Hírek, Túraajánlat

​Pálos emlékhely épült a Börzsöny elveszett falujában

Messze Márianosztra határától, a Börzsöny mélyén, légies faszerkezet formájában született újjá az egyetlen magyar szerzetesrend múltjának egy darabja, pontosan az eredeti helyén. A hangulatos erdőrész közelében a hegység leglátványosabb túraútjai vezetnek.

Szöveg és fotó:
Gulyás Attila
2020. június 26.

Messze Márianosztra határától, a Börzsöny mélyén, légies faszerkezet formájában született újjá az egyetlen magyar szerzetesrend múltjának egy darabja, pontosan az eredeti helyén. A hangulatos erdőrész közelében a hegység leglátványosabb túraútjai vezetnek.

A természetjárás esszenciájának meglehetősen sokszor része, amikor a hosszú út közepén, még mélyen a természetben, megpihenhetünk egy-egy pavilon alatt, templomrom, forrás vagy kőhíd tövében, ahol nem csak az épített kényelmi berendezés hasznát élvezhetjük, de ott az eltöltött idő során szembesülhetünk az építők üzenetével, évszázados kövek meséjével, vagy egyszerűen a természet nagyságával. Az Országos Kéktúrán is számos ilyen helyszín lehet ismerős, például a nagyvázsonyi pálos kolostorrom vagy a csobánkai Szent-kút. A hasonló pihenők általában legalább évtizedes, de inkább évszázados távlatokban születnek, így duplán jó hír, hogy a Börzsöny középső vidéke éppen egy hasonló, vadonatúj emlékhellyel gazdagodott.

jun-25h 005-2k

Az egykori Toronyalja vidéke, jobb oldalt lent az emlékhellyel

Fotó: Gulyás Attila

A Kishanta- és Korompa-patak találkozásának idilli vidékén, már az Árpád-kor idején is létezett egy ősi falu, amelyet a fölötte álló dombon álló vár egészített ki. A kis méretű, sánccal körülvett erősséget a történelem Bibervár néven említi, bár csak közvetett adatok alapján.

Az első hiteles, írott emlékek szerint a vidék 1352-ben már a szomszédos márianosztrai pálosok birtokának szélét jelentette.

Mindez arra utal, hogy a jellemzően birtokközpontként funkcionáló vár ekkoriban már elhagyott volt, viszont alighanem jellegzetes lakótornya alapján, az alatta lévő település, Toronyalja névadójává vált. A pálos rend itteni kolostorának építéséről sem maradt fenn több adat, de a legvalószínűbb feltételezés szerint a völgy túloldalán épült szakrális épület, a vár és a falu együtt nem létezett, a kolostor építőköveinek egy része pedig magából a várból származhat. A környék történetének legszomorúbb fejezetét a török hódoltság hozta el az 1530-as években. A templom és a falu ekkor elpusztult, és többé nem is épült fel.

jun-25n 066-P2k

A hatszáz éves titkokat őrző ciszterna környéke a felszentelés napján erdei koncert helyszíne lett

Fotó: Gulyás Attila

Az elmúlt években a Magyar Természetjáró Szövetség az egyes erdőgazdaságok bevonásával több projektet is indított az ismert turisztikai célpontok felújításához, vagy épp olyan új létesítmények építéséhez, mint a tavaly átadott királyréti kirándulóközpont, a szomszédjában éppen épülő várhegyi kilátó, vagy az itteni építmény, és még több tucatnyi egyéb erdei objektum szerte az országban. Az emlékhely a VEKOP 4.1.1.15 pályázat 18,6 millió forintos forrásából születhetett meg.

jun-25 009-p2k

Az egykori kőboltozat helyére modern faszerkezet épült

Fotó: Gulyás Attila

A munka alapjait a középkori szakrális építészet talán legnagyobb ismerője, Guzsik Tamás fektette le, aki munkatársaival az 1970-es évek végétől, a következő évtizedben sorra végigjárta és mérte az oklevelekben említett pálos monostorok helyszíneit. Az ekkor készült pálos rendtörténeti katalógus máig a szakterület alapvető művének számít. A következő években Miklós Zsuzsa vezetésével szondázó árkokkal kutatták tovább az egykori épületet. Feltárták az alaprajzot, a ciszterna mélyéből pedig az optimista várakozásoknak megfelelően, középkori leletek egész sorát sikerült a felszínre hozni. Sajnos igazán átfogó kutatásra, vagy állagmegóvásra nem volt lehetőség, így a régészek a romok hosszú távú megőrzésének legbiztosabb módszeréhez nyúltak, és gondosan visszatemették a maradványokat. A több mint hatszáz négyzetméter alapterületű, egykori épületegyütesre sokáig csupán a keleti sarkon fennmaradt ciszterna emlékeztetett.

jun-25 013-2k

Toronyalja egykori térképi ábrázolása, amely az emlékhely melletti információs táblán is látható

Fotó: Gulyás Attila

Az emlékhely születése az Ipoly Erdő Zrt. beruházásában, Vörösné Baracsi Erzsébet építész és faipari mérnök vezénylésével kezdődött, a régészet és a természetvédelem szakembereinek közreműködésével.

Az építmény pontosan követi az egykori kolostorhoz kapcsolódó templom alaprajzát, és formájával is annak eredeti szentélyét idézi.

Az egyedi helyszín igazán különleges felépítést eredményezett, hiszen a föld alatt nyugvó eredeti templomot a legkisebb változástól is meg kellett óvni. Az építmény és annak padlózata ezért egyetlen, merev szerkezetet alkot, amit az erősen asszimetrikus formája miatt a bejárati lépcső mögé rejtett betonsúlyok óvnak meg a felborulástól, például szélvihar esetén. Alul a lábak terhét vasbeton lemezek osztják szét a talajon, így nem volt szükség mélyre érő alapozásra.

a-toronyaljai-palos-kolostor-emlekhelye
Fotó: Farkass Péter

A szerkezet anyaga nagyrészt a legkorszerűbb eljárással ragasztott és tartósított vörös fenyő, ami megfelelő gondozás mellett akár száz évnél is hosszabb élettartamot biztosíthat a kápolnának.

Kerestem az utat, a patakot, a nádast, a cserszagú erdőt… s közben – megtaláltam a Hazámat”. Talán ez a Fekete István idézet foglalta össze legtömörebben a június végi felszentelésen elhangzott beszédek üzenetét. A ma is élő pálos rend szerzetesei és a területtel foglalkozó állami vezetők részvétele mellett a környék lakosai közül is több tucatnyian voltak kíváncsiak az ünnepélyes avatásra. Az építmény megszületésére senki nem tudott, és nem is állt szándékában számokon alapuló, logikus magyarázatot adni, bár az erdők növekvő látogatottsága valóban meghatározó volt a munka során. Abban azonban minden vélemény megegyezett, hogy a túrázók igényeit kiszolgáló erdei létesítmények sorában egy esőházhoz vagy kilátóhoz hasonlóan, alapvető szerepe lehet egy-egy hasonló, felszentelt helynek, ami a természetben töltött idő értéke mellett a történelemre és az alapvető értékekre is emlékezteti az erre járókat.

Toronyalja-horgaszto-GA

A toronyaljai horgásztó

Fotó: Gulyás Attila

Toronyaljapuszta a Kismaros és Kóspallag menti út mellett található; egy jelzetlen kitérővel a kéktúra útvonaláról is elérhető, a fenti úton haladó buszok „Kóspallag, 6-os kilométerkő” nevű megállójától pedig alig néhány perc séta választja el. A Honti Piros útvonal Törökmező és Kóspallag közti szakasza közvetlenül mellette halad el.


Cikkajánló