Elkészült a Kárpát-medence első „sastérképe”

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságok és civil természetvédelmi szervezetek együttműködésével számba vette a hazánkban telelő sasokat. Az EU által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében pedig idén először a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak a kezdeményezéshez, így végre elkészült a Kárpát-medence téli „sastérképe”. 

Szerző:
MME
Fotó:
pxhere.com
MME / Fatér Imre
2018. február 1.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságok és civil természetvédelmi szervezetek együttműködésével számba vette a hazánkban telelő sasokat. Az EU által támogatott PannonEagle LIFE projekt keretében pedig idén először a környező országok természetvédelmi szervezetei és szakemberei is csatlakoztak a kezdeményezéshez, így végre elkészült a Kárpát-medence téli „sastérképe”. 

Az egy időben történő megfigyelések miatt „sasszinkronnak” nevezett számlálást az idei enyhe időjárás következtében fagymentes, felázott, mély talaj jó néhány területen megnehezítette, de így is rendkívül nagy lefedettséget ért el a felmérés. A számláláson idén 427 (347 hazai és 80 külföldi) felmérő vett részt. A hazai szakemberekhez csatlakozott szlovák, cseh, osztrák, szerb és román kollégák segítségével a Kárpát-medence szinte valamennyi jelentős sastelelőhelyét felmérték, így a lehető legpontosabb képet kaphattuk az itt tartózkodó sasfajokról és ezek egyedszámáról.

 

 

A hazai felmérők 2651 db 2,5x2,5 km-es UTM négyzetet (az ország területét felosztó rácsháló „szemek”) érintettek, amely összesen 16569 km2-t, azaz az ország területének közel 18%-át fedték le. A 2018. évi sasszinkron során hazánkban összesen 753-766 rétisast és 342-356 parlagi sast sikerült megfigyelni. Ez a szám a hat résztvevő közép-európai ország összesítésében 1008-1022 rétisast és 448-462 parlagi sast jelentett.

A fenti adatok alapján a felmérés során bejárt sastelelőhelyeken, tehát a legsasosabb élőhelyeken is 100 négyzetkilométerenként mindössze átlagosan 3,5 rétisas és 2 parlagi sas került lencsevégre. Hogy el tudjuk képzelni ezt a nagyságrendet - a legjobb sasélőhelyeken is átlagosan 3000 focipályányi területet bejárva találkozhatunk egyetlen rétisassal, míg a parlagi sas esetében ehhez már közel 7000 focipályányi területet kell átlagosan átvizsgálni.

 

 

 

A két sasfajra elkészült régiós összesítés mellett a magyarországi felmérés a korábbi évekhez hasonlóan az összes ragadozómadár-fajra kiterjedt. A réti- és a parlagi sasok mellett 2 szirti sast és 4 fekete sast, valamint további 13 ragadozómadár-faj mintegy 9378 példányát is megfigyelték a szakemberek. Vörös kánya (41), kékes rétihéja (785), barna rétihéja (61), karvaly (196), héja (21), egerészölyv (5789-5858), gatyás ölyv (264), pusztai ölyv (5), vörös vércse (906), kerecsensólyom (29- 30), vándorsólyom (48-49), kis sólyom (28). A nappali ragadozómadarak mellett baglyokat (réti fülesbagoly: 13, kuvik: 10, uráli bagoly: 1) és ragadozó életmódú énekesmadarakat (holló: 32-370, nagy őrgébics: 141) is számoltak a felmérők, sőt néhány régióban a túzokokat (153-182) is számba vették.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Sasmenedék a Kárpát-medencében

Madárparadicsom az ország peremén

Két pórul járt sast engedtek szabadon
 

Cikkajánló