Csodás panorámaszirtek a Visegrádi-hegységben

A Turita Magazinban már jó néhány túramozgalmat bemutattunk, melyek különböző tematikával hívnak hazánk változatos tájainak és értékeinek felfedezésére. Ez alkalommal egy kevés megkötést tartalmazó jelvényszerzőt ajánlunk, amely a téli időszakban is remek kirándulóprogramot kínál akár az egész családnak, a kimondottan turistaereklye-gyűjtögetőknek pedig egy szép bronzjelvényt. Ehhez tizenkét visegrádi szirtet kell felkeresni, melyek között vannak népszerű és vadont idéző helyszínek is, továbbá az oda vezető utak is tartogatnak látnivalót.

Kő-hegyi élmények

A kirándulók számára a Pomáz és Szentendre között magasodó Kő-hegy több szempontból is remek úti cél. A mindössze 366 méter magas, ugyanakkor látványos sziklafalakkal égbe szökő hegyet három irányból is megmászhatjuk: Pomáz felől a zöld jelzésű ösvény vadont idéző meredekén, Szentendréről a kényelmesen felvezető sárga utat követve vagy az Anna-völgy irányából a zöldön, egy kihagyhatatlan kitérővel a Vasas-szakadék bámulatos sziklakanyonjával.

A Kő-hegy platóját két dolog teszi igazán vonzóvá: az innen nyíló panoráma és az itt álló Czibulka János menedékház, ami szállással, büfével és a ház melletti hatalmas tisztással nyújt kiváló piknikhelyszínt. Az épülettől nem messze egy természetes sziklateraszt találunk, amely Petőfi-kilátó néven ismert. Nem véletlenül: az Alföld „lánglelkű” költője 1845. szeptember 23-án innen gyönyörködött barátaival a kilátásban, miközben Esztergomba tartottak.

A távlat mellett a vulkáni robbanások törmelékéből felépülő breccsasziklák különleges látványt is elénk tárnak: pompás sziklafalat és „Napóleon kalapját” csodálhatjuk. Utóbbi egy háromszög alakú sziklatömb, amit az erózió formált ilyen alakúra. Ha teljes kőhegyi panorámára vágyunk, akkor innen nem messze, a bérc keleti felén is találunk kilátópontot, ahová jelzetlen, de jól azonosítható ösvény vezet ki: a gyepes „páholyról" látszik a Duna és a Budai-hegység találkozása Budapestnél, valamint a Pilis elvégződése. Innen a Gödöllői-dombság kontúrját is megpillanthatjuk, a távolban pedig feldereng a teljes Mátra-gerinc.

Szentendrei páholy – Kada-csúcs

Lényegében aszfalton hódíthatjuk meg a hegyoldalba felkapaszkodó város zöld szigetét, amit Kada-csúcsnak hívnak. A kellemes pihenőhelyként szolgáló kopár csúcsot Kada Mihály katolikus plébánosról nevezték el, aki a Magyar Turista Egyesület tiszteletbeli elnöke volt. Az innen nyíló – a Naszálytól a Gellért-hegyig terjedő – széles panorámában a Duna dominál, de a tekintetet többek között a Szentendrei-sziget látványa, Vác városa, illetve a távolban húzódó Budapest háztengere és a budai hegyek vonulata vonzza. A túra igazolópecsétjét közvetlenül a csúcson találjuk. Ennek a panorámapontnak a begyűjtését érdemes összekötni az említett kő-hegyi túrával vagy Szentendre felfedezésével.

Az Asztal-kő panorámaösvényén

Szentendre északi határában találjuk a visegrádi hegyek egyik legizgalmasabb panorámahelyszínét, az Asztal-követ. Bár végig nem vezet rajta jelzett turistaút, a pecsételést követően a rövid kőkaréjon futó panorámaösvényen mindenképp érdemes végigsétálni. Csupán pár száz méterről van szó a meredeken lehajló hegyperem komor andezittömbökkel megszórt, íves karéján, melynek sziklagyepéről a hegyvidék hatalmas szelete hullámzik a Duna síkjától a Dobogó-kőig. A tagolt hegytömeg mögül a Pilis és a Budai-hegység rögei simulnak bele a látványba.

Maga az Asztal-kő a fák között található, és 431 méter (más térképeken 420 méter) magas pontja valójában a Nyerges-hegy délnyugati nyúlványának kiszögellése. A hegyoldalon két párhuzamos panorámaösvény húzódik pár méterrel egymás felett, ezek hosszabbika a Szentendre felől érkező sárga jelzésből ágazik le. Az igazolóhelyhez, illetve kilátóponthoz pár méteres leágazással tér ki a sárga pecsétjelzés.

Vörös-kői kitekintés

A vulkáni törmelékből felépülő ún. breccsaormot finomabb kötőanyag cementálja egybe, ennek vöröses árnyalatáról kaphatta nevét a helyszín, ahonnan a Visegrádi-hegység keleti peremének legteljesebb panorámáját élvezhetjük. A kilátóhelynek valójában két panorámapontja van: a népszerűbb a betonoszlopáról (felszabadulási emlékmű maradványáról) ismeretes, lapos tisztás, amiről látható a Naszály bányászat által felsebzett oldala, a Szentendrei-sziget és települései, a Duna menti falvak Dunabogdánytól Szentendréig, illetve a Budai-hegység is. Tiszta időben innen a Szandától a Mátráig szemlélhető a nógrádi lankavidék, a Cserhát jelentős része.

A kelet felől roppant meredeken meghódítható 521 méteres hegycsúcs tetején esőház is található, és az említett második kilátópont éppen ennek közelében rejtőzik: az építménnyel szemben alig észrevehető ösvény fúródik a fák közé. Ezen elindulva pár métert meredeken ereszkedve, hamar szétnyílik előttünk a növényzet, és újabb mesés panoráma tárul elénk. Egy előreugró sziklaorom tetejéről a Visegrádi-hegység keleti pereme, a Duna fölé magasodó Naszály és a Börzsöny szintén keleti szegélye mutatkozik – immár lombfüggöny nélkül, zavartalanul. A látványt igen nagy mélység, komoly kitettség vadítja. A messzeségben, tiszta időben a Mátra gerince is feldereng. A túrapecsétet az esőház mögötti oszlopon találjuk.

A távlatokban gazdag Dobogókő

A visegrádi hegyek legmagasabb és egyben legismertebb pontja a 699 méter magasan fekvő Dobogókő, amely elsősorban könnyű megközelíthetősége és vendéglátóhelyei miatt vált turistaközponttá. A báró Eötvös Loránd menedékház egyszerre ötvözi a hazai természetjárás múltját és jelenét, az épület mögött pedig csodás kilátóteraszról élvezhetjük a madártávlatot. Túránk ugyanakkor nem ezt a helyet jelölte meg felkeresendő pontként, hanem az innen alig 1 kilométernyire található Rezső-kilátót, amit a piros vagy sárga ösvényt követve érünk el. Dobogókő két panorámahelyszíne közül innen nyílik szélesebb kilátás a dunakanyari hegyvidékre, illetve itt találjuk a pecsétet is.

Szemben velünk a Rám-sziklát látjuk, melytől balra a Rám-szakadék katlanja hasít bele a fák rengetegébe. Feltűnik a Duna, ahogy bekanyarodik a barázdált oldalú Szent Mihály-hegy alá, a háttérben a Börzsöny tömege húzódik, ami mögül tiszta időben a Selmeci-hegység Szitnya csúcsa is kikandikál, kelet felé pedig szlovák hegyek derengenek fel a horizonton. A legfontosabb csúcsok és települések azonosítását a kilátó korlátjára rögzített tábla segíti. A Rezső-kilátóhoz vezető kirándulásunkba érdemes belefoglalni a pompás Thirring-sziklákat is, melyeket a turistaháztól induló rövid körtúrával lehet bejárni.

A Rám-hegy szikladobogója

Erre a szirtre azt is mondhatnánk, hogy a Visegrádi-hegység kellős közepe, amit a hegyvidék legnagyobb tagjai vesznek körül. Felkeresését ajánljuk a kihagyhatatlan Rám-szakadékkal vagy egy Dobogókőről induló kirándulással egybekötni. A kicsi, de markánsan égbe törő csupasz csúcsra a zöld négyzetről leágazó zöld háromszögjelzés vezet fel. Az egyesek szerint spirituális erővel bíró hegykúp sziklaszirtes panorámájában széles teret foglal el Dobogókő bükkös háta, tekintetünket tovább vezetve azonban feltűnik a domborodó Keserűs-hegy oldalgerincén sorakozó Vadálló-kövek kopár szirtsora. Sziklánkat az egykori vulkán palástján legördült törmelékárak (breccsa) anyaga építi fel, melyet az erózió körbefaragott és a tektonikus mozgások is kiemeltek – akárcsak a környező magaslatokat, amiknek köszönhetően elzárt hegyi katlanban érezhetjük magunkat. A kőhátból meredő sziklatoronynak Ferenczy-szikla a neve a Magyarországi Kárpát Egyesület egykori háznagya után.

A Dunakanyar legszebb trónusa – Prédikálószék

A Pilisszentlászó felől hosszan vagy Dömös irányából a fenséges látványt nyújtó Vadálló-kövek érintésével megerőltető túrával kapaszkodhatunk fel hazánk egyik legismertebb panorámahelyszínére, mely a hegyek közé préselt Duna kanyarját és a környező, élénk domborzatú tájat tárja elénk. A Prédikálószék nevéhez híven – méretes kilátóépületével – lenyűgöző trónként ül a Dunakanyar fölött. A 639 méter magas tetőről a Duna patkó alakú kanyarjára látunk rá, szemben a barázdált oldalú, sziklaszoknyás Szent Mihály-hegy, hátterében pedig a Börzsöny tömege emelkedik a folyó szalagja fölé. A nagyszerű látvány szépségét tetemes magasság és jelentős meredekség fokozza.

A kilátás azonban nem csak észak felé emlékezetes: keleti irányban a Visegrádi-hegység Duna felé lefutó gerincei és a Naszály tömege uralják a látképet, de Visegrád erősségét is könnyű észrevenni. Tiszta időben egészen a Mátráig elláthatunk. Az erdős hegyvidékek és a Visegrádi-szoroson átvágó folyó összhangja a festői látványt az Északnyugati-Kárpátok természeti csodáinak sorába emeli.

A Hirsch obeliszknél

A Hirsch-orom a Visegrádi-hegység egyik kevéssé ismert, ugyanakkor megkapó kilátóhelye, amely a Pilismarót és Pilisszentlélek között húzódó piros út mentén, az Alsó-Ecset-hegy egy félreeső gerincperemén töri át a hatalmas erdőtakarót. A Hirsch-orom hátán obeliszk díszeleg, melyet Magyarország ezeréves fennállásának emlékére és „Hirsch István főerdő tanácsos tiszteletére” építettek.

A kitett breccsaszirt alatt az erdő bélelte Malom-völgy húzódik, mely jobbra egészen Dobogókő hátáig vezeti a tekintetet. Ott a Disznós-árok mély árkába torkollik, míg ellenkező irányban a Duna szalagja is megcsillan. Szemben a Szakó-hegy és a Hosszú-hegy magasodik, de kibukkan a Börzsönyhöz tartozó Szent Mihály-hegy ferde tetővonala is. A szirt elzárt és vadont idéző miliőjében sokáig el lehet időzni, amihez az itt található pad és asztal szolgáltat kényelmet.

Egy különleges perspektíva – Moli-pihenő

Az Országos Kéktúra Pilisszentlászló és Visegrád közti szakaszán a Barát-halom 500 métert meghaladó hegyormának oldalában, lakott területtől távol lelünk rá a Moli-pihenő kőpadjára. Mivel az erdő itt szétnyílik, és gyepes tisztás fedi a lehajló hegyoldalt, a panoráma nagyszabású, ráadásul a helyszín pozíciója miatt egyedi is: a dunakanyari kilátások többségével szemben innen a folyót délről kísérő, amfiteátrumszerűen ívelő hegykoszorút láthatjuk, felülről. A Visegrádi-hegység zegzugos erdővidékének öleléséből tekintünk a Prédikálószék alatt kanyarodó folyóra és túloldalán a Szent Mihály-hegy tömbjére. Az összefüggő erdőség egy alaposan roncsolt tűzhányószerkezet centrumát borítja, amelynek központjában egy kaldera (lepusztult vulkáni felépítmény) romját is azonosították.

Nem véletlen, hogy ez a békés helyszín bekerült panorámatematikánk felkeresendő pontjai közé, ugyanakkor az innen északra, alig egy kőhajításnyira fekvő Borjúfő sziklateraszát sem szabad kihagyni, amit a kéktúráról néhány méteres leágazással lehet elérni a kék háromszögön. Az innen nyíló panoráma a Dunakanyart tárja elénk egyedi látószögből.

Kilátás a Nagy-Villám tornyából

Visegrád nevének hallatán elsőként a vár ugrik be, másodjára a bob- vagy a sípálya. Ugyanakkor mindenki tudja, hogy a Dunakanyar egyik legnépszerűbb kirándulócélpontja számos értékkel, látnivalóval és programlehetőséggel bír. Köztük az egyik a Nagy-Villám 378 méteres csúcsán álló Zsitvay-kilátó panorámás kőtornya, amit 1933-ban építettek, és 2005 óta műemléki védettség alatt áll. A belépő ellenében látogatható kilátót eredetileg Jubileumi kilátónak nevezték, amely a Magyar Turista Szövetség megalakulásának 20 éves évfordulójára utalt. Mai neve Zsitvay Tibor (1884–1969) emlékét őrzi, aki a múlt században többek között igazságügyi miniszterként és az MTSZ elnökeként tevékenykedett.

A torony tervezői igyekeztek szem előtt tartani a visegrádi vár és a Salamon-torony jellegzetességeit, így teremtve összhangot az építmények között. A legfelső teraszra csigalépcsőn jutunk fel, melynek pompás körpanorámájában akár száz kilométerre is ellátni: a Mátrától a Pilisig és a Zsámbéki-medencéig csodálhatjuk a tájat. Ennek legszebb részlete a karnyújtásnyira lévő Fellegvár, illetve a Börzsöny felé nyíló távlat. A látnivalókról a kilátóteraszon kihelyezett ábrák és feliratok tájékoztatnak. Egy emelettel lejjebb pedig kis tárlat ismerteti a környék természeti értékeket. Pecsétet a torony kapujánál és a közeli Nagyvillám étteremben is találunk.

A legendás Hideglelős-kereszt

Esztergom keleti határában, a Búbánatvölgy szomszédságában, meredélyes sziklaszirten áll egy kereszt, melynek különös nevét számos történet magyarázza. Ami bizonyos, hogy az ormot ékesítő feszület eredetijét 1784-ben Nagy Mihály állította, feltehetőleg azért, hogy hálát adjon az Istennek, amiért családja túlélte a pestisjárványt – ezt támasztja alá, hogy elterjedt volt a „Járványkereszt” név is. Az eredeti fakereszt tönkrement, ezért 1871-ben egy Bécsben készült fémkeresztet emeltek a helyén. A feszület azonban egy bányarobbantás során felborult, ezért hátrébb, a mai pozíciójába helyezték. Legutóbb 2005-ben újította fel a Téry Ödön Turista Baráti Társaság.

A Hideglelős-kereszt szikláján voltaképpen egy kőfejtő peremén állunk – olyannyira közel a több mint száz méterrel alacsonyabban hömpölygő Dunához, hogy az orom tövében húzódó országút rejtve is marad. Hosszú szakaszon szemlélhetjük a szorosa kapujában, kanyarja előtt lelassuló folyót, benne pedig erdős szigetek, alacsony vízállásnál zátonyok fodrozzák a vizet. Bal felé, a túlparton a Szlovákiához tartozó Helembai-hegység (Burda) emelkedik, oldalában a Kovácspataki-sziklák kőtáblái és falvak házai látszanak. Szemben az élénk domborzatú Börzsöny hegyei törnek a magasba a Dunától a Csóványosig, jobbra tekintve még a Naszály oldala is feltűnik. A kilátóhely felkeresését érdemes egybekötni a Búbánatvölgy vagy más esztergomi látnivalók felfedezésével, mint például a mesés látványt kitáró Vaskapu-hegy sziklaterasza, ahol a Brilli Gyula menedékház mindenféle finomsággal is kényeztet.

Egy titkos kilátópont a Csikóvárak alatt

A hegység déli peremén, Csobánka és Pomáz felett találjuk a Nagy-, illetve Kis-Csikóvár hegykúpjait, amely helynév ősi erősség emlékét őrzi. Túramozgalmunknak is van egy Csikóvár(ak) nevű úti célja, de az nem azonos a zöld háromszögjelzésen megmászható 400-500 méteres magaslatok panorámapontjával. Ez a sziklaszirt voltaképpen a Kis-Csikóvár déli lábán helyezkedik el. Legegyszerűbben megközelíteni a Pomáz és Pilisszentkereszt között lévő műút Csikóváraljai menedékház buszmegállójától lehet. Itt az autót is leparkolhatjuk, majd a zöld négyzet vezet a Gyopár-forrásig, onnan a zöld körön a jobbra leágazó jelzés nélküli ösvényig, ami kisvártatva kivezet a kilátópontunkig.

Az igazolópecsét mellett csodás madártávlatot élvezhetünk a Visegrádi-hegység déli lábán elhelyezkedő településekre, a szomszédos Kevély elnyúló tömbjére. Ennek a pontnak a felkeresését mindenképp érdemes kiegészíteni a közeli Holdvilág-árok fantasztikus látványt nyújtó misztikus kőkanyonjátúval. Ha nagyobb körre is hajlandóak vagyunk, akkor a már említett Petőfi-kilátót is felkereshetjük, amivel újabb pecsétet gyűjthetünk be az igazolófüzetbe.

A cikk eredetileg a Turista Magazin 2025. február-márciusi számában jelent meg.