MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2016.07.27. 13:00,   Szöveg: Dabis Balázs Silvius,   Fotó: www.magyardinoszaurusz.hu, Dabis Balázs Silvius

A magyar dinók nyomában - beszélgetés Ősi Attilával

Az ajkai születésű fiatal paleontológus élete igazi sikertörténet. Gyermekkora óta arra készült, hogy a föld mélyéből előhozza a múlt legnagyobb titkait. A mezozoikum idejéből eddig még senki sem fedezett fel gerinces élőlényeket hazánk területén. Attilának az elmúlt bő évtizedben többet is sikerült. A nemzetközi visszhangot kiváltó felfedezésekről, az iharkúti lelőhelyről és szakmai eredményeiről kérdeztük a magyar dinók felfedezőjét.

Fotó: www.magyardinoszaurusz.hu

 

Hogyan lettél őslénykutató?

14-15 éves koromban kezdtem érdeklődni az ősmaradványok iránt. Éppen a természet szeretetének és a rendszeres természetjárásnak köszönhetem mindezt. Rengeteget vándoroltunk szüleimmel az Ajka környéki hegyekben, erdőkben. Először a kőzetek, sziklafalak története izgatott. Olyan típusú ember vagyok, hogy ha valami elkezd érdekelni, arra nagyon „rászívom” magam. A paleontológiai, geológiai érdeklődésem is így indult. Már gimnazistaként gyűjtöttük osztálytársaimmal az ásványokat, ősmaradványokat. A Bródy Imre Gimnázium a mai napig használja az általunk összeállított, katalogizált gyűjteményt oktatási célokra. Akkor én már tudtam, hogy ez az én utam. Egy pályázat elnyerésével kerültem be az ELTE-re, ahol 2003-ban geológusként végeztem.

Már egyetemi éveid alatt olyan felfedezések fűződtek a nevedhez, amelyekkel forradalmasítottad a hazai őslénykutatást.

Tény, hogy az általunk feltárt lelőhelyek és az ott talált leletek nagyon sok új információt adtak a hazai őslénykutatáshoz, Magyarország ősmaradványrekordjának megismeréséhez. Mi a gerinces élőlények területén értük el áttörést. A szakma nagy örömmel fogadta felfedezéseinket, és lehetőségeik szerint támogattak minket.

 

Fotó: www.magyardinoszaurusz.hu


Hogyan találtátok meg ezeket az ősmaradványokat?

Torma András barátommal 2000-ben az iharkúti bányában tanulmányoztuk a Csehbányai Formáció nevű kőzettípust. Álmunkban nem gondoltuk volna, hogy itt dinócsontokra lelünk. A felszíntől 7-8 méterre botlottunk bele az első maradványokba. A földtörténeti középkorból nem vagy csak alig ismertünk korábban ilyen leleteket Magyarország területéről. Erről a lelőhelyről azon az áprilisi napon néhány óra alatt kiderült, hogy itt nem csupán szórványmaradványokra találtunk. Bizonyossá vált, hogy rengeteg leletre lehet számítani. Már abban az évben begyűjtöttünk néhány száz csontmaradványt Iharkúton.

 


Az elmúlt másfél évtized milyen eredményeket hozott, és milyen lehetőségek vannak még az iharkúti lelőhelyben?

15 év alatt hozzávetőleg 500 m2 területet tártunk fel. Azt is kiderítettük, hogy potenciálisan mekkora terület van még, ahol érdemes folytatni a kutatást. A 2000-ben felfedezett kőzetrétegnél találtunk egy leletekben sokkal gazdagabb, vastagabb horizontot is, amelynek a kiterjedése legalább 5000 m2. Sok-sok évtizednyi kutatómunka vár még ránk Iharkúton. Persze vannak más kőzetrétegek is, amelyekben valószínűsíthetően szintén gazdag leletanyag rejtőzik, de ezeken a területeken az omladékony kőzet miatt veszélyes a kutatás.

 

Fotó: www.magyardinoszaurusz.hu


Van-e nemzetközi jelentősége az általatok talált leleteknek?

Abszolút! Ez a lelőhely Európában is egyedülálló. A felső kréta korból, 85 millió évvel ezelőttről még sehol sem találtak kontinensünkön ehhez hasonló leletegyüttest. Iharkúttal egy olyan kort reprezentálunk, amelyet eddig még gyakorlatilag nem ismertünk. Ez a helyszín korábban a Tethys ősi óceánjának egy szigete lehetett, ahol egy egészen új világot ismerhetünk meg, eddig még nem ismert fajok maradványainak felfedezésével.

 

Fotó: Dabis Balázs Silvius


Milyen módon népszerűsítitek és mutatjátok be a munkátok eredményeit? Hol lehet látni az általatok feltárt ősmaradványokat?

Rengeteg médiamegjelenésünk van, hiszen egy népszerű témában végzünk komoly tudományos munkát, sok látványos eredménnyel. Ez nagy előny számunkra. A magyardinoszaurusz.hu oldalunkra közérthető formában mindent felteszünk, angolul és magyarul egyaránt. A leletek pedig a Magyar Természettudományi Múzeum „Eltűnt világok” című kiállítására kerülnek – itt háromdimenziós, színes test-, illetve csontváz-rekonstrukciók is megcsodálhatók. Az ELTE TTK Természetrajzi Múzeumában szintén létrehoztunk egy kiállítást, amelynek fő attrakciói Pecsics Tibor remek munkái. Illusztrátor kollégánk – szakértői konzultációkat követően – elkészítette a bakonyi őshüllők képmásait festmények, szobrok és rajzok formájában.

 

Fotó: Dabis Balázs Silvius

Eddig kollégáidról, tanáraidról nevezted el a felfedezett új fajokat. A te nevedet mikor kapja egy újonnan felfedezett dinoszaurusz?

Az ember saját magáról nem nevez el új fajokat. Általában a felfedezést publikáló kutató joga, hogy nevet válasszon. Mivel ez a feladat rám hárul, én olyan kollégákról, professzorokról neveztem el a bakonyi dinókat, akiknek igazán sokat köszönhetünk, és akik nélkül nem jutottunk volna idáig.

 

Fotó: www.magyardinoszaurusz.hu

A természetjárás megmaradt mint hobbi? Van időd rá?


Sajnos nem sok időm jut a túrázásra, persze adódnak hétvégék, amikor kirándulunk. Nekem a munkám a hobbim, és szerencsére sokszor kell terepre menni. Nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is számos alkalommal dolgozhatok a természetben. Volt szerencsém Kínában, Brazíliában, Argentínában megfordulni, és őslények után kutatni, ami igazán nagy élmény volt számomra. Megismerhettem olyan lelőhelyeket, ahol Iharkúttól eltérően nem egy kis területen dolgozva keressük az ősmaradványokat, hanem naponta sok-sok kilométert gyalogolnak a kutatók a sivatagban, és a föld felszínén találják meg a maradványokat.

Iharkút izgalmasabb számodra?

Bizonyos szempontból igen. Itt sziszifuszi munkára van szükség, ahol centiméterről centiméterre haladunk a rétegekben, hogy megtaláljuk a csontokat. Azért a Góbi sivatag varázsa is megfogott. A délibábos, tevekaravános sivatagban gyalogolva ősállatok csontvázainak tucatjait lehet felfedezni. Ha nem is egy egész csontvázat, de nekem is sikerült ott kisebb leleteket felszínre hozni. Ezek csodálatos és megismételhetetlen események egy paleontológus életében.

 

www.magyardinoszaurusz.hu  www.magyardinoszaurusz.hu

 

Az iharkúti ásatások legnagyobb eredményei
2001 – A Hungarosaurus felfedezése
2003 – A Bakonydraco galaczi állkapcsának megtalálása
2004 – Az Iharkutosuchus makadii koponyája felszínre kerül
2005 – Már az ötödik Hungarosaurus-csontváz kerül elő
2009 – Újabb faj felfedezése (Ajkaceratops kozmai)
2012 – Már hét Hungarosaurus-csontvázat hoztak felszínre, továbbá a páncélos dinoszaurusz, a Struthiosaurus felkarcsontját is megtalálják
 

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2014. októberi számában.

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Még gazdagabb lehetett az ősvilági Pompeji

Dinók sétáltak egykor a Mecsekben 

  






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. december
Nagy Ferenc:
Tükröződés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...