MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2014.10.06. 06:53,   Szöveg: Hidvégi Brigitta,   Fotó: Gulyás Attila

Az Öreg-tó ölelésében – A Tatai vár

A Tatai vár vízben tükröződő mesébe illő látványa 700 éve kápráztatja el az embereket. Maga Mátyás király is szívesen időzött az építmény falai között, amelyek régmúlt időkről suttognak az idelátogatók fülébe.

A Komárom-Esztergom megyei Tata, amelyet „az élővizek városaként” is emlegetnek, ősidők óta lakott terület. Jelentőségét kiemelkedő számú látványosságának, történelmi, kulturális emlékének köszönheti. 2010-ben a biodiverzitás magyarországi fővárosává avanzsált.


Az egyedülálló szépségű tatai vár az Öreg-tó partján helyezkedik el. A feltételezések szerint elődjét a Lackfi család emeltette a XIV. században, amely valószínűleg egy zárt udvaros, L alakú épület lehetett. Ezután Luxemburgi Zsigmond kaparintotta meg a területet, s további építkezésekbe fogott: ebből ma már csak a déli szárny, illetve az alapok láthatóak. A vár a XV. században élte virágkorát. Mátyás király is kitüntetett figyelemmel viseltetett iránta, s teraszokat, kerengőt és kaputornyot toldott hozzá. Egy időre elfoglalták a török, a visszahódítás után pedig erődítési munkálat vette kezdetét. Az épület fontos szerepet töltött be a végvári rendszerben. Sűrűn cserélt gazdát, rengeteg átalakításon esett át, egy alkalommal pedig tűzvésznek esett áldozatul. A XVIII. században az Esterházyak nagy volumenű változtatásokat vittek véghez a váron: homlokzatát romantikus stílusban építették át.

 

 

A 19. század elején épült a kilátóterasz


1964 és 1973 között került sor az épület helyreállítására, azonban a várárok, a kazamaták illetve a vár kútjának régészeti feltárása a mai napig várat magára. A Kuny Domokos Múzeum 1954 óta működik a vár falai között. Egész Európában nincs párja annak római falfestményekkel díszített szobának, amely 1997 óta képezi a tárlat részét. A termekben bemutatják továbbá a tatai fazekasságot, illetve a 18. századi és 19. századi mezőváros és a főúri élet, a fajansz-manufaktúra emlékeit. Ha szívesen körbenéznél a vár környékén és a múzeumban, kattints ide, és vegyél részt egy virtuális sétán! 


Ha már Tatán járunk, érdemes azt töviről-hegyire bejárni, ugyanis a település számos meglepetést tartogat. Íme, néhány ötlet. A város legmagasabb pontja a 166 méter magas Kálvária-domb, amely 1958 óta országos jelentőségű természetvédelmi területnek számít. Itt található a Fellner Jakab-kilátó, ahonnan a gyönyörű panoráma nyílik a belvárosra és az Öreg-tóra. A dombon a kis kápolna mellett megtekinthetjük a Kálvária-szoborcsoportot is. Tata legnépszerűbb nevezetességei közé tartozik az Esterházy kastély gyönyörű kertjével és angolparkjával, de itt található az a Harangláb (vagy Óratorony) is, melynek faácsolata vasszögek nélkül épült, és óránként gyönyörű harangjátékkal kápráztatja el a tataiakat.

 

 

A Kálvária-domb kőfejtője


Kiváló kultúrprogramnak kínálkozik a Német Nemzetiségi Múzeum meglátogatása, amely a magyarországi németség emlékeit tárja a látogatók elé. Hazánk egyik legszebb szabadtéri múzeuma az a bemutatóhely, ahol 200 millió éves megkövült maradványokat, illetve a kőkorszaki emberek jelenlétének bizonyítékait tekinthetjük meg. A várostól 8 kilométerre található az Agostyáni Arborétum. A 31 hektáros területen hozzávetőleg 380 örökzöld és 40 lomblevelű fa- és cserjefaj él.

 

A vár elérhetőségei

 

Cím: 2890 Tata, Váralja utca 3
Telefon: (34) 381 251

 

Nyitva tartás:
hétfő: Zárva
kedd: 10:00–18:00
szerda: 10:00–18:00
csütörtök: 10:00–18:00
péntek: 10:00–18:00
szombat: 10:00–18:00
vasárnap: 10:00–18:00

 

További várakkal kapcsolatos cikkeinket itt találod.






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. október
Ángyán Krisztián:
Vintgar-szurdok
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...