MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2019.08.02. 12:30,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: Francz Ilona

Bejártuk a tihanyi apátság rejtett zugait

Tihany a Balaton egyik legnépszerűbb települése, ahová a nyári főszezonban rengetegen látogatnak el. A falu legismertebb látnivalója a bencés apátság, melynek rendházában ma is élnek szerzetesek. Vajon hogyan lehet egy nyüzsgő település kellős közepén megtalálni a csendet?

A Balaton fölé magasodó apátság az ország látnivalóit népszerűsítő kiadványok állandó szereplője, a balatoni nyaralások kihagyhatatlan programpontja, így természetes, hogy szezonban mindig sokan vannak. Az apátság azonban ennek ellenére is meg tudta őrizni titokzatosságát, amit legjobban a különleges épületbejáró sétákon tapasztalhatunk meg.

 

Fotó: Francz Ilona

A balatoni táj legmeghatározóbb épülete


Az apátság egyik szerzetese, Barkó Ágoston üdvözöl bennünket a rendház kapujában, hamarosan azonban már mennie is kell tovább. Mint a múzeum igazgatója és a turizmus ügyeinek felelőse, rengeteg elfoglaltsága van, emellett még az örvényesi, illetve a fövenyesi templomok lelkésze és tanít is. Az apátságot András Ádám mutatja be nekünk, aki most végzett a győri bencés gimnáziumban, de már rutinos idegenvezetőnek mondhatja magát, hisz a harmadik nyarat tölti Tihanyban.


A Fehérvárra menő hadi út


Az épületbejárást egy érdekes, az apátság történetéről szóló filmmel kezdjük. Ebből tudjuk meg például, hogy századokkal ezelőtt a Tihanyi-félsziget még sziget volt, a tó vízszintje ugyanis 6-7 méterrel volt magasabb a jelenleginél. Hogy milyen volt az 1055-ben alapított, eredeti templom, arról keveset tudunk, annyi bizonyos csak, hogy a mainál nem volt nagyobb, és az egyetlen, ami megmaradt belőle az az I. András sírját is őrző altemplom, melynek Balaton-felvidékről származó vörös homokkő oszlopai az alapítással egyidősek.

 

Fotó: Francz Ilona

Az apátság történetét bemutató film nemrég készült el, de hamarosan a múzeum kiállítása is megújul


András 1046-ban került a trónra, a magyar előkelők hívták vissza, hogy ismét Árpád-házi király álljon az ország élén. Felesége, Anasztázia kijevi hercegnő meghívására érkeztek Tihanyba azok a keleti szláv szerzetesek, akik a kikötő közelében található Barátlakásokban, a hegyoldal bazalttufa szikláiba vájt üregekben éltek.

 

Fotó: Francz Ilona

Az altemplom az egyetlen olyan tér, mely a 11. századi templomból, ha nem is érintetlenül, de megmaradt


Az apátság 1055-ből származó alapítólevelének eredetijét Pannonhalmán őrzik, Tihanyban a 954 éves, állatbőrre íródott irat másolata látható. A főleg latin nyelven íródott okmányban közel hatvan magyar kifejezés is olvasható. Természetesen első dolgunk, hogy megkeressük szórvány nyelvemlékünk legismertebb, a Fehérvárra menő hadi útról szóló mondatát. Az alapítólevélen a király keze nyoma is ott van, mivel azonban írni nem tudott, aláírása helyett egy kis vonással hitelesítette az okmányt. I. Andrást 1060-ban itt temették el, a síremléket fedő fehér mészkő az eredeti sír része volt. A királyi sírt a török időkben sem dúlták fel, akkoriban egyébként az apátság végvárként funkcionált, a templomrész fegyverraktár volt. A szerzetesek 1534-ben hagyták el a monostort, helyüket a 17. századig katonák vették át.

 

Fotó: Francz Ilona

Az apátság alapítólevele abból a célból készült, hogy az itt otthonra lelt szerzetesek számára jogi védelmet nyújtson


Fából készült márvány


A szerzetesek a 18. század első felében tértek vissza, ekkor épült fel a ma is látható, barokk templom. A faluban ma is áll még több olyan épület, amely az apátsághoz tartozott. Ilyen a központban álló egykori apátsági magtár robusztus, szürke épülete, mely ma a falu művelődési háza, de az apátság községkocsmát is üzemeltetett, ebben ma is vendéglő működik.

 

Fotó: Francz Ilona

 Az apátsági egykori magtára, mely ma a falu művelődési háza

 

A török kor után az ország anyagi helyzete nem volt túl fényes, Tihanyban sem volt arra pénz, hogy a templom oltárait és liturgikus berendezési tárgyait gránitból vagy márványból készítsék el. Áthidaló megoldásként az olcsóbban beszerezhető fához nyúltak, melyben a Balaton-felvidék bővelkedett. A Bécsből érkezett asztalos, Stulhoff Sebestyén és segédei közel 20 évig dolgoztak a templom oltárain, melyek a 18. századi magyarországi faszobrászat kiemelkedő alkotásai. Az oltárok nagy szerkezeti elemein egyébként nem látszik, hogy fából készültek, festéssel ugyanis sikerült olyan hatást elérniük, mintha azok márványból vagy gránitból készültek volna.

 

Fotó: Francz Ilona

 

Fotó: Francz Ilona

 Az apátság újjáépítése a szűkös anyagi források miatt csak lassan haladt, és szinte az egész 18. századot felölelte


A mellékoltárok legdíszesebbje a Máriacelli oltár, melynek középpontjában Szűz Mária kegyszobra áll. A szobor öltöztethető, most zöld ruhát viselt, egyházi főünnepeken azonban egy díszes, aranyozott ruhát kap.

 

Fotó: Francz Ilona  Fotó: Francz Ilona

A Máriacelli oltár és a szentély- márványnak tűnnek, pedig szinte minden fából készült

 

A templom végében alacsonyabb a mennyezet, mint a többi részében. A néphagyomány úgy tartotta, hogy akinek bűne volt, az nem csatlakozhatott a templomban ülőkhöz, itt, a „purgatóriumban” kellett várnia, ahol két gyóntatószék is található. Az egyik gyóntató fülke eltér a hagyományostól, nincs ugyanis elválasztó fal benne, egy asztal mellett lehet megbeszélni bűneinket a pappal. Ezzel a nemrég bevezetett, személyesebb gyónással azt szeretnék elérni a szerzetesek, hogy az ember ne csak elsorolja a bűneit, mint egy bevásárló listát, hanem beszélgessen azokról, valakivel, aki azért van ott, hogy segítsen.

 

Fotó: Francz Ilona

Pillantás a "purgatóriumból" a szentély felé


Kabócák és padlórecsegés


Bekukkantunk a sekrestyébe is, amit csak a különleges túrák érintenek. A nyitott ablakokon át folyamatosan halljuk kintről a kabócákat, bent a barokk padló recseg a lábunk alatt. Itt is fából készült minden, és kisebb renoválásoktól eltekintve, még minden jól tartja magát. A sekrestye óriási szekrényeiben tárolják a papi ruhákat, de a fiókokban vannak olyan darabok is, melyeket ma már nem használnak. Van például egy Mária Terézia korából származó ruha, de látunk egy aranyszállal fűzött palástot is a 20. század elejéről.

 

Fotó: Francz Ilona

 

Fotó: Francz Ilona

Csendélet a sekrestyében


Kivételesen a templom karzatára is felmehetünk, melynek korlátja eltakarja a gyülekezet elől a kórust, hogy ezzel is azt érzékeltessék, hogy az ének Istentől származik. Az orgona mögött egy eldugott helyiség van, ez a szerzetesek imahelye, ahol elmondják a napi háromszori imát. A templomot látogató turistákat, ha kell, ilyenkor az önkéntesek csendre intik, de ahogy Ádám mondja, sokkal gyakoribb az, hogy a turisták hallják a fentről kiszűrődő gregorián dallamokat, és lent, csöndben ők is csatlakoznak az imádsághoz.

 

Fotó: Francz Ilona

 

Fotó: Francz Ilona

 

Fotó: Francz Ilona

A kórust a karzat korlátja rejti el, az orgona körül ülő puttók, kezükben különböző hangszerekkel egy barokk zenekart adnak ki. Az orgona mögött a szerzetesek imahelye rejtőzik.


Mielőtt visszatértek volna ide a bencések, a rendház teljes egészében múzeum volt. Ma már az épület nagy része nem látogatható, a szerzetesek szobái, ebédlője és az irodák találhatóak itt, illetve egy kápolna, melynek fala titokzatos freskókat rejt. A fehérre meszelt falak alól előbukkanó falfestményeket a restaurálás során fedezték fel. A barokk freskókról nem maradt fenn írásos emlék. Annyit tudnak csak, hogy középen az alapító király, I. András, tőle balra Szent Benedek, jobbra Szent Skolasztika látható, a többi töredéken látható személy kilétéről csak feltételezések vannak.

 

Fotó: Francz Ilona

 A kápolna, melynek fehérre meszelt fala titokzatos barokk falfestményeket rejtett

 

A múzeum kiállításán részleteket tudhatunk meg az utolsó magyar király Tihanyban töltött napjairól is. 1921. október 26. és 31. között az apátság első emeletének három szobájában töltötte utolsó magyarországi napjait IV. Károly és felesége, Zita királyné. Innen vitték őket vonattal, majd az angol flotta hajójával Maderira szigetére, ahol IV. Károly alig egy évvel később 34 évesen spanyolnáthában meghalt.

 

Fotó: Francz Ilona  Fotó: Francz Ilona

 
Szerzetesi kertek

Fotó: Francz Ilona

 

Fotó: Francz Ilona

 A belső udvar közepén egy ciszterna van, amely hajdan jó szolgálatot tett, mivel nem volt egyszerű vizet felhordani ide

 

A rendház falai által körülzárt belső udvar, a kvadrum vagy a kerengő szintén az imádság helyszíne. A szépen gondozott kertbe semmi nem szűrődik be a külvilág zajaiból. Tihanyban jelenleg 11 szerzetes él, közülük majdnem mindenki felszentelt pap is. Ők látják el Tihanyban és a környékbeli településeken a papi feladatokat, így szoros kapcsolatot ápolnak a helyiekkel. A szerzeteseknek van világi szakmája is. Ágoston atya például Tihanyban és a győri bencés gimnáziumban tanít, Domonkos atya biológia tanári diplomával a kerttel, Gellért atya pedig a gyógynövényekkel foglalkozik, az ő gyógynövényeiből készült termékeket árulják is az apátság boltjában.

 

Fotó: Francz Ilona

 A belső udvaron is gyakran imádkoznak a szerzetesek, és ők tartják rendben a kertet is

 

Az apátság leggyönyörűbb szeglete kétségkívül a fűszerkert, ahonnan egészen elképesztő a kilátás, az egész keleti medencét belátni. Ide, a keleti kertbe is csak a különleges túrák alkalmával lehet bejutni. Például a nyári Hajnal fényei túrán, mely öt óra előtt innen, a keleti kertből indul, egy gyönyörű előadással, melynek két főszereplője a Balaton és a felkelő nap.

 

Fotó: Francz Ilona

 

Fotó: Francz Ilona

 

Fotó: Francz Ilona

A keleti kert, ahonnan pazar kilátás nyílik a Balatonra


A Tihanyi Bencés Apátság programjairól itt lehet tájékozódni.

 

Fotó: Francz Ilona


Az apátság bejáráshoz igényelhetünk idegenvezetést, és részt vehetünk egy apátsági élménytúrán is. Ezt a lehetőséget 12 főnél nagyobb csoportok számára kínálják. Megadott időpontokban különleges hajnali és éjszakai túrák is indulnak. A Hajnal fényei és az éjszakai Csend hangjai túráról itt lehet tájékozódni.

 

Kapcsolódó cikkek:

Így dolgoznak a Balaton őrzői

A barlangi póktól az ürgékig, avagy kisgyerekkel Tihanyban

Tihany mediterrán ösvényein

Régi képeken kedvenc kirándulóhelyeink

 

 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. augusztus
Czigány Dávid:
Tornyosuló
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...