A ritka nagyragadozót vélhetően az elejtett szarvas szaga vonzotta oda. Az ordas a vadász kiabálására megállt, és nagyjából húsz méterről szemlélődött. Balogh István szerint egyáltalán nem kell félni a farkastól.
„Lesoványodott, de szép, megtermett kan volt” - nyilatkozta a vadász. Balogh István a fiával járta az erdőt az esti órákban, amikor - életében már nem először - vadászat közben egy farkassal találkozott.
Illusztráció
A farkas közeledtét a kutyája heves ugatással jelezte. A zseblámpa fényénél pillantották meg az igen közel merészkedő ragadozót. A farkas a vadász hangos kiabálására megállt, és húsz méterről szemlélte, ahogyan a zsákmányt az autójukhoz viszik. Nem támadt sem rájuk, sem a kutyára.
„Nem kell félni a farkastól, a farkas nem támad emberre. Meg kell tanulni együtt élni vele. A vadászatot sem befolyásolja. Tizenöt éve is volt itt farkas, akkor is tudtunk vadászni, most is. A gyengébb egyedeket - őzet, vaddisznót - megfogja, de ettől még nem lesz kevés a vad” - nyilatkozta Balogh István.
A farkasok jelenlétére egyre több bizonyíték kerül elő. A mindössze néhány egyedből álló hazai populáció azonban nagyobb port kavar az emberek közötti párbeszédekben, mint amennyire ez indokolt lenne.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság szakértői régóta figyelik a farkasok nyomait, igyekeznek viselkedésüket megismerni, egyedszámukat megbecsülni. Munkájukat kameracsapdák is segítik, illetve a WWF Magyarországgal kötött megállapodások további segítséget nyújtanak ehhez eszközök és szemléletformálás terén.
„Munkánkhoz elengedhetetlenek az együttműködő partnerek. Ennek keretében számos vadász is mutat nyitottságot, hogy megossza velünk tapasztalatait. Sajnos azonban az együttműködő hozzáállás még nem jutott el a megfelelő szintre. Ezért is nagyon fontos olyan szakmai partnerekre találni a vadászok köréből, akik valódi, értékes tapasztalatokkal bírnak, amelyeket megosztanak velünk és másokkal” - nyilatkozta Veress Balázs, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója.
„Az illegális kilövések napjainkban is problémát jelentenek, pedig alig néhány egyed lakja az Aggteleki-karszt és a Zemplén erdeit. A vadászok közreműködése és nyitottsága elengedhetetlen ahhoz, hogy az ökológiai szempontból kulcsszerepet játszó, őshonos nagyragadozók legalább kis számban meg tudjanak maradni erdeinkben. Fontos leszögezni, hogy vadon élő farkas támadásról nem tudunk: sem a környező országokban, sem hazánkban nincs regisztrált incidens. Vagyis a farkas jelenléte emberre lényegében veszélytelen, az erdei életközösség számára viszont kulcsfontosságú. Reméljük, hogy a pozitív szemlélet egyre inkább átveszi a szerepet, és a szemléletformálásnak köszönhetően a farkasok védelme biztosított lesz” - mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdővédelmi Programjának vezetője.
Íme, egy decemberi felvétel a farkasokról.
Még több videóért klikk ide!
Kapcsolódó cikkeink:
Lesd meg a Bükkben kószáló farkasokat!
