A zempléni Hegyközben sok minden változik, de három dolog állandó. A Kéktúra útvonala nincs köztük, mivel nem először került odébb, viszont immár a kistáj mindhárom időtálló bástyáját felfűzi. De melyik ez a három bástya? És vajon van olyan jó az új útvonal, mint a régi? Megnéztük, bemutatjuk.
Az elmúlt évtizedek legnagyobb nyomvonal-módosítása történt az Országos Kéktúra zempléni szakaszán, Kishuta és Füzér között. Bemutatjuk a változás hátterét, és ismertetjük a hozzá kapcsolódó legfontosabb praktikus tudnivalókat is.
A Természetjáró eheti túraajánlatai mind remek források mentén vezetnek, így a kánikulában is lesz mód a frissítésre.
A Természetjáró csapata idén tavasszal a Börzsönyről készített anyagokat. Mivel a képek kicsit szürkék, kicsit savanyúak lettek (bár legalább a mieink!), a Természetjáró heti túraajánlójában színes helyekre kalauzoljuk el kedves Olvasóinkat.
Az előrejelzések szerint pompás időnk lesz a hétvégén: bár fátyolfelhők úszhatnak fölénk, 17-21 fokig is fölmelegszik a levegő. Kalandra fel, mutatunk pár túrát, ahova mi is szívesen elmennénk!
Az Országos Kéktúra nyomvonala nem állandó: rendszeresen előfordul, hogy gazdájának, a Magyar Természetjáró Szövetségnek módosítania kell rajta. A legfrissebb, zempléni példa apropóján bemutatjuk, hogy mi állhat egy változás hátterében, és milyen szempontok alapján, milyen folyamatot követve alakul ki az új nyomvonal.
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy hazánk északkeleti szeglete tele van csodákkal. Vadregényes erdői, mesébe illő bércei, romantikus falvai és pazar történelmi emlékei olyan megkapó egyveleget alkotnak, amelyet minden bakancsos örökre a szívébe zár. Mindezen élmények keretbe foglalásához van egy kiváló túratematikánk.
Folytatódik a Zempléni bikepacking-kalandunk, melynek második napján a Kerek-kő sziklaszirtjétől indulva útba ejtjük a nagy múltú Kőkapu Vadászkastélyt, majd Tokaj-Hegyalja felé vesszük az irányt, hogy történelmi városokon és különleges falvakon keresztül visszaérjük Tokajba.
→ Tovább
bringázni mentem blog / kerékpár / kerékpártúra / zemplén / kőkapu / tokaj-hegyalja / kőkapu vadászkastély és étterem
Már csak pár méter hiányzik a Szár-hegyet és a Várhegyet összekötő 700 méter hosszú függőhíd járófelületéből.
Magyarország legkeletibb hegységét, a Zemplént sokan sokféle névvel illetik (újabban a Tokaji-hegység megnevezés kezd elterjedni), de az biztos, hogy a népszerűsége és látogatottsága elmarad az Északi-középhegység olyan tagjai mellett, mint a Bükk vagy a Mátra. Ennek persze megvannak az okai: a vonulat az ország északkeleti sarkában, a nagyobb városoktól viszonylag távol helyezkedik el, így hazánk legtöbb pontjáról nehézkes a megközelítése.
→ Tovább
A Zemplénben található Rostallói Ökotudatos Nevelési Központ (RÖNK) kapta a legtöbb voksot az Aktív Magyarország közönségszavazásán, így 2023-ban ez az épület lett az Év Turistaháza.
Bevallom, kissé elfogult vagyok, de mentségemre szolgáljon, hogy nem személyes kötödés, hanem a tapasztalataim révén. Egyszerűen úgy gondolom, ennek a vidéknek a változatos turisztikai kínálatával itthon legfeljebb a Balaton térsége versenyezhet – ez nyilván az igényeinktől függ, ám ha aktív kikapcsolódásról beszélünk, a Rákócziak hazájának szerintem nincs párja.
Néphagyományokban, mondákban különösen gazdag az ország eme ősi hangulatú szeglete, a Tokaji-hegység vulkáni vidékén fakadó források, várromok története pedig megelevenedik a sárospataki diákként személyesen is megérintett költő tollából. Különleges színezetet kap így az egyébként is izgalmas és látványos hegyvidék, érdemes megismerni ezeket a legendákat Tompa Mihály költeményeiből, és a misztikus hangulattal töltekezve nekiindulni a vulkáni bérceknek.
Egy jégbe dermedt, szürke délelőttön a sárospataki Bodrog áruháznál a buszról leszállva azon tanakodtunk, vajon normálisak vagyunk-e, hogy ilyen időben nekivágunk a Zemplén déli hegyeit átszelő Sárospatak-Erdőhorváti túrának? Alig tíz perc múlva azonban, amikor megpillantottuk a hómezőből büszkén kiemelkedő legendás Vörös-tornyot, eloszlott minden kételyünk: igen, már ezért megérte elindulni.
→ Tovább
Nem emlékszem, hogy túranapon keltünk-e már 8 nyolc órakor. Hát most ez is megtörtént szerdán! Nem, nem aludtunk el, tervezetten erre kértük még az este a kakast. Ugyanis aznapra könnyített gyaloglást terveztem be, de nem jópofaságból, hanem mert a program első történése az átcsúszás a Magas-hegyről a Szár-hegyre.
→ Tovább
Már hagyománnyá vált, hogy szeptember harmadik hetének nagy részét túrával töltjük, és lehetőleg hazulról távolabb. Az idén adta magát, hogy ekkor fejezzük be az OKT bejárását.
Hegyalja kihagyhatatlan gyöngyszeme tengerszemes panorámával, lenyűgöző sziklatájjal és kirándulásra csábító, változatos pagonyerdővel gyönyörködteti a természetjárókat, főleg most, a varázslatos őszi színpompa idején.
Kisebb-nagyobb kőtornyokkal ma már a patakpartoktól kezdve a magashegységekig sok helyen lehet találkozni. Sokan azonban nem gondolnak bele, hogy a legjobb szándékkal épült kőtorony is árthat.
Uniós forrásból újultak meg a Zempléni-hegység egyik legszebb részén, az István-kút környékén található épületek.
A vulkáni eredetű, 300 méter magas Megyer-hegy tava kétségkívül az egyik legnépszerűbb túracélpont a Zempléni-hegységben. De hogyan keletkezett?
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/J5VKJS69CYF.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
