296 kis vipera született idén 28 nősténytől a védelmükre és tenyésztésükre létrehozott Rákosivipera-védelmi Központban, ezzel 3515-re emelkedett a központban eddig világra jött fokozottan védett viperák száma.
Az 1906–1907 telén tapasztalt urálibagoly-inváziót követően több mint fél évszázadnak kellett eltelnie ahhoz, hogy hitelt érdemlően igazolják e zárt erdőségekhez és öreg faállományokhoz kötődő, pompás megjelenésű bagolyféle magyarországi fészkelését. Napjainkban már nemcsak a Zempléni-hegységben, hanem az Északi-középhegység nyugatabbra fekvő tagjainak területén is fészkel.
A felmérők szerint jól alakult az idén a „gólyatermés” Baranya megyében. A megyében 130 településen fészkeltek, és a fehérgólya-párok összesen 460 fiókát neveltek fel.
Idén rekordszámú túzokfióka nevelkedik a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság Csanádi-puszták részterületén. Az itt élő túzokpopuláció a tavaszi 24 példányról 34-re növekedett, ami rendkívül jó eredménynek számít, hasonlóra nem volt példa az utóbbi években.
Pár napja a nagyobb online hírportáloktól kezdve a közösségi média felületein keresztül a közbeszédig szinte mindenhol szó esett a Miskolcon bóklászó medvéről. Sőt, több videó is felkerült a netre az állatról. Megkerestük a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológiai szakreferensét, Bakó Botondot, hogy megkérdezzük, valójában mit is lehet tudni a város útjain kóborló mackóról.
Az ősz beálltával a Dévaványa térségében élő vad túzokok kisebb-nagyobb csapatokban állnak össze. Esetenként már harminc, vagy annál is több egyed mozog együtt a határban.
Mr. Blue-nak, a GPS-jeladóval ellátott kis liliknek köszönhetően újabb érdekes információkkal gazdagodtunk e madarak vándorlási útvonala kapcsán.
A Maros-ártér gátjain javában gyülekeznek a pompás színű tollazatukról már messziről felismerhető gyurgyalagok, hogy szeptemberben útra keljenek afrikai telelőhelyeik felé.
A székicsér hazánk egyik legritkább fészkelő madárfaja, épp ezért a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei évről évre nagy figyelmet szentelnek a faj védelmének.
Rekordszámú utódot nevel egy gyöngybagoly a Dévaványa–Ecsegi-pusztákon. A tíz fióka mindenképpen soknak számít egy fészekaljban.
A réti angyalgyökér ritka, fokozottan védett és veszélyeztetett növényfajunk, Magyarországon csak a Nyírségben fordul elő. Virágzása nyár végén, június végétől szeptemberig tart.
A fokozottan védett madárfaj régebben csak időnként jelent meg a Kis-Sárréten, az utóbbi években azonban egy-két pár rendszeresen fészkel itt. Idén pedig dupla annyi költött, mint tavaly.
Augusztus elején gyakran láthatunk a települések közelében lévő réteken „kamasz” fehér gólyákat, akik már a többi környékbeli fiatallal bandáznak, és készülnek a hosszú vándorútra.
A rejtőzködő életmódjáról ismert túzok ritkán kerül szem elé, hát még a túzokfiókák, melyeket a tojó annyira rejteget, hogy szinte észrevehetetlenek a magas növényzetben. A szakembereknek most mégis sikerült egy túzokcsibére jeladót rakni.
Eddig még soha nem regisztrálták füleskuvik fészkelését Cserebökény térségében. Nemrégiben azonban a szakemberek 4 pelyhes kis fiókát gondozó tojóra bukkantak az egyik szalakóták számára kihelyezett mesterséges költőládában.
A közelmúltban felmérték a garbolci Nagy-erdőben a fokozottan védett sápadt szemeslepke állományát. A szakembereket is meglepte a vizsgálat eredménye: a térségben élő populáció magas egyedszámú és országos szinten is jelentősnek minősül.
Ez a gyönyörű íbiszféle ritka költőfajaink közé tartozik, ezért is jó hír, hogy a Gácsháti-halastavakon idén először költöttek batlák.
Ez a galamb nagyságú, gyors röptű fekete, fehér, szürke színekbe öltözött, piros lábú madár az egyetlen hazánkban rendszeresen költő csérféle. És a Kis-Sárréten kifejezetten jól érzi magát, erről tanúskodik, hogy a Körös–Maros Nemzeti Parkon belül itt található a legnépesebb küszvágócsér-állomány.
A Bükk hegység északi részén számos szaporodóhelyét tartják nyilván a fokozottan védett hegyiszitakötőnek, az imágók azonban mégis kifejezetten ritkán kerülnek az ember szeme elé. Nemrég egy madárhálónak köszönhetően bukkantak rá egy szép imágóra, amelyet a szakemberek a kiszabadítás és néhány fotó után szabadon is engedtek.
Bár Somogyban eddig is megfigyelték a fajt, de sikeres költést eddig még nem dokumentáltak. Most viszont négy kerecsensólyom-fióka is kirepült a Sió-völgyben.
Bemutatjuk, miért egyedülálló Magyarországon a ciszterciek zirci központja
Felfedezzük Kékestető és környékének kevésbé ismert természeti szépségeit
Kirándultunk a Kisalföld peremén, és egy ismeretlen gyöngyszemre bukkantunk
