Halászsasok (Pandion haliaetus) meglehetősen ritkán fordulnak elő a Körös-Maros Nemzeti Park tájain. A napokban azonban láttak egy példányt Körösladány határában.
Ez a ragadozómadár Európa északabbi tájain költ, Magyarországon az elmúlt 20 évben csupán egy alkalommal figyelték meg költési kísérletét, mégpedig Cserebökényben. Sajnos a saspár csak a fészek megépítéséig jutott, aztán továbbálltak. A nálunk tehát csupán a vonulási időszakban észlelhető néhány példány a folyók, holtágak, tavak környékén. Hazánkban fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.
A kép illusztráció
A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai Körösladány határában, a túzokosi határrészben, egy nagyfeszültségű tartóoszlopon figyeltek meg egy példányt. Éppen egy halat fogyasztott el, amit valószínűleg a Sebes-Körös kiöntéséből hozott. A halászsasok egyébként általában nem a földön, hanem egy magas, száraz fa tetején, esetleg villanyoszlopon fogyasztják el zsákmányukat, így kevésbé kell tartaniuk attól, hogy egy másik ragadozó elveszi azt tőlük.
A halászsas igen látványosan vadászik. Csapkodó, vitorlázó repüléssel 10-15 méter magasból kémleli a vizet, majd ha kiszemeli a zsákmányt, akkor szinte nyílként zuhan alá a magasból. Szokatlan színezete, felül sötét, alul világos teste jó rejtőszín, mely elősegíti, hogy a víz tükre alól a halak ne vegyék észre. Zuhanáskor, mielőtt a vizet elérné, előrenyújtott karmaival néha sikerül mindjárt a felszínről elkapnia a zsákmányát, az esetek többségében azonban maga is teljesen belemerül a vízbe, hogy a halat biztosan megragadhassa.
Így vadászik a halászsas.
Kapcsolódó cikkeink:
Ezért is vigyázzunk április-májusban a fecskékre
Eljött a tavaszi madárodú-tisztítás ideje
