A fotókat a Badacsonylábdihegyi Ökoturisztikai Látogatóközpont rakta ki a közösségi oldalára.
Szombat délutáni cserkelés alkalmával a Tapolca melletti Viszlónál tűnt fel a vadmacska, amit – mint írja – vastag, gyűrűs farkáról, zömök termetéről és fejformájáról ismert fel a képek készítője. A fokozottan védett vadmacskát az élőhelyek elvesztése, a gázolások és az illegális elejtések veszélyeztetik, de a legnagyobb probléma, hogy képes házi macskákkal utódot létrehozni, így egyre több a hibrid példány.
A vadmacskát nemcsak azért nehéz kiszúrni a természetben, mert ritka, hanem azért is, mert többnyire éjszakai aktív és rejtett életmódot folytat. Nem szereti a zavarást, messziről kerüli az embert. Populációi élnek a Bakonytól a Zempléni-hegységig, a Tiszántúlon és a Vajdaság területén, illetve a Dunántúl jelentős részén. Azokat a helyeket keresi, ahol el tud bújni, például faodvakban, sziklaüregekben, ugyanakkor talál nyílt teret és erdőt is.
Ebben a cikkben összegyűjtöttük, hogy hogyan tudod megkülönböztetni egymástól a házi- és a vadmacskát, úgyhogy most csak dióhéjban: a házicicák szürkébbek, a vadmacskák sokszor sárgásbarnák, szürkések, 8-11 sötét csík húzódik a bundájukon, a farkukon pedig legfeljebb 5-8 teljesen zárt gyűrű látható. A tarkóján mindkét macskafélének négy vonalból kirajzolódó minta található, a házimacskánál ezek párhuzamosak. A vadmacskák pofáján egy különálló és két összekapcsolódó fekete pofacsík is van.
->siteRenderer->imageSrc(null, 'https://crm.mtsz.org/msite/24/J5VKJS69CYF.jpg', 270, 366, '', '', false, false, '', '', false, 1, false);?>)
