Veszélyt jelent-e az alacsony vízszint a Balaton élővilágára?

Az utóbbi napokban a Balaton átlagos vízszintje 66 cm-re apadt, és sok helyen a part mentén szárazra került a meder. Vajon milyen hatással van mindez a tó vízminőségére és az élővilágra?

Fotó:
HUN-REN BLKI - Bánó Bálint
Forrás:
HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
2025. október 7.

Az utóbbi napokban a Balaton átlagos vízszintje 66 cm-re apadt, és sok helyen a part mentén szárazra került a meder. Vajon milyen hatással van mindez a tó vízminőségére és az élővilágra?

Ahogy arról mi is beszámoltunk, október első napjaira 66 cm-re apadt a Balaton átlagos vízszintje, és sok helyen sétálni lehet a szárazra kerülő tómederben.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakemberei szerint a tó vízszintjének ingadozása természetes folyamat, a 70 cm alatti érték pedig nem jelent veszélyt a tó élővilágára vagy vízminőségére nézve. Mint írják, ilyen alacsony, sőt még sokkal alacsonyabb vízszint már korábban is előfordult, de a vízminőséggel 2003-ban sem volt probléma, pedig akkor volt, hogy a siófoki vízmérce mindössze 23 cm-t mutatott.

Az algásodás és a vízszint között nincs közvetlen kapcsolat

A kutatások szerint az alacsony vízállás nem okoz algásodást a tó egészére nézve. „Előfordulhat ugyan, hogy a vízszint apadása esetén bizonyos fonalas zöldalgák nagyobb mennyiségben jelenhetnek meg a sekély vizes területeken, főleg a déli parton, ez azonban teljesen veszélytelen jelenség, amelyről már a múlt század első feléből is találhatunk beszámolókat.”

Az elmúlt két évtizedben a lebegő algák mennyisége csupán két évben – 2019-ben és 2021-ben – haladta meg az Egészségügyi Világszervezet által szabott határértéket, ez viszont nem függött össze közvetlenül a vízszinttel. „A Balaton vízminőségét sokkal inkább a belső és külső tápanyagterhelés, főként az algák számára hozzáférhető foszfor mennyisége határozza meg.”

Nincs ok az aggodalomra, de oda kell figyelni a Balatonra

Hogy mi lenne az ideális vízszint, az attól függ, kit kérdezünk. A horgászok, a fürdőzők vagy a vitorlázók azt szeretnék, ha minél magasabb lenne, a tartósan magas vízszint azonban nem kedvez az élővilágnak. „A tó nádasai, sekély parti élőhelyei és halállománya számára egy bizonyos mértékű vízszintingadozás természetes és egyben szükséges is. Ha a vízszint tartósan magas, akkor a parti zóna élőhelyei fokozatosan leépülhetnek, ami hosszabb távon az ökoszisztéma sokféleségét veszélyezteti” – írják posztjukban.

Az olyan sekély vizes ökoszisztémák, mint amilyen a Balaton is, érzékenyen reagálnak a klíma változására, a tartós hőhullámokra és a szélsőséges csapadékeloszlásra.

A most tapasztalható alacsony vízszint nem a tó kiszáradását vetíti előre, hanem annak természetes működését jelzi.

A szakemberek szerint nincs ok az aggodalomra, de oda kell figyelni a Balatonra. Ezért is monitorozzák folyamatosan a tó állapotát és élővilágát, és segítik tudományosan megalapozott adatokkal a Balaton jelenéről és jövőjéről szóló párbeszédet.

Cikkajánló