Videó: Hófehér szajkó bukkant fel egy kerti itatónál

A különleges madarat a felvételen jól össze lehet hasonlítani egy teljesen átlagos társával. Érdekesség, hogy kék-fekete csíkos szárnytollai ugyanúgy vannak, mint a nem pigmenthiányos egyedeknek.

Szerző:
Turista Magazin
Forrás:
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság
Turista Magazin
2022. január 17.

A különleges madarat a felvételen jól össze lehet hasonlítani egy teljesen átlagos társával. Érdekesség, hogy kék-fekete csíkos szárnytollai ugyanúgy vannak, mint a nem pigmenthiányos egyedeknek.

A vadkamera egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei község, Golop kert itatója mellett készített érdekes felvételeket a részleges pigmenthiányos madárról. A különleges példány tavaly szeptemberben két egymást követő napon jelent meg az itatónál. Míg a mátyásmadár, azaz a szajkó alapesetben barnás színezetű (ahogy ez a videón is látható), jellegzetes kék-fekete szárnytollakkal, a szóban forgó egyed nagyrészt fehér szürkés foltokkal, de a csíkos szárnytollak nála is megjelennek.

A részleges pigmenthiányt (leucizmus) genetikai rendellenesség okozza – írja az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság az oldalán. Mivel nem rendelkeznek rejtőszínezettel, ezek az egyedek általában nem sokáig maradnak életben a természetben, és a pigmenthiány látászavarokat, illetve fényérzékenységet is okoz.

A szajkó Európában, Ázsiában és Afrika északnyugati partvidékén fészkel, lombos, elegyes és tűlevelű erdőkben, parkokban fordul elő. Nálunk országszerte megtalálható az erdőkben, állománya növekedést mutat, nem védett faj, sőt, vadászható július elseje és február utolsó napja között. A madár májusban rakja le a tojásait, általában 5-6 darabot, és 16-17 napig kotlik rajtuk. A fiókák 19-21 napot töltenek a fészekben.

Ami a táplálékot illeti, nem válogatós: nyáron legtöbbet a rovarok közül szemezget vagy fészket rabol, de az apró rágcsálókat, a gyíkokat és a békákat sem veti meg. Ősszel főként növényi eredetű anyagokkal táplálkozik, és így van ez télen is: akkor azt fogyasztja, amit előzőleg bespájzolt, leginkább makkot. Ezeket fatuskókba, avar alá rejti, és nem mindig találja meg, így hozzájárul az erdők megújulásához.

Cikkajánló