MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

A Teve, a Mackó és a Nagy-Kevély a Pilisben

Megjött a jó idő és a tavasz. Zöldellő lombkoronák, virágillat a levegőben. Kell ennél több egy kiránduláshoz? Mi a Pilisbe ruccantunk ki, ahol egy nem túl nehéz, viszont látványos túrát jártunk be, ami ideális célpont lehet akár gyerekkel is. Van benne szikla, két barlang, egy „egri vár” és jó pár szép panoráma.

Fotó: Joó Annamária

Kilátás a Nagy-Kevély tetejéről Pilisborosjenő házaira, a Hármashatár-hegyre, a Széchenyi- és a János-hegyre

 

Egy Teve alakú szikla, egy Mackó és egy Szódás névre hallgató barlang, az Egri vár mása és a Nagy-kevély csúcsa, mindez egy 12,5 kilométeres 450 méter szintkülönbségű turistaútba sűrítve. És akkor a kirándulás közben előbukkanó pompás pilisi kilátóhelyeket még nem is említettem, ahol csak áll az ember földbe gyökerezett lábbal a látványtól, és nézi a terepasztalként elé terülő tájat.

 

Fotó: Joó Annamária

Már a túra elején feltűnik a Nagy-Kevély sziklás csúcsa

 

A körtúra kiindulópontját, Pilisborosjenőt tömegközlekedéssel is viszonylag gyorsan elérhetjük a fővárosból, az Árpád hídi buszpályaudvarról menetrend szerinti busszal alig 45 perc alatt a település központjában lehetünk, de autóval sem tart fél óránál hosszabb ideig az út. A község északnyugati végén rálelünk az Országos Kéktúra jelzésére, s innentől nincs is mást tenni, mint követni a kéket toronyiránt.

 

Fotó: Joó Annamária

A Teve-szikla Pilisborosjenőtől északnyugatra, a Kis- és Nagy-kevély lábánál található

 

Az első érdekes látnivaló a Teve-szikla, melyet egy kisebb mező vagy tisztás szélén találjuk. A látványos sziklaformáció egy felhagyott dolomitbányából magasodik elénk, nevét különleges formájáról kapta, mivel bizonyos szemszögből valóban úgy néz ki, mint egy megkövült dromedár.

 

Fotó: Somogyvári D. György

A Teve-szikla mögött a Pilis domborulataira tapaszthatjuk tekintetünket

 

Miután jól kinézelődtük magunkat, és megtaláltuk a teve fejét és púpját is, a kék sáv és a kék kerékpárutat jelző úton gyalogolunk tovább, majd 60-80 méter múlva letérünk balra, és egy lefele vezető, jelzetlen, széles, murvás úton egyenesen az Egri vár díszletéhez érkezünk. Itt fogatták ugyanis 1968-ban Gárdonyi Géza regénye alapján a Várkonyi Zoltán rendezte kultikus Egri csillagok című filmet.

 

Fotó: Somogyvári D. György

Az „egri vár” a Pilisben – a díszlet építői valószínúleg nem sejtették, hogy egy kedvelt kirándulóhelyet hagynak az utókorra

 

Ahhoz képest, hogy nem igazi, messziről akár egy középkorban épített vár romjainak is tűnhetne. Közelről viszont a falak belső oldalainak betonerősítései már a 20. század építőmestereinek keze nyomáról árulkodnak. A forgatások alatt a fából épült vár egy része leégett, melyet azonban rögtön újjá is építettek. A festői, már-már romantikus környezetben megbúvó „műegrivár” mára nem csupán filmtörténeti kuriózum, de a Budapest környéki kirándulások egyik kedvenc célpontja, ottjártunkkor is számos család piknikezett a „kamuromok” között. A növényekkel néhol buján benőtt várfalak a gyerekek számára pedig egy nagy játszótérnek bizonyul.

 

Fotó: Joó Annamária

 

Fotó: Joó Annamária

A kaputorony mellett emléktábla, melyet a film fogatásának 40. évfordulójára helyeztek ki

 

Az Egri vár romjait elhagyva visszatértünk a kék sávra, melybe nemsokára becsatlakozik a sárga sáv jelzés is. Itt az erdő már felöltötte tavaszi, zöld ruháját, és fejünk fölé lombsátort vontak a fák, miközben szűrt napfény hatolt át az ágak hálóján. A turistaút felett, a Nagy-Kevély oldalában, a fehér dolomitsziklák között kis barlangra, a Nagy-Kevélyi-kőfülkére bukkantunk, melyet a helyiek csak Szódás-barlangnak hívnak. Nevét állítólag az alatta futó útról kapta, mivel annak régi neve Szódás út volt, és egykor ezen vitték fel a szódát a Kevély-nyergi turistaházhoz.

 

Fotó: Joó Annamária

Szódás-barlang a Nagy-Kevély délnyugati oldalában

 

Az üreget egy kb. 25 méter hosszú meredek ösvényen, 12 méteres szintemelkedés leküzdésével közelíthetjük meg. Érdemes felmászni a törések és vetődések mentén keletkezett üreghez, mert egyrészt a gyerekek élvezni fogják a „négykézlábazást”, ahogy hol egy kisebb sziklába, hol pedig a fák előbukkanó gyökereibe, ágaiba kapaszkodva juthatnak fel oda, másrészt a kőfülke melletti sziklapárkányról meglepően szép pilisi kilátás tárul a szemünk elé.

 

Fotó: Joó Annamária

A Nagy-Kevélyi-kőfülke melletti szikláról a Kerekes-hegyre, valamint a Pilis és a Budai-hegységet elválasztó völgyre is rálátni

 

Fotó: Joó Annamária

 

A Szódás-barlangtól kövekkel borított úton sétáltunk tovább a Kevély-nyergi turistaház maradványaihoz, ahol pihenőhelyet alakítottak ki. A sárga sáv jelzés innen egyre sűrűbb erdőben, szűk ösvényeken haladt, majd átvitt a Kis-Kevély északkeleti oldalára, amely egyenesen a Mackó-barlanghoz vezetett. A 11 méter széles és 3–5 méter magas barlangról könnyen el lehet képzelni, hogy az őskorban számos állatfajnak, barlangi medvének, hiénának, őslónak, ősbölénynek, gyapjas orrszavúnak és mamutnak nyújtott menedéket. A régészek számos őskori leletre, maradványra, kovaeszközre bukkantak itt, amelyek azt bizonyítják, hogy már az ősember is életvitelszerűen használta a barlangot.

 

Fotó: Somogyvári D. György

A Mackó-barlang a Kis-Kevély északi oldalán a sárga jelzésű turistaút mellett található

 

A Mackó-barlangtól több turistaúton (kék, piros és sárga sáv) is visszajuthatunk a Kevély-nyergi pihenőig, mi most a vadregényessége miatt a már ismert és „lejárt” sárgát választottuk. A pihenőnél aztán megkerestük a piros sáv jelzést, amely a Nagy-Kevély gerincén vezet fel a csúcsra. A csúcs felé közeledve meredekebbre fordult a kapaszkodó, a talaj sziklásabb lett, tágultak a fák közti nyiladékok és ritkult a növényzet, míg a tető közelében ki nem bukkant a kobaltkék színű égbolt.

 

Fotó: Joó Annamária

 

Fotó: Somogyvári D. György

A Nagy-Kevély gerincén vezető út egyik látványos kilátópontjáról Pilisvörösvár, a Nagy-szénás és a messzi távolban a Gerecse vonulatai látszanak

 

A Nagy-Kevély 534 méter magas füves, dolomitsziklás, hosszan elnyúló tetejének pereméről tiszta időben különleges panorámában gyönyörködhetünk. Pilisborosjenő házai mögött a Budai-hegység szinte összes, jellegzetes csúcsa beazonosítható: rálátunk a Hármashatár-hegyre, a Gellért-hegyre, a János-hegyre, a Hárs-hegyre, sőt egészen a Nagy-szénásig és a Nagy-Kopaszig ellátni. A messzi távolban a Gerecse vonulatait is felfedezhetjük.

 

Fotó: Joó Annamária

Látkép a Nagy-Kevély dolomitsziklás tetejéről

 

A csúcsról már csak lefelé visz az út Pilisborosjenőre. Kezdetben a piros sávon baktattunk, majd a piros négyzetre letértünk jobbra, épp ott, ahol egy vízmosás vésett vájatot az Ezüst-hegy oldalába. Ez a szakasz rendesen megmozgatja a combizmokat és a térdeket, mivel izgalmas, mészkőporos, fenyveses vízmosáson keresztül ereszkedünk le a településig. A piros négyzet végül Pilisborosjenő utcáin, a házak mentén egészen a központban található autóbusz-állomásig és parkolóig vezet be. A pilisborosjenői körtúra hozta a tőle elvártakat: A Nagy-kevély és környéke távolról és közelről is látványos, az útvonalban van kihívás és kaland, a csúcsra az út kicsit fárasztó, de ha már fent vagyunk, a Pilis legszebb látképével leszünk gazdagabbak.

 

Fotó: Joó Annamária

Egy vízmosásban vezet a piros négyzet, néhol bedőlt fák és méretes kövek teszik izgalmassá az utat

 

Szöveg: Joó Annamária

Fotó: Joó Annamária, Somogyvári D. György

 

 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. augusztus
Czigány Dávid:
Első fények
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...