MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2018.11.08. 11:00,   Szöveg: Lánczi Péter,   Fotó: Lánczi Péter, old.bv.gov.hu, wikipedia

Élő múlt Márianosztrán

Neve hallatán a legtöbb embernek a börtön jut eszébe, sokaknak Mária-kegyhely vagy búcsújáróhely, de a bányásztörténelem szempontjából sem elhanyagolható ez a pár száz lelket számláló börzsönyi település. Márianosztra maga a hegyekkel körbezárt történelem, ahol több látnivaló is akad.

A márianosztrai börtön valóban meghatározó a község látképe, illetve történelme szempontjából, de ugyanez igaz a pálos kolostorra és a kegytemplomra, valamint a határában álló, megskalpolt Csák-hegyre is. Utóbbiakról kevesebb szó esik, pedig Márianosztra mindhárom „jelképe” szoros kapcsolatban áll egymással. A Nosztra története egészen a 13. századig nyúlik vissza, ekkor említik először az oklevelek. 1352-ben I. Nagy Lajos királyunk egy közeli romos vár (feltehetőleg a Zuvár) köveiből kolostort és templomot építtetett a pálos rend számára, amit a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére szenteltetett föl. Ekkortól beszélhetünk a ma is használt „Maria Nostra” elnevezésről, ami annyit tesz, a Mi Máriánk. A nosztrai pálosok a birtokok mellett számos privilégiumot is kaptak a királytól. Különböző szobi vámok és a rév is őket illette meg, tehát mondhatni ebben az időben ez a kis település a környék központjának számított.

 

Fotó: Lánczi Péter


A ma börtönként és kegyhelyként egyaránt használt falak között maga Nagy Lajos is többször megfordult, de a legenda szerint nemcsak a király, de kisebbik lánya, a tízéves korában, 1384-ben lengyel királynővé koronázott Hedvig is sokat tartózkodott itt gyerekkorában. Hedviget Lengyelországba pálos szerzetesek is elkísérték, akiket a királynő egész életében bőkezűen támogatott. Királynőjüket, Jadwigát (Hedvig) a lengyelek szentként tisztelték, és tisztelik ma is, akit 1997-ben, II. János Pál pápa idején az egyház hivatalosan is szenté avatott. Kevesen tudják továbbá, hogy Szent Hedvig 2006 óta a Dunakanyar védőszentje.

 

Fotó: wikipedia

Szent Hedvig (1374. február 18. – Krakkó, 1399. július 17.) Lengyelország királynője és Litvánia nagyfejedelemnéje volt


A nosztrai pálosok az oszmán hódoltság idején az elefánti kolostorba tették át a székhelyüket. A török időkben a márianosztrai kolostor és templom megsemmisült, újjáépítése bő 150 évvel később 1711-ben kezdődhetett meg, amikor a szerzetesek visszatértek. 1729-ben került sor a mai, barokk stílusú kolostor és templom felszentelésére, a korábbi gótikus szentély megtartásával. Ekkor hozták ide a Jasna Góra-i pálos rendházból – melyet még I. Nagy Lajos királyunk alapított, és ami az idők során a pálos rend központjává vált – a Fekete Madonna híres kegyképének a másolatát, amit az elküldése előtt hozzáérintettek az eredeti kegyképhez. A kolostor építése egészen 1772-ig eltartott, de a kész állapotokat nem sokáig élvezhették a szerzetesek. II. József császár 1786. február 7-én – számos szerzetesrenddel egyetemben – a pálos rendet is feloszlatta. Ezt követően a gyönyörű épületegyüttes évtizedekig üresen állt, majd a napóleoni háborúk idején kórházként használták.

 

Fotó: Lánczi Péter

Magyarok Nagyasszonya Bazilika és a kolostor főbejárata

 

Fotó: Lánczi Péter

 1759-ben helyezték el a templomban a Jasna Góra-i kolostorból származó czestochowai Fekete Mária-kegykép olajmásolatát, ami hamarosan búcsújáró kultuszt vonzott maga köré

 

A sokáig funkciótlan állami épületet a szabadságharcot követően női börtönné alakították át. A börtönt a Szent Vince rend irgalmas nővérei üzemeltették, akik a gazdálkodásból és az államtól kapott fejkvótából tartották el magukat, valamint az elítélteket. Még napjainkban is sokan hiszik azt, hogy Márianosztrán női elítélteket tartanak fogva, pedig ez már 1950 óta nem így van. Ekkortól üzemel férfi börtönként, ahol az 50-es években kétezer, elsősorban politikai elítéltet tartottak fogva. Itt raboskodott többek között Göncz Árpád, Bibó István, Déry Tibor, Eörsi István és Mensáros László is. A 1930-as években pedig olyan korabeli hírhedt személyeket tartottak itt fogva, mint Pipás Pista, azaz Rieger Pálné, a szegedi tanyavilágban férfiként élő bérgyilkosnő, vagy az országosan elhíresült tiszazugi arzénos asszonyokat. Itt töltötte büntetését továbbá a médiában elhíresült Tasnádi Péter, Kaiser Ede és VV Segal is.

 

Fotó: old.bv.gov.hu

Márianosztrai börtönfolyosó


A rendszerváltást követően a pálos rend visszakapta a templomot, majd 2012-től a Magyarok Nagyasszonya-templomot bazilika minor címmel és méltósággal ruházták föl. A kolostor épülete viszont továbbra is az állam tulajdonába maradt, és napjainkban is börtönként üzemel. A szögesdróttal és rácsokkal elzárt területet természetesen akárki nem látogathatja, de a templommal szemközti kiállítótérben némi képet kaphatunk a falakon belül zajló börtönéletről, valamint a pálos szerzetesek múltjáról és jelenéről. A börtön parkolójában pedig be is ülhetünk a már nem használt, napjainkban már muzeális értékkel bíró rabszállító kocsikba.

 

Fotó: Lánczi Péter

Akár be is ülhetünk a régi rabszállítókba

 

A kolostor, illetve büntetés-végrehajtási terület mellett találjuk az egyedi rabtemetőt, aminek érdekessége, hogy anno az őrzőket és őrzötteket egy helyre temették. Rajtuk kívül itt nyugszanak még a terhes fogvatartottak elhalálozott gyermekei is, valamint állítólag régen a tehetősebb családok nemkívánatos vagy gyengeelméjű gyerekeit is e falak közt tartották fogva, és a bekövetkezett haláluk után őket is ide temették. A temetőt manapság bárki szabadon látogathatja, de már csak kevés sírhelynek van nyoma. Csupán az elkerített terület nagyságából következtethetünk az eltemetettek körülbelüli létszámára. Nyilvántartás ugyanis csak az irgalmas nővérekről, valamint a 20. század fogvatartottjairól készült.

 

Fotó: Lánczi Péter

A rabtemetőt bárki szabadon látogathatja


A település keleti határában találjuk a pompás kilátást nyújtó kálváriadombot. Tetején 1777-ben épült fel a kápolna, ami azóta hívők búcsújáróhelyévé vált, és amit a Mária-zarándokút is érint. Ma is megcsodálhatjuk a több mint kétszáz évvel ezelőtt a kálvária lankáira ültetett hársfasor néhány példányát, de a stáció képeit már hiába keressük. A hegytetőre kényelmes szerpentines utacska vezet fel. A dombtetőn a kápolna alatt találjuk a Szent Sír sziklakápolnát, melyben a keresztről levett Krisztus festett kőszobra fekszik az oltáron, de ez a kápolna csak ritkán tekinthető meg.

 

Fotó: Lánczi Péter

Kálvária-hegy

 

Fotó: Lánczi Péter

A Kálvária-hegy kápolnájától pompás kilátás tárul elénk a dél-börzsönyi tájra

 

Erről a magaslatról kiválóan rálátunk a környező tűzhányók kúpjaira, a nevéhez hű Kopasz-hegyre, a Nagy-Galla meredek csúcsára, a romokat rejtő Zuvári-hegyre és a Márianosztra határában álló, félig elhordott Csák-hegyre. Utóbbinak a régi neve Ság-hegy volt, ami a magyar népnyelvben hegyet vagy dombot jelentett, ebből alakult ki aztán a mai Csák-hegy elnevezés. A nosztraiak korábban főként szőlőműveléssel foglalkoztak, a kővágás mesterséget a 19. század első felében az ausztriai Maut- liausenből érkező mesterektől tanulták meg, akik ennek köszönhetően rövid időn belül országos hírű szakemberekké váltak. Az itt fejtett kő jó minőségét 1840-ben ismerték fel, mikor Pesten nagyszabású építkezések kezdődtek. ,,… jobb a gránitnál, minthogy ez kocsi és lópatkó és emberláb alatt is kisimul, és akkor veszélyesen síkos, holott a szobi kő némileg reszelős marad, s így igen alkalmatos” – írja egy korabeli jellemzés az itt fejtett andezitről.

 

Fotó: Lánczi Péter

A Csák-hegyet már félig elhordta a bányászat


A rohamosan növekvő megrendelések okán a Csák-hegyet több oldalról is mohón fejteni kezdték. 1861-ben a környék egyik birtokosa, Luczenbacher Pál is bányát nyitott. Az ő nevéhez fűződik az a javaslat, miszerint a nosztrai kolostorban fogvatartottakat kővágással lehetne foglalkoztatni: „úgy, hogy az Alföld feneketlen sárutai innen pár évtized alatt kiköveztethetnének”. Érdemeiért 1878-ban magyar nemességet nyert. Tehát nemcsak a kolostor, hanem Márianosztra másik jelképe, a bánya is szorosan kapcsolódik a márianosztrai fogvatartottak történetéhez. A bányában viszont nem csupán elítéltek dolgoztak. A márianosztrai mesterek az ország számos pontján keresettek voltak, de még Franciaországba is toboroztak közülük tudásuknak köszönhetően.

 

Hála József : Adatok a Csák-hegyi kőbányászatok történetéhez

Márianosztrai kővágók a pérolsi (Franciaország) kőbányában 1933-ban


Szintén a Luczenbacher családhoz köthető a bánya siklójának, illetve még korábban a kisvasútjának kiépítése, de ez a 1910-től 1926-ig működő vágány nem azonos a napjainkban Szobtól Nagyirtáspusztáig újra közlekedő kisvasút pályájával. Ez a vonal a turisták nem kis örömére 2016-ban újult meg, lehetővé téve a Börzsöny átvonatozását egészen Nagybörzsönyig. A bánya egyébként napjainkban is üzemel, igaz, a követ már teherautókkal hordják nem pedig vasúttal.

 

 

Kapcsolódó cikkek: 

TÉL ÉS TAVASZ KÖZT A TŰZHÁNYÓKON
HAT VULKÁN ÚTJA A BÖRZSÖNYBEN 

TRANSZBÖRZSÖNYI ZAKATOLÁS PANORÁMÁKKAL






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. október
Nagy Patrícius:
Csillagkapu
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...