MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

Egy tenger, amibe nem jó fejest ugrani

„Apa, nem kellett volna fürdőruhát hoznunk?” – kérdezte aggodalmasan négyéves Misi fiam, miközben Szentbékkállát elhagyva battyogtunk a falu mellett található Kőtenger felé. Gyorsan megnyugtattam, hogy ezúttal nem a pancsolás, hanem a sziklamászás lesz az attrakció. 

Szentbékkálláról annyit kell tudni, hogy az egyik leghangulatosabb település a Balaton-felvidéken, azon belül is a Káli-medencében, gyönyörű házikókkal, barátságos helyiekkel és megannyi szálláslehetőséggel, így több napra is ideális helyszín a környék csillagtúrás felfedezéséhez. A faluhoz legközelebb fekvő és nem mellesleg a környék leghíresebb látványossága a már emlegetett Kőtenger, amely a központot jelentő kocsma-bolt komplexumtól mintegy negyedórás sétával érhető el.

 


Tipikus szentbékkállai utcarészlet. Igazi "beleszeretős" kis falu a Káli-medence szívében


Egy kisebb parkoló és az autónkban hagyott értékeink eltulajdonítására figyelmeztető tábla jelzi, hogy elértük célunkat a faluból kivezető földúton, bár ebből a legelején nem sok látszik, csupán az akácosban itt-ott felbukkanó szürke sziklatömbök jelzik a közeli geológiai vidámparkot.

 


 

A fák közül kiérve kezdhetjük sejteni, hogy a Kőtenger elnevezés honnan eredhetett, mert amerre csak ellátunk, változatos formájú sziklák terítik be a tájat. Nem kell hozzá sokat fogyasztani a környékbeli – amúgy remek – fehérborokból, hogy tarajos hullámokat lássunk bennük. A vizes hasonlat már csak azért is helytálló, mert amit látunk, az valójában az egykori Pannon-tó homokos, kavicsos, egymásra rakódott, megkövült üledéke. Erre a tényre több tábla is felhívja a figyelmünket, sőt egy komplett tanösvény is keresztülvezet a Kőtengeren, így az angolul értő külföldiek is megtudhatják, hogy miért néz ki úgy egyik másik kőhalom, mint egy ízlésesen megszilárdult építkezési sóderkupac.

 

 

Az történt, hogy a kavicsos üledéket cementálták a benne szivárgó kovás oldatok, így gigantikus méretű kőlepények jöttek létre, amelyeket aztán elkezdet pusztítani a szél, a víz és a fagy. A felszínre került sziklák dolgát nem könnyítette meg, hogy az őket körbevevő és alátámasztó homokot is könnyedén elmosták a természet erői.

 

A Kőtengeren vezet keresztül az Országos Kéktúra útvonala is, a legközelebbi pecsételőhely a szentbékkállai presszóban van


A Kőtenger leglátványosabb geológiai képződménye a Kelemen-kő, amelyet a környékbeliek aligátorsziklaként emlegetnek. Ez utóbbi már csak azért is logikusabb, mert bizonyos szögekből tényleg úgy néz ki, mint az a bizonyos húsevő hüllő, és megvan az a tulajdonsága is, hogy a frászt hozza az emberre. Ehhez elég felmászni rá, és kiállni az egyik szélére, ekkor ugyanis jó eséllyel megbillen alattunk. Az információs táblák szerint 15 centis mozgása van az óriási kőlapnak, amely egy kőkorszaki mérleghintaként funkcionál.

 

A Kőtenger leglátványosabb képződménye a Kelemen-kő, 80 kiló felett már meg is mozdul alattunk

 

Kisgyerekeseknek különösen ajánlott a Kőtenger, mert – némi odafigyeléssel – elképesztő móka lehet az aprónépnek a zegzugos kőrengeteg felfedezése, miniszurdokokra, barlangokra, sziklafalakra és meredélyekre bukkanhatunk lépten-nyomon, így nyugodtan szánjunk rá egy egész délelőttöt. Persze simán előfordulhat, hogy az elkényeztetett büdös kölkét hidegen hagyja a Pannon-tó megszilárdult dagonyája, ez esetben rakjuk vissza az autóba, és meg se álljunk a közeli Salföldig, ahol egy természetvédelmi majorban verhetjük el pónilovaglásra azt a pénzt, amit a Kőtenger „belépőjén” megspóroltunk.

 

Nógrádi Attila

 

Misi a habokban, persze volt a végén pónilovaglás is...

 

 





HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. május
Orliczki Gábor :
Tekergős az út hazafelé
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...