Szent Márton-vándorút, Szent Márton-zarándokút, Szent Márton-turistaút, Szent Márton kulturális út, Szent Márton örökségének útja - csupán kis ízelítő azokból az elnevezésekből, amelyekkel a Szent Márton-utat illetik. A magyarországi szakaszon jártunk.
Ma Magyarországon nem csupán a „természetjáró sportolók” indulnak útnak, nem csak ők jelölnek ki célt maguknak - lehet az útválasztásnak kulturális vagy spirituális háttere is. A Szent Márton-út vállalja az elnevezésekben mutatkozó sokféleséget, sokszínűséget. Akik ezt utat, avagy annak valamelyik szakaszát járják, többségükben (de nem kizárólagosan) zarándokként határozzák meg magukat.
Szombathely - lépőkövek vezetnek arra heyre, ahol a legenda szerint Márton szülőháza állt
Természetesen az útnak vannak „adminisztratív ismérvei” is, így például az, hogy alapítását tekintve kulturális útvonal. Így vette nyilvántartásba 2005-ben a luxembourgi székhelyű Kulturális Útvonalak Európai Intézete. 2013 májusában ismételten megszerezte a kiemelt minősítést, így azon két tucat útvonal közé tartozik, amelyek viselhetik az „Európa Tanács Kulturális Útvonala” címet. Mindez persze jól hangzik, büszkék is lehetünk rá, de kevés az információ az útra készülőnek. Fontos tudni azt is, hogy a kulturális útvonal elnevezés nem feltétlenül fizikai értelemben is létező, hagyományos utakat, hanem inkább kulturális projekteket jelent. Az európai kulturális útvonalak többségének nem része az egyes látnivalókat összekötő, gyalogszerrel is végigjárható ösvény.
Az európai dimenziót tekintve az útvonalnak két végpontja (célpontja) van: Szombathely (Szent Márton szülőhelye) és a franciaországi Tours, ahol az egykori római katonát püspökké választották. A két város távolsága egymástól körülbelül 2500 km. A főútvonal, amely még nincs teljes egészében jelezve, Magyarországról Szlovénián és Észak-Olaszországon át vezet. Ezt az útirányt követte 17 évszázaddal ezelőtt Márton is, amikor Pannóniából Galliába távozott. Tervezés alatt van egy „északi útvonal” is, amelyik Pozsonyt érintve Szlovákián, Csehországon és Németországon át vezet majd Tours-ig.
Az út egyik legfontosabb állomása - a szombathelyi Szent Márton templom
A hosszú út végigjárására kevesen vállalkoznak. Ez érthető, hiszen nem sokan engedhetik meg maguknak, hogy három-négy hónapon át úton legyenek. A szlovák határtól a szlovén határig tartó magyar szakasz végigjárása is kihívás, ám ez már könnyebben teljesíthető. A táv Rajkától Kercaszomorig kb. 300 kilométer, a jelzés végig sárga sáv, az út 85 százalékán annak is az okker változata. A kijelölésnél a szervezőknek nem sikerült mindig következetesnek lenniük, így vannak olyan útszakaszok, ahol egyelőre még a sárga többféle árnyalatát kell követni. (Van egy Pannonhalmát érintő útváltozat is. Az elkövetkező egy-két év feladata lesz ennek a szakasznak a teljes integrálása az útvonalba. A pannonhalmi kitérő egyelőre csak jelzésváltásokkal tehető meg, továbbá akad két rövidebb, jelzetlen szakasz is.)
A Szent Márton út okkerbarna jelzése Kőszeg környékén más jelzésekkel fonódik össze
Mire számítson, aki Rajkától indul Szombathelyen át a szlovén határ felé? Elsősorban arra, hogy az út több mint fele olyan tájakon halad, ahol korábban alig voltak jelzett utak. Nyilvánvalóan azért, mert úgy gondolták, a Szigetköz, a Hanság, a Tóköz vagy a Répce vidéke a gyalogos turizmus szempontjából érdektelen terület. Aki kizárólag a hegyeket, szurdokokat, vadregényes tájakat kedveli, ne induljon el ezen a szakaszon.
Egy jellemző szakasz - A Kálnoki-Duna mentén a Szigetközben
Rajka a magyarországi útvonal északi kezdőpontja. Van ugyan Szent Márton-temploma, de igazi kiindulási pontnak inkább Pozsony javasolható. A magyar királyok koronázási templomát is Mártonnak szentelték. A táv a pozsonyi dómtól a rajkai Szent Márton-templomig nagyjából 20 km, azaz egy túranap.
Egy rövid ismertető keretében a 300 kilométeres út valamennyi nevezetességét gyakorlatilag lehetetlen bemutatni. A látnivalókat persze csoportosíthatjuk, felhívhatjuk a figyelmet néhány fontos helyszínre. A fő téma - magától értetődően - Márton. Az útvonal kialakításánál szem előtt tartották, hogy érintse mindazokat a templomokat, ahol Szent Márton-ábrázolások találhatók.
Márton-ábrázolás: a köpenyét a koldussal megosztó Szent Márton (balra)
A magyarországi útszakasz elsĹ‘ táblája (jobbra)
Az útvonal összeköti Magyarország két legjelentősebb középkori bazilikáját, a lébényi és a jáki apátsági templomot, és közben áthalad Kőszeg középkori belvárosán is. Rajkától indulva a harmadik-negyedik napon a Hanság berkei között gyalogolunk, majd rá 12 napra elérünk az Őrségbe - mindkettő hazánk természeti és kulturális értékekben egyaránt bővelkedő területe.
Kercaszomor főutcája az Őrségben
Milyen irányban tegyük meg az utat? A kijelölés szempontjából valójában mindegy, a jelzések ugyanis mindkét irányból követhetőek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy akik utat választanak, célt is választanak maguknak. TöOK_Aki kísér bennünk - a köpenyét a koldussal megosztó Szent Mártonbbnyire úgy intézték a dolgot, hogy a program végén érkezzenek Szombathelyre, Szent Márton városába. Egyre növekszik azonban azok száma, akik a magyarországi út északi szakaszát is járják, de nem szabad elhallgatni, hogy a túrázók 80 százaléka egyelőre csak az Őrség felől Szombathelyre vezető szakaszt teszi meg.
Zarándokok
Az útnak jelenleg Szombathelyen, Körmenden, Kőszegen, Jákon és Kisújbányán vannak információs pontjai. Szintén ezeken a helyeken és a budapesti Zarándokponton szerezhető be a magyarországi útvonalat ábrázoló térképes füzet. Az útvonal magyarországi háttérszervezete a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal Magyarországi Tanácsa. Itt még több hasznos információt találsz az útról.
Szent Márton Kr. u. 316-ban született az ókori Savariában (ma Szombathely). Az egykori római katona felebaráti szeretete, a szegények és a betegek iránti részvéte miatt vált a katonák és koldusok védőszentjévé. A galliai Ambianum (ma: Amiens) városkapujánál egy didergő koldusnak adta köpenye felét. Még aznap éjjel, álmában jelent meg neki Jézus, és elmondta, ő volt a koldus, akinek a köpenyét odaadta. E látomás hatására Márton megkeresztelkedett, felhagyott a katonai szolgálattal, és térítőútra indult Európába. Franciaországban Kr. u. 360-ban kolostort alapított, majd Tours városában püspökké választották. A néphagyomány szerint, aki Márton-nap éjszakáján (november 11.) álmodik, boldog lesz.
HIC NATUS EST S. MARTINUS - „Itt született Szent Márton”, hirdeti a felirat a szombathelyi domonkos templom Szent Márton-kápolnája fölött. A középkori eredetű legenda szerint a kápolna azon a helyen épült, ahol Márton szülőháza állt.
Útvonal
Rajka - Dunakiliti - Feketeerdő - Halászi - Máriakálnok - Kimle - Károlyháza - Lébény - Győrsövényház - Fehértő - Kóny - Bágyogszovát - Rábapordány - Szilsárkány - Sopronnémeti - Bogyoszló - Potyond - Mihályi - Himod - Pusztacsalád - Nemeskér - Egyházasfalu - Sopronhorpács - Und - Zsira - Répcevis - Peresznye - Kiszsidány - Horvátzsidány - Ólmod - Kőszeg - Kőszegdoroszló - Lukácsháza (Csömötei-hegy) - Gyöngyösfalu (Pösei-hegy) - Peresznye - Gencsapáti (Szentkút) - Szombathely - Ják - Nagykölked - Harasztifalu - Körmend - Nádasd - Vaspör - Pusztacsatár - Zalaháshágy - Zalalövő - Csöde - Szatta - Ramocsa - Kerkáskápolna - Magyarföld - Kercaszomor
Jellege
Kulturális és zarándokútvonal, amely hagyományos értelemben vett jelzett turistaút is egyben.
Térség/tájegység
Szigetköz, Hanság, Tóköz, Répce-sík, Kőszeghegyalja - Vasi-Hegyhát - Őrség
Teljes táv
Rajka - Szombathely - Kercaszomor: 300 km; Pannonhalmát érintő útváltozat: + 100 km; Szombathely-Tours-útvonal: kb. 2500 km
Útjelzés
Rajka-Szombathely-Kercaszomor-útvonalon sárga sáv
Az útvonal javasolt szakaszolása (északról déli irányba haladva)
1. Rajka - Dunakiliti - Feketeerdő - Halászi: kb. 21 km
2. Halászi - Máriakálnok - Kimle - Károlyháza - Lébény: kb. 25 km
3. Lébény - Győrsövényház - Fehértó - Kóny - Bágyogszovát: kb. 24 km
4. Bágyogszovát - Rábapordány - Rábacsanak - Szilsárkány - Sopronnémeti: kb. 17 km
5. Sopronnémeti - Bogyoszló - Potyond - Mihályi: kb. 15 km
6. Mihályi - Himod - Pusztacsalád: kb. 20 km
7. Pusztacsalád - Nemeskér - Egyházasfalu - Sopronhorpács: kb. 16 km
8. Sopronhorpács - Und - Zsira - Répcevis - Peresznye: kb. 18 km
9. Peresznye - Kiszsidány - Horvátzsidány - Kőszeg: kb. 13 km
10. Kőszeg - Kőszegdoroszló - Lukácsháza - Gyöngyösfalu: kb. 14 km
11. Gyöngyösfalu - Perenye - Gencsapáti - Szombathely: kb. 15 km
12. Szombathely - Ják: kb. 16 km
13. Ják - Nagykölked - Harasztifalu - Körmend: kb. 22 km
14. Körmend - Nádasd - Vaspör - Pusztacsatár - Zalaháshágy - Zalalövő: kb. 32 km
15. Zalalövő - Csöde - Szatta: kb. 13 km
16. Szatta - Ramocsa - Kerkáskápolna - Magyarföld - Kercaszomor: kb. 16 km
A cikk megjelent a Turista Magazin 2013 júliusi számában.
Kapcsolódó cikkeink:
Végig a Szent Jakab-zarándokúton 1. rész - A sárga kagyló sárba vész
Végig a Szent Jakab-zarándokúton 2. rész - Inak recsegnek a Gerecsén
