MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2019.02.27. 16:00,   Szöveg: Lánczi Péter,   Fotó: Gulyás Attila, Lánczi Péter

Gaja-szurdok, amelyet a panorámákért is érdemes felkeresni

A Bakony legkeletibb vonulata rejti a Dunántúl egyik legszebb és talán legsokoldalúbb kirándulóhelyét, ahol a látnivalók és a kikapcsolódási lehetőségek szinte egymást érik a káprázatos természeti díszletben.

A Gaja-szurdok nem csupán a Bakony egyik leghangulatosabb patakvölgye, vadregényes és egyben idilli szépségével egyszerre nyújt felejthetetlen élményt a kéktúra vándorainak, a kiránduló vagy piknikező családoknak, de még a felfedező kedvű túrázóknak is tartogat érdekességeket. Lassan itt a tavasz, ezért mi még a nagy nyüzsgés beköszönte előtt, csendesebb állapotában jártuk be a szurdokot, amely újfent meggyőzött minket arról, hogy ez a páratlan hely az év bármely szakában lenyűgöző és megunhatatlan helyszíne a kikapcsolódásnak.

 

Fotó: Gulyás Attila

A szurdokban végig kényelmes turistaúton haladhatunk


Balinka és Fehérvárcsurgó között a Bakony hegyei már látszólag dombokká szelídülnek, de hegység legbővizűbb patakja gondoskodott arról, hogy ez a messziről unalmasnak látszó dimbes-dombos vidék egy igazán látványos kuriózummal büszkélkedhessen. A mészkőbe vágódott, kanyargós kanyont a víz folyamatos, sok ezer éves koptató munkája hozta létre, amely folyamat természetesen ma is tart. A völgyszoros egyedi hangulatát nem csupán a hol szelíden folydogáló, máshol csobogva vágtázó Gaja patak adja, a meredek partfalai között egyszerre vár minket egy romantikus vadon és egy kényelmes parkerdő festménybe illő összképe.

 

Fotó: Lánczi Péter


A környék, valamint a Gaja-völgyi Tájcentrum kiváló infrastruktúrájának köszönhetően a mindösszesen 3 km-es völgyszoros megközelítését és bejárását többféle módon is megtervezhetjük. Természetesen, ha minden látnivalóját, különleges attrakcióját fel akarjuk keresni, akkor a táv lényegesen hosszabb is lehet, de ezzel együtt sem kell túlzottan kimerítő programra gondolnunk. Mi Fehérvárcsurgó felől, a főkapunak nevezett bejárattól indultunk, de az autót nem csak itt, hanem a szurdok Balinkai végénél is le lehet rakni a kijelölt parkolóba.

 

Fotó: Gulyás Attila

A Pisztrángos-tónál fedett pihenőt, büfét, kijelölt szalonnasütőt is találunk


Kiindulópontunktól alig néhány perc alatt értük el a völgy központi területének számító Pisztrángos-tavat, melynek partján – különösen hétvégén és jó időben – rengetegen szoktak piknikeznek, és akár egy egész napot is eltölteni. Ennek az időtöltésnek a kényelmét padok, fedett pihenőhelyek, tűzrakó hely és büfé biztosítja, amihez természetesen hozzátartozik a dombokkal körbezárt zavartalan miliő is. Lényegében itt érjük el a szurdok igazi bejáratát, amelyen a kék turistaút vezet keresztül, követve a völgy, illetve a patak helyenként kimondottan vadregényes kanyarulatait.

 

Fotó: Lánczi Péter

A völgy mélyén hol szelíden, hol hegyi patakként csordogál a Gaja


Amennyiben viszont nem csupán a völgy mélyét szeretnénk bejárni, érdemes kisebb, nagyobb kitérőkkel felfedezni a hely varázslatos panorámáit, illetve érdekes történelmi helyszíneit. A Pisztrángos-tótól indulva a kék háromszög jelzésen kapaszkodhatunk fel a Vaskereszthez, amely egyes visszaemlékezések szerint gróf Károlyi Imrének, mások úgy tartják, hogy gróf Károlyi Viktornak állít emléket. Állítólag Imrének ez volt a kedvelt kilátóhelye, ahol végzetes rosszullét érte, míg a szájhagyomány szerint Viktor szerelmi bánatában innen hajtott a fogatával a mélybe. Amit biztosan tudhatunk, hogy Károlyi Imre gyermekei valóban állítottak emlékül egy henger alakú gránitoszlopot az apjuknak, de azt vandálok ledöntötték, és a patakba görgették. A hordalék azóta már be is temette az emlékművet.

 

Fotó: Gulyás Attila

A Vaskereszttől két irányban is kitekinthetünk a völgyszorosra

 

Fotó: Gulyás Attila


A vaskereszt meredek szikláiról a völgy mindkét irányába kitekinthetünk. Délkelet felé még a Gaja patak végállomását jelentő Fehérvárcsurgói-víztározót is megpillanthatjuk, de kilátásban a völgytúránk során még máshol is lesz részünk. A kereszttől visszaereszkedünk a völgybe, amit a jelzésünk a sokak által ismert Ádám-Éva fánál ér el, ami napjainkra már csupán egy gyerekek játékául szolgáló üreges fatörzs. Hajdanán két öreg tölgy állt itt, a nagyobb termetű Ádám és a kisebb, Éva. A két összenőtt matuzsálem közül mára az 1960-as években tűz következtében elpusztult Ádám maradványai láthatók, Éva feltehetően a II. világháború idején semmisült meg, akit aztán a környékbeliek elhordtak tüzelőnek.

 

Fotó: Gulyás Attila

Ádám már félig a Gajában fekszik, napjai meg vannak számlálva

 

Fotó: Gulyás Attila

Meredek sziklafalon bújik meg az egykori betyár barlangja


Ligetes erdőben, a patak kanyarjait kényelmes sétaúton követve egyre meredekebb falú szurdokban haladunk. Az omladékos sziklafalakon több kisebb barlangot, üreget is megfigyelhetünk, köztük az egyik leglátványosabb az egykori bakonyi betyár rejteke. A néphagyomány úgy tartja Sobri Jóska itt bujdosott a törvény elől, pontosabban itt is, hiszen mint minden rendes betyárnak, úgy Sobrinak is több menedéke volt. A barlanghoz nem vezet jelzett ösvény, de a térképen fel van tüntetve, és a turistaúttól is mindössze alig pár tíz métert kell felkapaszkodnunk a bejáratáig. Az üreg mindössze 22 méter hosszú, ebből is csak kb. 10 métert lehet bejárni, de nyáron kimondottan jó itt hűsölni. A járat belső, szűkebb részeinek falain pompás látványt nyújtanak a különböző színárnyalatban lerakodó mészrétegek.

 

Fotó: Gulyás Attila

Ma is kiváló menedék a Sobri Jóska-barlang


A völgyben az Országos Kéktúra mellett a piros turistaút is a patakot követi, és mindkét turistaút a szurdok végét jelentő Varjúvárnál, az északi hegyoldalra felkapaszkodva hagyja el a kanyont. Felérve a tengerszint feletti 240 méteres hegygerincre a két út pár száz méterre különválik, majd a Kajmáti-erdőt két oldalról megkerülve Bodajkon egyesül újra. Mi viszont továbbfolytattuk az utunkat a szurdok feletti hegygerincen, ami még egy darabig a kéken, majd a kék kereszt jelzésen vezetett egyre beljebb a Szent István vadaskert területén. A Gaja-szurdok által kettéosztott erdőtömb mind két oldala nagy hagyományokkal rendelkező vadaskert, melyet még gróf Károlyi Gyula hozott létre 1888-ban, de már középkori királyaink körében is nagy népszerűségnek örvendett. A 20. században állami kezelésbe került, napjainkban pedig a Vadex Zrt. kezelési körébe tartozik. Nagyvadállománya jelentős: a megszokott apróvad fajok mellett megtalálható itt a betelepített, az országban kuriózumnak számító szikaszarvas is.

 

Fotó: Gulyás Attila

A Károly-kilátó környezete távolról és közelről

 

Fotó: Lánczi Péter


A kék háromszögjelzésen kis kitérővel érjük el a nevében szintén Károlyi Gyula emlékét őrző kilátót, amit nem is oly rég, 2016-ban adtak át a kirándulóknak. A horganyzottacél-szerkezetű kilátó egy sziklapárkány szélére lett felépítve, panorámája gyakorlatilag az egész völgyszorost magába foglalja. Lehet, ez a fémépítmény nem éppen nyújt tájba illő látványt, de a kilátásért megéri ide a kitérő.

 

Fotó: Lánczi Péter

Pompás panoráma tárul elénk a kilátóból


Amennyiben a kilátótól visszatérve továbbra is a kék kereszten megyünk tovább, kisvártatva elérjük a látványosan kialakított Alba Regia-forrást, amit Haja-kútként is szoktak emlegetni. Sajnos a forrás vize nem iható, de a hely szalonnasütésre, táborozásra még így is kiválóan alkalmas. Innen a forrástól egyébként csupán 300 méterre vagyunk a már érintett Ádám-Éva fától, ami egyértelműen azt jelzi nekünk, hogy a Gaja-szurdokban és környékén szinte nincsenek is távolságok. Ennek ellenére egy körtúra során mégis úgy érezhetjük, hogy jelentős távot tettünk meg, amit főként a változatos és izgalmas, élményekben gazdag környezetnek tudhatunk be.

 

Fotó: Lánczi Péter

Az Alba Regia-forrás egyedi környezete


Mi a Vasutas-pihenő, illetve az Ádám-fai-üreg irányában hagytuk el a forrást, de következő célpontunkat közvetlenül a piros turistaúton is elérhetjük. Egy régészeti lelőhelyről van szó, illetve a 80-as években lezajlott ásatások nyomairól, ahol az időszámításunk előtti, 650–550 táján itt élt népcsoport vezetőinek sírhelyeire bukkantak. A régészeknek annyira nem is kellett kutatniuk ezeket az ősi temetkezési helyeket, ugyanis a napjainkban is jól kivehető földhalmok még egy laikus számára is egyértelműen az ember keze munkájáról árulkodik.

 

Fotó: Lánczi Péter

Messziről is felismerni a halomsírokat


A kilenc halmot az elmúlt évszázadban feldúlták, kirabolták, mindössze kettő maradt sértetlen, melyekből értékes leletegyüttes került napvilágra. „Az egyik halomsírt a koravaskorban itt élt nép egyik vezetőjének építették: ácsolt tölgyfadeszkából készült sírja köré gerendaház formájú építményt emeltek, majd kövekkel és földel borították” – olvasható az ismertető táblán. A sírba az előkelő személy fegyvereit, edényeit, egyéb eszközeit, valamint lószerszámokat és a halotti lakoma maradványait temették. A lelet rendkívüliségét legfőképpen az ácsolat kiváló állapota és a sír érintetlensége jelentette. A tárgyak jelenleg a Szent István Király Múzeum régészeti kiállításán tekinthetők meg.

 

Fotó: Lánczi Péter

Ásatások nyomai az egyik halomsírnál


A halomsíroktól csupán pár száz méter választott el minket a kiindulópontunktól, de mielőtt befejeztük volna a felfedezőutunkat, a kék háromszög jelzésen ellátogattunk a térképen kilátóhelyként feltüntetett természetes sziklaszirtre. Sajnos az elmúlt években megnőtt fenyőfák mára kezdik teljesen kitakarni a panorámát, csak helyenként lehet kipillantani a víztározó dombokkal körülvett látványos víztükrére.

 

Fotó: Lánczi Péter

Fehérvárcsurgói-víztározó, amit az Országos Kéktúra is megkerül


Könnyed túránk a letérésekkel, kitérőkkel együtt mindösszesen tíz kilométer volt, de majdhogynem egész napos programra sikeredett, ahogy bebarangoltuk a völgy főbb helyszíneit. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk a Gaja-szurdok egyedi és változatos kirándulóhelyét, ahol korosztálytól függetlenül mindenki megtalálhatja a számítását, csupán az időpontot kell jól megválasztanunk. Kisgyerekes családoknak kimondottan jó terepről van szó, ahol a gyerkőcök játszva szívhatják magukba a természetjárás szépségét és a környezet iránti szeretetet, miközben az erdőgazdaság számos módon biztosítja a kirándulás és a piknikezés kényelmét.

 

 

Kapcsolódó cikkek:

KÉKTÚRA A KELETI-BAKONY LEGSZEBB SZURDOKÁBAN

SAVANYÓ JÓSKA, A BAKONYI BETYÁR – 1. RÉSZ

SAVANYÓ JÓSKA, A BAKONYI BETYÁR – 2. RÉSZ

ŐSERDŐ A BAKONY SZÍVÉBEN – BUROK-VÖLGY

ZÖLD ÚTON A BAKONYBAN, AVAGY RÓMER FLÓRIS NYOMÁBAN

BAKONYI ROMPIKNIK ÉS MESÉS TISZAFÁS

 

 

 

 




HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. május
Orliczki Gábor :
Tekergős az út hazafelé
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...