Nagybörzsöny közelében egy vadregényes hegykúp természetes állapotú erdőrengetege hív a Magas-Börzsöny nyugati szegletének felfedezésére. A látványos famatuzsálemek mellett a magával ragadó miliő békés csendje is vonzó túraprogrammá teszi ezt a 10 km-es kört.
A hegység nyugati oldalában fekvő Nagybörzsöny több szempontból is kiváló kezdő-, illetve végpontja egy túrának. Itt ugyanis mindent megtalálunk a kényelmünkhöz, sőt, még annál is többet. A régmúltat idéző autentikus környezetben vízimalom és a tájház, Árpád-kori templom és horgásztó, továbbá a település híres kisvasútja várja a kirándulókat. Az elmúlt években egyre több vendéglátó is csatlakozott a nagybörzsönyi élménypalettához, ennek köszönhetően még jobban megélénkült a község turistaforgalma. Mi is innen indítjuk a közeli Hegyes-hegy-orom öreg erdejét, és a Kereszt-völgy vadregényes katlanját bejáró körtúránkat, amit a Börzsöny hamísítatlan közege tesz felejthetetlenné.
A Nagybörzsönyi Erdei Vasút fogadóépülete
Az öreg erdők olyan erdőterületek, melyek jellemzően 120 évnél idősebb fákkal, természetes szerkezettel és nagy biodiverzitással rendelkeznek, nagyobb mértékű emberi beavatkozástól viszonylag mentesek, és őrzik az eredeti növény- és állatvilágot, valamint biztosítják a természetes folyamatok zavartalan működését. A 120 évnél idősebb fákat tartalmazó erdők Magyarország erdőterületének csupán kis részét, kevesebb mint 2 százalékát teszik ki. Összes területük mintegy 37 500 hektár. A szentélyerdő fogalmát a WWF Magyarország vezette be a köztudatba: céljuk, hogy ráirányítsák a figyelmet a koruknál, természetességüknél és egyéb tulajdonságaiknál fogva megkülönböztethető erdőkre. (forrás: wwf.hu)
A Hegyes-hegy öreg erdejében
A túrakört a Nagybörzsönyi Erdei Vasút parkolójától indítjuk, ami a faluközponttól kb. 1 kilométerre található a Hosszú-völgy bejáratánál. Innen a völgybe tartó sárga jelzést követjük, de rövid időn belül a bal kéz felé leágazó sárga háromszög jelzésen megkezdjük túránk főszereplőjének meredek ostromát. A Hegyes-hegy-oromra izzasztó kaptatóval lehet feljutni, de cserébe már a hegyoldalban háborítatlan környezet és látványos öreg fák fogadnak minket, illetve némi kilátás is a minket körülvevő völgyekre és hegyekre, már ahol a vékony, sziklás talajréteg csupán csenevész fákat tudott felnevelni.
A felmenet során némi kilátásban is részünk lesz
A Hegyes-hegy-orom mindössze 571 méter magas. Ennek ellenére markáns hegykúpról beszélhetünk, melynek térképre rajzolt szintvonalai is egyértelműen jelzik meredekségét.
Famatuzsálemek nem csak a hegygerincen várnak ránk, már a kaptató során is megpillanthatunk néhány idősebb tölgyet, melyek méretükön túl különleges formáikkal is vadont idéző látványt nyújtanak. Utunk mentén komor holtfák is jelzik az erdő háborítatlanságát: korhadt, földön fekvő testük számos módon szolgálják az erdő egészséges működését, körforgását, biodiverzitását, azaz élővilágának sokszínűségét.
Öreg erdő tölgypéldányai a Hegyes-hegy-ormon
Mohos sziklákkal tarkított ösvényen kb. 1 kilométeren keresztül emelkedünk a keskeny hegycsúcsig, ahol az orom legmagasabb pontján egy tölgymatuzsálem áll. Bár egy meredek hegyről beszélünk, tetőpontján kilátás nincs: a fák az időjárásnak kitett hegyhát vékony termőföldjén sikerrel tudtak megkapaszkodni.
Hegyes-hegy-orom csúcsán
Látványos méretek és formák jellemzik a temészetes erdőt
Bükkösben kanyarogva
A Hegyes-hegy-orom meghódításával lényegében letudtuk túránk 380 méteres szintemelkedését. Innentől jóformán csak lejteni fogunk, csupán a Zálog-bérc lenyűgöző sziklateraszos panorámájához kell némi emelkedést megtenni. Eddig a leágazásig viszont még szintben kell haladnunk a Száraz-fa-bérc északi, bükkös oldalában, ahol széles dózerúton már a sárga kör jelzést követjük.
Bükkösben is részünk lesz
A szálerdőnek is megvan a maga békés hangulata. A katonás rendben álló bükkök szürke oszloprengetegében könnyű bepillantást kapni az erdőlakók életébe: a lombok alatt suhanó madarak mozgása már messziről megfigyelhető, a hegyoldalban bóklászó vadak rejtőszínük ellenére is jól kivehetők.
Túránk visszafordító és egyben pihenőpontja a Fagyos-kút, ahová a sárga négyzet jelzésre váltva fogunk elérni. Előtte még azonban egy jobb kéz felé induló jelzetlen ösvényen kitérőt teszünk a környék egyik legszebb, kevesek által ismert kilátópontjára. A tájékozódás érdekében érdemes GPS-t és Természetjáró app-ot használni.
Egy bükk szoborrá avanzsált torzója
A Zálog-bérc sziklateraszán
Ösvényünk kényelmes emelkedéssel látogat el a Zálog-bérc erdőt feltörő, kopáros sziklateraszára. A dél felé meredeken leszakadó plató pázsitos szirtje zárt erdőtájra nyit fenséges panorámát: elsősorban a Nagy-János-tető és a Nagy-Inóc hosszan elnyúló tömbje felé pásztázhatjuk a völgyekkel tagolt tájat, de dél felé tekintve a Dél-Börzsöny jellegzetes vulkáni kúpjai is feltűnnek.
A Zálog-bérc varázsáért elsősorban elzárt helyzete felelős, a csodás kilátás és a virágokkal tarkított sziklák együttesen vadregényes hangulatot teremtenek. Nevének eredete egyébként állítólag egy eseményhez kötődik: az erdész tolvajt fogott el, zálogként pedig elvette annak baltáját, fűrészét, hogy azzal igazolni tudja a lopást.
Kilátás a Zálog-bérc sziklaplatójáról
A csupán pár száz méter kitérővel megcsodált panoráma után visszatérünk a sárga négyzet jelzésre, amin tovább folytatjuk a tájfelfedezést. Szintben haladunk az István-bérc elegyes erdőjében, az erdészeti gépek által is használt földúton. Kisvártatva bal kéz felé meredeken letörünk a sárga kör jelzésen, ami csúszós időben kihívást jelentő ereszkedést tartogathat a Fagyos-kúti pihenőhöz.
A szebb napokat látott Fagyos-kút
A völgyszorosba zárt Fagyos-kút (vagy János-forrás) zavartalan környezetében 1969-től egy hangulatos erdei házikó állt, padlásán bárki számára nyitott bivakszállással. A 2016-ban hamuvá lett kunyhó festői helyszínén ma szomorú üresség tapasztalható, ugyanakkor a bővizű forrás környezete most is tökéletes a piknikezésre, illetve sátrazásra. Tűzrakó és egy romos pad és asztal ad némi kényelmet a táborozáshoz.
A Fagyos-kút hűs vize szárazabb nyarak idején sem szokott elapadni. Bár a kunyhó hiányát semmi sem pótolja, a bükkös hegyoldalakkal körbeölelt forrás így is csodálatos helyszínt nyújt a kikapcsolódáshoz.
Immáron a Kereszt-völgy sűrű szurdokában járunk. A forrástól a kék kör jelzést követjük lefelé, majd hamarosan belecsatlakozunk a kék kereszt jelzésbe. Maradunk a szűk völgyben, ahol a csörgedező patakot kísérve széles földúton haladunk Nagybörzsöny irányába, helyenként a régi vasút hegyoldalba mart nyomvonalán. Anno Kisirtáspuszta felől, a Hegyes-hegyet kerülve kisvasút járt erre. Ennek a vonalnak a felső ági folytatása volt a Börzsönyben utolsóként (1952-ben) épített szárny, mely a Nagy-Hideg-hegy oldalába, a Kammerhofra kanyargott fel számos csúcsfordító (Z alakú, váltós elágazás) felhasználásával.
Fagyos-kút
Kényelmesen járható széles földutunk két alkalommal át is kell az andezitgörgeteges patak medrén. Ez szárazabb időben nem jelent kihívást, nagyobb esőzések után azonban nem biztos, hogy száraz lábbal meg tudjuk tenni. A szurdokszerű, vadont idéző völgyben lejtve balról a Hegyes-hegy markáns letörése, jobbunkon az égbe szökő Rustok-hegy szintén meredeken lefutó lejtője emel körénk itt-ott sziklás oldalfalakat.
A régi vasút nyomvonalán haladunk a Kereszt-völgy katlanában
Vissza Nagybörzsönybe
A völgy aljába érve már kezd kiszélesedni körülöttünk a tér. Visszatértünk korábbi elágazópontunkhoz, ahol a kék kereszt rácsatlakozik a sárga jelzésre. A már járt úton a Hosszú-völgyben fekvő síneket kísérve térünk vissza az erdei vasút fogadóépületéhez, ahol a hétvégi időszakban találunk programot és büfét. (Az erdei vasúttal kapcsolatos infókat ide kattintva találod.) Nagybörzsöny az erdei vasutazás mellett még számos látnivalót tartogat. Kirándulásunkat érdemes a helyi értékek megtekintésével összekötni.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/J5VKJS69CYF.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
