Keresés eredménye

Magyarországon már évszázadok óta nincs szaporodó medveállomány, csak kóborló egyedek tűnnek fel az Északi-középhegységben. Azokból azonban mintha mostanában egyre több lenne. Lehet, hogy a hiúzok és a farkasok után a medvék megtelepedésére is számíthatunk? Bakó Botonddal, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) zoológiai szakreferensével beszélgettünk.

Általános igazság, hogy minél jobban ismer az ember valamit, annál jobban tud és fog is vigyázni rá. Így van ez hazánk természeti értékeivel is. Vannak azonban olyan helyek, amelyek akkor vannak a legnagyobb biztonságban, ha az ember nem, vagy csak nagyritkán teszi be oda a lábát. A Szénások Európa Diplomás Terület egy ilyen hely.

A Börzsönyben időről időre feltűnik néhány kóborló farkas. Most egy nyári felbukkanást rögzített a kameracsapda.

Érdekes jelenséget kapott lencsevégre egy szemfüles fotós Bonyhádnál. Az út szélén fehér gólya lakmározott egy elgázolt borz teteméből.

A belépéshez jogszabály ad támpontot.

Földszínű tollazatának és kiváló rejtőszínének köszönhetően beleolvad a környezetébe, szinte láthatatlanná tud válni. Az egyetlen feltűnő rajta a testéhez képest jókora, sárga szeme. De vajon miért hívják bagolyfejű lilének vagy bagolyszemű sneffnek ezt az érdekes megjelenésű madarat?

Különlegesen kecses megjelenése, jellegzetes lefelé hajló, hosszú csőre, fényesen csillogó tollazata összetéveszthetetlenné teszi. Repülése könnyed és szép. Ő a batla. Nem sűrűn láthatjuk Magyarországon, most három példány is felbukkant belőlük Kardoskúton és a Kígyósi-pusztán.

A múlt héten bolgár természetvédelmi szakemberek kértek segítséget magyar kollégáiktól, mert egy nyomkövetővel jelölt barátkeselyű Magyarország területéről küldött gyanús GPS adatokat. A madár jeladóját megtalálták, a nyomok pedig arra utalnak, hogy a keselyűt lelőhették.

Még tart a túzokok látványos násztánca, a dürgés, ugyanakkor már megkezdődött a tojásrakás is. Mivel a túzok szaporodása szempontjából a legkritikusabb időszak a kotlás és a fiókanevelés, ezért ilyenkor a fészkelőhelyül szolgáló gyepeken, szántókon fokozott óvatossággal kell mozogni.

Eldobált csokis papír az erdőben, összegyűrt sörös doboz a tűzrakó helyen, leszakított virágok, figyelmen kívül hagyott tiltó jelzések, kitaposott ösvények a védett gyepen. A természetjárás velejárói? Nem kellene, hogy azok legyenek.

A fokozottan védett volgamenti hérics legnagyobb hazai, őshonos állománya a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartozó Csorvási-löszgyepen található. A növény virágzási csúcsa április elején volt, amikor egészen pontosan 1688 tő virágzott egyszerre.

A maximum a napokban várható. A fokozottan védett növénykülönlegességnek alig tíz populációja fordul elő a Nyírségben, máshol pedig még ritkábban lehet vele találkozni.

Őshonos lápi halfajból nincs túl sok a Kárpát-medencében, és mostanra sajnos, mindegyik veszélybe került. Különösen igaz ez a lápi pócra, amely bár 60 millió éves múlttal bíró faj, az ember képes volt – földtörténeti léptékben mérve – egy pillanat alatt végveszélybe sodorni.

A Kis-Sárrét mocsárrétjei felett sárszalonkák, népiesen báránymadarak gyülekeznek, és ebben az időszakban gyakorta hallhatjuk bégetésre emlékeztető hangjukat, miközben igen látványos módon, zuhanórepülésben cikáznak az égen.

Bács-Kiskun megyében 22 helyszínen tették magasító állványokkal biztonságosabbá a villanyoszlopokon lévő gólyafészkeket. Cél az áramütés okozta madárpusztulás megakadályozása.

A vadmacska fennmaradását leginkább az élőhelyek szűkülése, illetve a házimacskával való keveredés veszélyezteti. A most elindult fajmegőrzési program a főváros térségében szeretne a fokozottan védett ragadozó helyzetén javítani.

Miután meggyógyították a Szegedi Vadasparkban a februárban Tiszaalpáron talált sérült rétisast, a minap elengedték a Sas-ér Erdőrezervátumban, visszakapta a szabadságát. A felemelő pillanatról egy videót is megnézhettek.