MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2015.07.22. 08:30,   Szöveg: Lénárt Emese,   Fotó: Burger Barna, Füzéri Várgondnokság

Füzér, szépülő erősség a katlan fölött

Van egy vár az ország északkeleti szegletében, amit annak idején Perényi Péter koronaőr még arra is alkalmasnak talált, hogy a mohácsi csata utáni zűrzavaros időkben a Szent Koronát elrejtse benne. Füzér vára jó példa arra, hogy ha akarjuk, megmenthetjük értékeinket az utókor számára, nem mellesleg a környéket bakancsban is megéri felfedezni.

Pusztíthatta az országot tatár, török, dúlhatták császári csapatok, a Hegyközben nem lehetett könnyű dolga a betolakodóknak annak idején. A 400-700 méter magas hegyekkel körülvett völgy védelmét ugyanis nem más látta el, mint a roppant meredek, 552 méter magas sziklabércre épült erősség, a füzéri vár, amely már a tatárjárás idején (1241-1242) állt. Ma is látható kápolnája – amelyet Perényi Imre nádor építtetett még 1490 után, de feltehetőleg még 1508 előtt – már messziről csalogatja a kíváncsi utazót: ez az orom bizony megéri a talpalást. Az ország legészakibb kistáján fekvő vár ugyanis nemcsak azért kiváló kiránduló célpont, mert ősztől az egykori 16-17. századi főúri pompát idéző falak között lehet majd bóklászni - hála a jelenleg is zajló rekonstrukcóis munkálatoknak, amelyek várhatóan 2015 októberében fejeződnek be -, hanem mert a környéken változatos túraútvonalakon és tanösvényeken lehet barangolni. 

Nézd meg a füzéri várat madártávlatból!




Időutazás a 16-17. századba

A várban évtizedek óta zajlanak helyreállító munkálatok, az 1970-es évektől pedig megkezdődtek az első régészeti feltárások. Az átgondolt fejlesztési tervek kivitelezése három éve fordulóponthoz érkezett: ekkor a rekonstrukciós projekt az Új Széchenyi Terv Észak-magyarországi Operatív Programjában nagy összegű támogatásban részesült, amelynek keretében őszre megújul a felsővár kápolnája, palotaszárnya és alsóbástyája. A patinás falak közé álmodott történelmi miliőben bepillanthatsz majd a 16-17. század mozgalmas mindennapjaiba, feltárul előtted a vár építéstörténete, megismerkedhetsz az emberek szokásaival, fény derül a Perényi családhoz fűződő történelmi eseményekre, de megtekintheted a Nemzeti Koronaőrzési Emlékhelyet is.


Nézd meg videón, hogy nézett ki a vár a 17. században! 



 

 

Várkalauz

A várgondnokság címe: Füzér, Petőfi út 3/A
Web: fuzervar.hu
Telefonszám: +36–47/540-047
Május 1-től 10.00-18.00-ig a hét minden napján, június 1-től 10.00-20.00-ig a hét minden napján nyitvatart.

Belépődíjak: felnőtteknek 1700 Ft, diákok és nyugdíjasok 1100 Ft

 

 

 

 

 

Ezt is nézd meg!
Füzér templomain kívül - érdemes betérned a tájházba is, amely a 19. században épült, és a Szabadság út 11. szám alatt a helyi kisparaszti életmódot mutatja be.
 

 


A megújuló füzéri várról a Turista Magazin augusztusi számában olvashatsz bővebben!


Bakancsban a szomszédba  

Azt már sosem tudjuk meg, hogy a vár egykori gazdái – a Perényiek mellett pl. Nádasdy Ferenc, a híres törökverő bég özvegye, Báthori Erzsébet – mennyire rajongtak a természetért, de az biztos, hogy egykori váruk környékén igazi lélektöltögetős túrákat lehet tenni. Amellett, hogy a településen halad keresztül az Országos Kéktúra útvonala, öt olyan tanösvényt is felfedezhetsz (Izra-tó, Bodó-rét-Maróka, Nagy-Milic, Őr-hegy és Határmenti), amelyek bővelkednek látnivalókban. Közülük most a magyar-szlovák határon átnyúló Bodó-rét-Maróka útvonalat ajánljuk figyelmedbe, amelynek kezdőpontja a füzéri Várgondnokság és Látogatóközpont. A tanösvény többek között érinti a fokozottan védett füzéri Várhegyet és környékét, az Oláh-rétet, a Maróka Természeti Rezervátumot, a Nádas-tavat, a szalánci Várhegyet, végpontja pedig a Nagyszalánci Információs Centrum és Falumúzeum. A túra hossza kb. 17 km, a legnagyobb szintkülönbség 377 méter.

 

  

Tudtad?

A szalánci vár – amely a 13. század elején szerepel először az írásos emlékekben „Castrum Salis”, azaz "Sóvár" néven – a terület stratégiai fontosságú erődje volt. Ennek megfelelően számos csatát vívtak birtoklásáért, többször cserélt gazdát – volt többek között a Szalánczi majd a Losonczy-család kezén – végül 1678-ban a császári csapatok foglalták el és pusztították el teljesen. A Nebojsa-toronyból nagyon szép kilátás nyílik a környékre.

 

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Még több hír Füzérről

 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. október
Ángyán Krisztián:
Vintgar-szurdok
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...