A Bakony legkeletibb vonulata rejti a Dunántúl egyik legszebb és talán legsokoldalúbb kirándulóhelyét, ahol a látnivalók és a kikapcsolódási lehetőségek szinte egymást érik a káprázatos természeti díszletben.
A Kincsesbánya 20 teljesítménytúrára mi még rátettünk hat kilométert, csak azért, hogy az utolsó órában hóviharban túrázhassunk. Na, jó, a vadregényes Gaja-szurdok és keleti peremének sziklás szépsége vonzott a plusz távra. Nem bántuk meg!
→ Tovább
A Keleti-Bakony egyik legszebb helyének tartják a Bakonynána közelében található Római fürdő néven ismert vízesést. De vajon tényleg fürödtek ott a rómaiak?
Öt helyszín, öt híd, amely ismert vagy kevésbé ismert túraútvonalakhoz kötődik. Hidak, amelyek az építészet iránt kevésbé érdeklődőknek is remek alkalmat adnak egy kis kimozdulásra.
Egy férfi és három kisgyerek mászott fel a Gaja-szurdokban egy sziklafalra, de lejönni már nem tudtak. Egy rendőr és egy vadász segített nekik.
A bakonynánai vízmérce alig 6 cm-t jelez a pataknál, s így nem véletlen, hogy a Római-fürdő tavasszal még dübörgő vízesése sehol, szinte porzik a Gaja-patak medre a Keleti-Bakony legszebb szurdokának alsó részén.
→ Tovább
A Bakancslista stábja ezúttal a Csőszpusztától Zircig tartó kéktúraszakaszt járta be. Modern szélturbinák és 150 éves szélmalmok között kanyarogtak a Bakony egyik leglátványosabb szurdokáig, ahol azt is kipróbálták, milyen a magyar kanyoning a Római fürdő szikláinál.
Már több évre visszamenőleg kötelező programként szerepel naptárunkban a medvehagymaszedés, amihez kiváló lehetőséget biztosít a Keleti-Bakony. Természetesen nem kizárólag a sokféle gyógyhatásáról ismert növény invitál bennünket, hanem a gyönyörű táj, a rengeteg látnivaló és a friss levegő is, amelyben már a tavasz illata is érződik.
A március 18-án átadott Károlyi-kilátó elsősorban nem a szépsége miatt lesz népszerű a természetjárók között, hanem a pazar kilátásával. A Gaja-szurdokot szinte teljes hosszában megcsodálhatjuk.
Továbbhaladva a patak mentén húzódó Országos Kéktúra útvonalán hamarosan elérjük a völgy legérdekesebb helyszínét. Egykoron két hatalmas tölgyfa állt itt, a kisebbiket Évának, a nagyobbikat Ádámnak nevezték. A kissebbik fának nyoma sem maradt napjainkra, Ádám pedig a hatvanas években tűz áldozata lett és kereszbe dőlt a patkon.
Hétszáz éves falak között a Cserhát szívében
Piros vándorúton a Börzsönytől az Alföldig
Városi történetek Debrecenből
