10 érdekesség, amit nem biztos, hogy tudtál a Velencei-tóról

1. Elnevezésének eredete vitatott

Bármennyire is adná magát a rokonság az olasz és a magyar Velence között, a párhuzamra nincsenek meggyőző bizonyítékok. Persze, az egyik feltevés szerint anno itáliaiak telepedtek le a tó mellett, és megalapították itt a saját, helyi Velencéjüket, létezik egy olyan elképzelés is, hogy a név a német „wellen see”-ből ered (=hullámzó tó), és a Habsburg időkből származik. Azelőtt Fertőként, Nagy Sártóként és Pákozdi-tóként emlegették.

2. A harmadik legnagyobb természetes tó hazánkban

Az első a Balaton (592 km²), majd a Fertő (315 km²) következik. A Velencei-tó ezeknél jóval kisebb, mindössze 26 km² a területe, ezzel a harmadik helyre kerül a természetes tavaink sorában. A Tisza-tó ugyan jóval nagyobb nála (127 km2), de az mesterséges eredetű.

A Velencei-tó átlagosan mindössze másfél méter mély, ezért nagyon hamar felmelegszik, nyáron akár 26-28 °C-os is lehet. Ebben a cikkben arról írtunk, hogy az utóbbi évtizedekben a tó még a levegőnél is gyorsabban melegszik.

3. A napfény tava?

A Velencei-tavat hype-oló oldalak szerint kiemelkedően magas itt a napsütéses órák száma, nagyjából 2500 – ehhez képest a met.hu egészen más adatokat közöl. Eszerint a napfénytartamot a csillagászatilag lehetséges napfénytartam, a domborzat, valamint a felhőzet befolyásolja, és 1991-től 2020-ig átlagosan 2115 óra volt az országban évente. Egy térképen azt is látjuk, hogy az ország mely részein a legmagasabb ez a szám: természetesen az Alföldön, de még ott is csak 2300 óra körül szokott lenni legfeljebb.

4. Nagyjából százévente kiszáradt

A 12-15 ezer éves Velencei-tó legutoljára 1863 és 1866 között száradt ki, de nem ez volt az egyedüli ilyen eset a története során: összesen tizennégyszer tűnt el belőle a víz. Az utóbbi években az aszály miatt többször is rekordalacsony vízállást mértek a tónál, de időről-időre megejtik a vízpótlást a fürdőzők kedvéért.

5. Természetvédelmi terület is található a partján

Míg a tó ismertebb, keleti felét jellemzően fürdésre és vízi sportokra használjuk, addig a nyugati része igazi madárparadicsom. A Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület csak vezetéssel látogatható (amiről itt találsz infókat). A tó területének 40%-a nádas, ami közel ezer haktáron terül el, de régebben még nagyobb volt. A madárrezervátum, amit 1958-ban alapítottak, javarészt ebből áll: a 80%-án nádast találunk, nem csoda, hogy rengeteg vízi madár találja meg itt a kedvező életfeltételeket.

A tónak ezen a részén

A hagymaburok 3500 tővel képviselteti magát, ezzel ez a faj legnagyobb állománya Magyarországon. Az úszólápon meglepő módon emlősök is élnek: vaddisznó, róka, őz, vidra.

A közelben található a Dinnyési-Fertő, ami szintén gazdag madárvilágáról híres. A Madárdal tanösvényen fedezheted fel, amiről részletesebben ebben a cikkben írtunk.

6. Kerékpárral a klasszikus tókörön túl

Ha a tó megkerülése számodra túl nagy vagy éppen túl kicsi kihívás, van lehetőség arra, hogy csak a déli partot fedezd fel, vagy hogy kibővítsd a kört még nagyjából 13 km-rel. A klasszikus útvonal (30 km) nagyon kényelmesen, megállókkal is teljesíthető 3 óra alatt, és csak az északi részen kell valamennyi emelkedőt leküzdenünk. A velenceitokor.hu oldalon azt javasolják, hogy az óramutató járásával megegyező irányban tekerjünk. Az oldal térképén a látványosságokat is feltüntették.

Ha a déli parti túrát választjuk, akkor mindössze 18 km-t kell tekernünk Agárdtól Velencéig, ha pedig a hosszított körbe vágnánk bele, a dimbes-dombos északi részt is alaposabban fel tudjuk fedezni.

7. Gárdonyi Géza nem véletlenül lett Gárdonyi

A Gárdonyi csak egy felvett név, ezen a településen született ugyanis az író eredetileg Ziegler Gézaként 1863-ban. „Ha már egyszer Gárdonyban kereszteltek, úgy gondoltam, hogy Gárdonyira kereszteltetem a nevemet is” – írta egyszer. Ma a közigazgatásilag Gárdonyhoz tartozó Agárdon találjuk a szerző tiszteltére berendezett emlékházat, ahol fényképeket, emléktárgyakat, korabeli bútorokat és egy paraszti konyhát vehetünk szemügyre. Emellett a könyveit és a naplóját is megtaláljuk a házban. Ha szívesen meglátogatnád a múzeumot, itt találod a nyitvatartását. Még egy tipp gyerekeseknek: az emlékház mellett található a rönkvár, az egri vár kicsinyített mása, ahol akár végvári vitéz is lehetsz.

8. Az ingókövek egyszer le fognak borulni?

Talán, de az már biztosan nem a mi életünkben lesz. A NatGeo oldalán megszólaltatott geológus szerint a folyamat jóval több mint ezer évig fog tartani. Aki esetleg nem ismerné a tó északi részén, a Velencei-hegységben – főként Pákozd és Sukoró térségében fellelhető – híres ingóköveket, annak egyszer mindenképp érdemes rááldoznia egy délutánt a felfedezésükre.

Attól izgalmasak, hogy

Anyaguk, a gránit nagyjából háromszáz millió éve jött létre, és Magyarországon nem sok helyen lehet közvetlenül a felszínen megvizsgálni. Ha a sziklaalakzatok kialakulására vagy kíváncsi, itt olvashatod cikkünket a témában. A leglátványosabb felszíni formákat rövid túrával kötheted össze, ehhez itt találsz egy ötletet.

9. Látnivaló a Guinness Rekordok Könyvéből

Már több mint tíz éve létezik a Várpark és skanzen Dinnyésan, ahol egyedülálló módon hazánk egykori várainak élethű makettjeit találjuk, az eredetiekkel megegyező anyagokból felépítve. A tárlat szabadtéri, és 46 minivárat foglal magába, amelyeket egymáshoz képest úgy helyeztek el, mintha a történelmi Magyarországon járnánk. A konstrukció ötször került be a Guinness világrekordok közé. A várak mellett már egy skanzen is áll, ami egy Árpád-kori települést imitál. Részletek, nyitvatartás, árak ide kattintva.

10. A világ legnagyobb huszárszobra

Az M7-esről már bizonyára te is kiszúrtad az indokolatlanul nagy katonaszobrot, ami az egyik velencei-tavi településhez, Pákozdhoz tartozik. Arról, hogy pontosan mennyit nyom – hetven, száz, százhúsz vagy még több tonnát – internetszerte megoszlanak a vélemények, ellenben nagyjából egységesen 12 és fél méteresnek írják.

A pákozdi csata emlékére állították 2017-ben, Rohonczi István szobrászművész mintázta meg, megálmodója Vlaszák Mihály, egy fémöntő cég tulajdonosa volt. A Miskahuszár nevet viselő alkotást világ legnagyobb katonaszobrának mondják.