MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

2018.05.13. 09:00,   Szöveg: Hidvégi Brigi,   Fotó: Gulyás Attila

A vár, amelyről semmit sem tudunk biztosan

Solymár határában egy várrom emelkedik a Mátyás-dombon. Néhány falát nemrég építették vissza, egykori öregtornyát rekonstruálták, bent pedig még egy szép kutat is találunk. Eddig semmi szokatlan, a csavar most következik: a mai napig nem tudni pontosan, miért emelték, mi célt szolgálhatott hajdanán, kérdéses, hogyan pusztult el, sőt, lehet, hogy valójában nem is vár volt. 

A solymári vár története kapásból egy rejtéllyel indul. Az ugyan valószínűsíthető, hogy első tulajdonosa Csáktornyai Lackfi István nádor volt, de abban már nem biztosak a kutatók, hogy a kőépületet teljes egészében a családja emelte. Annyi bizonyos, hogy a Lackfi család 1355-ben vásárolta meg a területet, de nem kizárt, hogy ott már előtte is állt valamiféle várkezdemény, és az új birtokosok csak befejezték annak építését. Hogy milyen funkciót szántak neki eredetileg, szintén homályba vész, de későbbi dokumentumok arról árulkodnak, hogy elsősorban nem hadászati célokat szolgált, inkább a hatalom szimbóluma volt, és szálláshelyként használták.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A Lackfiak solymári karrierje aztán csúfos véget ért. Mivel a nikápolyi csatában szembehelyezkedtek Luxemburgi Zsigmonddal, az uralkodó hívei meggyilkolták két vezetőjüket, a váruradalmaikat pedig elkobozták tőlük.

 

Nem tudni, ki gyújtotta fel

 

A következő tulajdonos Zsigmond király felesége, Cillei Borbála úrnő lett, aki engesztelésül kapta a birtokot (több másikkal együtt) a férjétől, mert az sokáig úgy hitte, felesége házasságtörést követett el. A meggyőző békülős ajándék aztán egy rablólovag kezére került, ezután pedig sűrűn váltogatták egymást a birokosok: többek között Luxemburgi Erzsébeté, Hunyadi Jánosé, Hunyadi Mátyásé és Podmaniczky Jánosé is volt a vár, 1528-ban pedig 500 forintért szerezte meg az utolsó tulajdonos, Bakai Demeter.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A mohácsi csata után a környéken fosztogató török lovascsapatok jelentősen megrongálták a várat, de ekkor még állt. Valószínűsíthető, hogy a vesztét később tűzeset okozta, mert a régészeti ásatások során előkerültek a megégett födémgerenda maradványai. Arról viszont ismételten csak feltételezések láttak napvilágot, mi történhetett pontosan.

 

Azt tudjuk, hogy miután Buda 1541-ben török kézre került, a környékbeli falvak módszeres fosztogatásnak estek áldozatul. Az egyik elképzelés szerint a solymári vár, az őrség és a falu népe már azelőtt elmenekült, hogy a török csapatok odaértek volna, és a várat a budai várnagy parancsára gyújtották fel, megelőzve, hogy az török kézre kerüljön. De az is lehet, hogy éppen az ostromlók okozták szándékosan a tüzet. Vagy így, vagy úgy, de a terület – beleértve a várromot is – az 1540-es évek közepén már biztosan a törököké volt. A szebb napokat látott épület maradványainak a 18. században letelepülő sváb lakosság esett neki, köveit elhordták, és a 19. század végére már semmi nem emlékeztetett arra, hogy valaha vár állt a dombon.

 

Még a bejárat helye is ismeretlen

 

Hogy mégis tudunk a hajdani épületről, azt egyrészt a szájhagyománynak, másrészt Valkó Arisztid lelkes, fiatal amatőr régésznek köszönhetjük. Ő volt az ugyanis, aki a helyiek történetein felbuzdulva utánajárt az vár létezésének, majd az 1930-as években belefogott a domb kutatásába, és jobbára egymaga végzett ott feltárási munkákat majdnem tíz éven keresztül. Csak a 70-es években folytatták a munkáját, köztük Feld István régész, aki azóta is komolyan kutatja a vár történetét.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A tényleges feltárás, illetve a helyreállítás az 1990-es évek végétől indult. Ekkorra már előkerült az ovális alakú várfal, a benti lakóépületek, a vaskos öregtorony és a várudvar kútja. 2005–2006-ban nagyszabású rekonstrukció következett. Ahogy a vár honlapján is olvashatjuk, a cél nem az volt, hogy az épület egy az egyben olyan legyen, mint a középkorban – nem elvi okokból vagy valamilyen konzervatív műemlékes felfogás miatt, hanem egyszerűen azért, mert a részletek máig kérdésesek. Az alaprajzot ugyan sikerült tisztázni, de az például máig nem biztos, hogy ott volt a külső bejárat, ahol jelenleg is látható (végül kizárásos alapon került oda).

 

Fotó: Gulyás Attila

 

A ma megtekinthető impozáns kútból most ivóvíz folyik, ám ezt is csak részlegesen tárták fel. A falakat kisebb-nagyobb mértékben építették vissza vagy jelölték helyenként, viszont teljes pompájában áll a négyzetes toronycsonkra épített, faszerkezetű kilátó. Persze, ne legyenek illúzióink, a középkorban nem így nézett ki, de ez nem is volt feltétel az építésnél. Inkább arra törekedtek, hogy maga a vár „visszakerüljön a tájba”, és a látogatók is gazdagodjanak a kilátás élményével, ha felmennek a toronyba.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

Az egykori palota szobájában ma egy kis kiállítás tekinthető meg. Itt a vár történetéről tudhatunk meg többet, szemügyre vehetünk reneszánsz ajtó- és ablakkereteket, illetve az innen származó kulcslyuklőrés rekonstruált mását is megvizsgálhatjuk.

 

A slusszpoén: talán nem is vár volt

 

Néhány amatőr kutató úgy véli, hogy a romok nem az egykori solymári várhoz, hanem a pálos rend egyik központi kolostorához, a Szent Lőrinc-várkolostorhoz tartoznak. Az alternatív teória legismertebb képviselője Tamáska Pál, szerinte a solymári építmény valójában a Piliscsaba–Tinnye–Perbál-hármashatár közelében helyezkedett el. Két, 15. század elejéről származó okleveles forrás is említi a várat Perbál melletti tájékozódási pontként, és bizonyítéknak vélik Tommaso Dolabella olasz barokk festő 1630-ban készült képét is, amely egy hasonló tájat ábrázol, mint a solymári Mátyás-domb, az ott álló épület pedig valóban lehetne a hajdani vár vagy kolostor. Azt mindenesetre le kell szögezni: az elmélet nem a solymári vár létezését vitatja, csak annak elhelyezkedését.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

Fontos tudnunk, hogy a hivatalos régészettudomány képviselői – köztük a már említett Feld István – úgy vélik, nem elképzelhető, hogy az építmény kolostor lett volna, és az alternatív teóriát megalapozatlannak tartják. Bár jelenleg szünetelnek az ásatások a területen, most is aktívan foglalkoznak a vár jövőjével. Aki szeretne elmélyedni a témában, annak az épület weboldalát ajánljuk, ahol kimerítő részletességgel írnak a történetéről és az eddigi feltárások eredményeiről.

 

Solymári vár hasznos infók
Nyitvatartás
Április 1. – április 30.: szombat–vasárnap 10–18 óra
Május 1. – szeptember 30.: hétfőn zárva, kedd–vasárnap 10–18 óra
Október 1. – október 31.: szombat–vasárnap 10–18 óra
November 1–30.: jó idő esetén szombat–vasárnap 10–18 óra
December 1. – március 31.: Jó idő estén rendkívüli nyitvatartással üzemel, csoportok külön kérése esetén igény szerint nyitva tartanak.

Belépődíj
Gyermekeknek: 200 Ft/fő
Csoportoknak: 200 Ft/fő
Felnőtteknek: 300 Ft/fő

 

A cikk megjelent a Turista Magazin 2017. júniusi számában.

 

A KORÁBBI MAGAZINOKAT ITT LEHET MEGRENDELNI. 

 

 

Kapcsolódó cikkeink:

Tavaszi zsongás a Jegenye-völgyben 

Vízesés a város szélén 

  





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. július
Czigány Dávid:
Első fények
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...