MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya

Kerékpárral a Dél-Balaton rejtett kincsei között

Fonyódról, a Balaton leghosszabb mólójától indulunk. Megmásszuk a déli part legmagasabb tanúhegyét, majd a legendás törökverő nyomába eredünk. Berken keresztül, gyógyfürdőt érintve érünk a népművészet fellegvárába, ahonnét hosszú gurulás után tekerünk vissza Fonyódra. 

Fonyódról induló kerékpártúránkat hol máshol kezdhetnénk, mint a Balaton egyik legforgalmasabb kikötőjében, a Keresztes György hajóállomáson, ahonnét szezonban kirándulók tömegeit szállítják a hajók a badacsonyi borvidékre. A kora tavaszi kellemes napsütésben kitekertünk az 1897-ben épült 464 méter hosszú mólóra, mely egyben a Balaton-part leghosszabb mólója kitüntető címet is viseli. A végéből csodálatos látkép tárul elénk a kecsesen fodrozódó, több színben pompázó hatalmas víztükörről és a mögötte hullámzó tanúhegyek végtelen soráról.

 

Fotó: Soós Lajos

 

Mivel túránk végig jó minőségű aszfaltúton vagy dózerúton fog vezetni, ezért állandó útitársam a múltkor bevált trekkingjét fogta be, én pedig egy slick gumis outival vágtam neki a túrának. Bemelegítésként a mólóról a fonyódi ikerhegyek közül elsőnek a 207 máter magas Sipos-hegy csúcsára kapaszkodtunk fel, sajnos potyára, mivel az adótoronyból kialakított kilátó zárva volt.

 

Fotó: Soós Lajos

 

Hasznos infó
A fonyódi kilátók májusban és szeptember–október hónapokban csak hétvégén, míg június és augusztus között naponta látogathatóak. Az év egyéb szakában zárva vannak.
 

Fotó: Soós Lajos

 

A kilátótól legurulva a római katolikus templomtól vetettünk egy pillantást a jellegzetes badacsonyi tanúhegyre, majd a múlt század elején épült, a Balaton-part legszebb villasorának tartott épületek közt tekertünk. Sajnos az egykori előkelőségek által építtetett pompás nyaralók közül nem egynek a régi fénye mára jelentősen megkopott.

 

Fotó: Soós Lajos

 

A lebontásra ítélt Lajos-laktól a békebeli hangulatot sugárzó Szaplonczay sétányon folytattuk utunkat, ahonnét az egész déli part talán legszebb panorámája tárul elénk. A Millenniumi-keresztet érintve csúcsosodik, az információs táblákat követve felkapaszkodtunk a déli part legmagasabb vulkáni kúpjára a 233 méter magas Várhegyre, mely Badacsonyhoz hasonlóan 3,5 millió éve tört ki utoljára, aztán a jégkorszak idején teljesen elerodálódott, mára csak csúcs csekély kőzetnyoma árulkodik egykori voltáról. A Várhegy csúcsán erős palánkvár, a Felső vár állt, mely a honfoglalás után Kál horka szállásterülete lett. A vár későbbi sorsáról keveset tudunk, részleges feltárására 1934-ben került sor Bacsák György vezetésével. Ma a hegytetőn a Berzsenyi-kilátó található, ahonnét csodás körpanoráma tárul elénk.

 

Fotó: Soós Lajos

 

Miután megettük a szokásos csúcscsokit, a város utcáin a település másik erődítéséhez tekertünk a Fácános (Alsó) várhoz. Fonyód az 1530-as években került házasság révén a híres törökverő kapitány, palonai Magyar Bálint tulajdonába, aki a falu akkori temploma köré építtetett palánkvárat. A munkálatokat a híres olasz várépítőre, Giulio Turco-ra bízta, aki négyrondellás, kettős várárokkal védett erős földvárat épített. A rettegett hadvezért a török elleni harcok rendre elszólították, de ennek ellenére sem tudták az oszmánok elfoglalni a várat többszöri kísérlet után sem. Aztán amikor a kapitány visszatért, kirohanásaival, rajtaütéseivel vett elégtételt. Magyar Bálint (Palonai) védte Pécs, majd Szigetvár várát, 1545-től Fonyód és Szigliget kapitánya volt, de rövid ideig parancsnoka Pápa és Kanizsa várának is. Részt vett Nádasdy erdélyi hadjáratában, hősiességét dicsérték, illetve az ellen rettegtek. A sikerei végett rengeteg irigye támadt a kor hatalmasságai közt, de mentora Nádasdy Tamás rendre megvédte.

 

Fotó: Soós Lajos

 

Mentorának halála után nehéz idők jöttek rá, a kor hatalmasságai irigységből elérték, hogy teljes egészében kegyvesztett lett. 1573-ban Szigligeten halt meg. Fonyód vára ezután még két évig ellenállt a szüntelen ostromnak, de végül a túlerő diadalmaskodott. Az oszmánok a faluval együtt földig rombolták, így torolván meg a hős kapitány által ejtett sérelmeket. A Fácános vár elhagyott, elgazosodott területét Fitz Jenő tárta föl 1957–59 közt. Ma kevés falmaradvány, a vizes árok és a középkori templom csekély maradványa látható. Jelenleg parkként és játszótérként funkcionál, Nyaranta hadijátékokat és rockkoncerteket tartanak a területen.

 

Fotó: Soós Lajos


Innét a Kupavezér utcán a Csisztai útig tekertünk, amelyen pillanatok alatt elhagytuk a várost, és roppant sok kátyút kerülgetve hamisítatlan berki tájon tapostuk a pedált. Előbb a Keleti-főcsatorna, majd az autópálya felett keltünk át. Megszűntek a kátyuk, de azokkal együtt az aszfalt is, és jó minőségű dózerúton haladtunk tovább a Borjú-sziget szikes, kietlen területén. A nyílt terepen aztán a kedvencünk, a szembe-oldalszél is megérkezett. Két és fél kilométeres tekerést követően értük el Csisztafürdő messze földön híres 42 °C-os gyógyfürdőjét, melynek vizét kőolaj után kutatva találták 1956-ban. Nehézkes megközelítése végett igazi fejlesztések soha nem érték el, így hamisítatlan retro, de élménydús hangulat fogad bennünket. Ha valakinek kedve támad megmártózni a nagyon hatásos gyógyvízben, itt megszakíthatja a túrát, majd fürdés után visszatérhet Fonyódra.

 

Fotó: Soós Lajos

 

Mi csak egy rövid pihenőt tartottunk, az egyik büfében ettünk egy békebeli melegszendvicset. Miután újra nyeregbe pattantunk a jó minőségű aszfalton tempós tekerésbe kezdtünk a végtelen pusztán a népművészetéről és híres búcsújáról ismert Buzsákra, ahova négy és fél kilométer megtételét követően érkeztünk meg. Buzsák mai területén a középkorban három falu, Magyari, Akts és Kéka feküdt. Több birtokper is zajlott a tulajdonlásért, s ezek eredményeként a 20. század elejére alakult ki a mai Buzsák nevű település, mely napjainkban is ápolja hagyományait. A híres hímzései, építészeti látnivalói, rendezvényei jelentős számú turistát vonzanak. Az asszonyok ma is varrják a háromfajta ősi hímzést (vézás, rátétes, boszorkányos), nyaranta az utcán 10–12 asszony is hímez, így megcsodálhatjuk a munkájukat, vagy akár vásárolhatunk is az értékes darabokból. A munkákból a Tájházban és a Faluházban állandó kiállítás is látható.

 

Fotó: Soós Lajos

 

Nézelődtünk a húsvéti hangulatú faluban, megcsodáltuk az 1791-ben felszentelt Nagyboldogasszony római katolikus templomot, ahol egy 1704-ből származó faoltár is látható, mely a román stílusban épült Fehér-kápolnából került ide 1990-ben. A faluból eltekertünk az egykori Akts nevű falurészbe, mely a János-hegyi pincesor védett, nádfedeles pincéi közt érhető el a legegyszerűbben. A már messziről virító Fehér-kápolnát eredetileg a 13. században építették. Az eldugott népies barokk jegyeket mutató kápolnáról csak a közelmúltbeli kutatás után derült ki, hogy középkori eredetű, s ezt követően rekonstruálták. Miután visszatértünk Buzsákra, hosszú 3 km-es gurulásba kezdtünk a Pogány-völgyi-víz völgyébe, ahol átkeltünk az 1896-ban megnyitott teljesen elhasználódott Fonyód–Kaposvár vasútvonalon, melyet az elmúlt időszakban korszerűsítettek.

 

Fotó: Soós Lajos

 

A völgyből rövid emelkedőt leküzdve érkeztünk meg Lengyeltótiba, melynek nevét először 1116-ban olvashatjuk. A települést a Tóti-Lengyel család birtokolta, míg később tulajdona lett az Inkey és a Zichy családoknak is. Híres kastélyát a 19. század elején építtette a Lengyel család. A gazdag könyv- és vadásztrófea-gyűjteménnyel rendelkező kastély később kórház lett, mára teljesen lepusztulva várja újra a szebb napokat. Az 1882-ben épült római katolikus templomról csak az 1990-es évekbeli felújításkor derült ki, hogy Árpád-kori alapokon nyugszik.

 

Fotó: Soós Lajos


Nézelődtünk az egykori járási székhelyen, kicsit ejtőztünk egy hatalmas hársfa alatt. Miután újra kerékpárra szálltunk, emelt fordulatszámmal tekertünk a Fonyódra tartó forgalmas országúton, mely Fekete- és Fehérbézseny egykori településeket érintve a Nagy-Berken keresztül tart a városba, ahova bő 40 kilométert letekerve érkeztünk vissza.

 

Fotó: Soós Lajos

 

Szöveg és fotó: Soós Lajos

 

 

Ha te is szeretnéd megosztani a többiekkel a túrázás közben szerzett élményeidet, jelentkezz cikkíró pályázatunkra, és nyerj értékes nyereményeket!

 

 

 




HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. július
Czigány Dávid:
Első fények
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...