpillanthatja.
Az 1906–1907 telén tapasztalt urálibagoly-inváziót követően több mint fél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy hitelt érdemlően igazolják e zárt erdőségekhez és öreg faállományokhoz kötődő, pompás megjelenésű bagolyféle magyarországi fészkelését. Napjainkban már nemcsak a Zempléni-hegységben, hanem az Északi-középhegység nyugatabbra fekvő tagjainak területén is fészkel.
A most elindult fajmegőrzési program a főváros térségében szeretne a fokozottan védett ragadozó helyzetén javítani. A kihelyezett vadkamerák már működnek.
Ha valaki azt mondja, hogy száznál is több fokozottan védett szerkőpárt és fiókáját csodálhatom meg egy belváros folyóján, biztosan kinevetem. De idén még én is saját szememmel láttam és fotóztam, ahogy a mezőtúri Hortobágy-Berettyón szorgoskodnak fészkeik körül ezek a helyes csérfélék. De vajon jövőre is láthatjuk majd őket?
Megnéztük Fekete István Kis-Balatonját
Régmúlt idők törékeny emléke
Európa Amazonasa
