MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2018.09.24. 17:00,   Szöveg: Tóth Judit,   Fotó: Francz Ilona

Parádsasvár – élet az üveghegyen túl

Parádsasváron évszázadokon át készítettek üvegtárgyakat. Kezdetben csak a közeli borvidékekre szállítottak, a 20. században már tengerentúli megrendelőknek is. A gyárat 2005-ben bezárták, és ez sokak életét alapjaiban változtatta meg.

A Mátra hegyeinek ölelésében fekvő Parádsasvárra érkezve, az első, amit megpillant az ember az maga a Sasvár, a romantikus mesébe illő kastély. A hatalmas fenyők között álló neoreneszánsz vadászkastélyt az 1800-as évek végén Ybl Miklós tervezte a környék akkori birtokosának, Károlyi Györgynek a megrendelésére.

 

Fotó: Francz Ilona

 Sasvár, a mesebeli Károlyi-kastély

 

Károlyi György után unokája, Károlyi Mihály lett az uradalom tulajdonosa. Bár ő maga állítólag inkább a városi életet kedvelte, felesége, Andrássy Katinka - a Vörös Grófnő – nagyon szeretett itt időzni. „Szerettem Parádot minden évszakban, különösen ősszel, amikor már rövidültek a nappalok, korán összehúztuk a függönyöket, és a kandallókban lobogott a tűz. Erkélyünkről elláttunk a Kékesre, a Mátra legmagasabb csúcsára” – írta visszaemlékezéseiben. Akkoriban a kastélyt egyébként „Duzzogónak” is hívták, mert a legendák szerint a grófnő mindig ide vonult vissza, ha összeveszett a férjével.
A szocializmus idején gyermeküdülő volt itt, húsz éve pedig az épület szállodaként üzemel. Az út túloldalán is találhatunk még a kastélyhoz tartozó épületeket, melyeket szintén Ybl Miklós tervezett. Az uradalmi fővadász háza ma vendéglő, az egykori díszes ivócsarnok, azonban ma már sajnos használaton kívül van.

 

Fotó: Francz Ilona

 Az Ybl Miklós tervezte ivócsarnok ma üresen áll

 

Üveghuták a Mátrában


A vadászkastélyt Sasvárként is emlegették, a település is erről kapta a nevét 1881-ben. Előtte Újhuta volt a neve, ugyanis itt működött a környék egyik legjelentősebb üveghutája. A Mátrában már a 16. századtól működtek kis üveghuták, például Bodony vagy Szuha környékén. A hutákat 30-40 évente új helyre költöztették, ugyanis egy idő után elfogytak a fák az erdőből. Az üveggyártásnak köszönhetően kialakuló települések nevei is őrzik a huták vándorlásának emlékét. Az első hutát a mai Parádóhután, egészen pontosan a méheskerti erdészlak közelében alapították. A hutát 1730 körül a Som-hegytől délre, majd 1767 környékén Újhutára, a mai Parádsasvárra telepítették át.

 

Fotó: Francz Ilona


II. Rákóczi Ferenc 1709-ben alapította meg a parádóhutai üveghutát, a családi uradalmuk részét képező területen. Állítólag az alapítás oka az volt, hogy a fejdelem igen kedvelte a parádi kénes- szénsavas forrás vizét, amit hordóban nem lehetett szállítani, mivel úgy elillan az ereje, ezért volt szükség az üvegpalackok gyártására. A huták megtelepülése szempontjából fontos volt, hogy a közelben legyen kvarchomok és hamuzsír. Ez utóbbit, vagyis a kálium-karbonátot a bükkfából nyerték, márpedig a Mátrában fa volt bőven, a kvarchomokot szintén a közelben bányászták. A huta kezdetektől főleg öblösüvegeket gyártott, melynek a közeli borvidékek jelentős felvevőpiacai voltak.


Évszázados hagyomány


Az 1700-as évek közepén az uradalom Grassalkovich Antalé lett, az üveghuta tovább működött, sőt fejlődött, de mivel az erdőterületek kimerültek, a huta Parádsasvárra költözött át. Az egyre nagyobbá váló gyár először az Orczy, majd 1840-ben a Károlyi családhoz került, és hamarosan már a fővárosban nyitottak üzletet az itt készülő termékek számára. A környék szénsavas forrásvizét, a csevicét 1804-től rendszeresen palackozták, az ehhez az üvegeket a gyárban készítették, ahogy a fürdőpoharakat is. Ezek a díszes, az adott fürdőhelyre jellemző mintával ellátott poharakat a reformkortól nemcsak az ivókúrákhoz használták, de szuvenírként is népszerűek voltak.

 

Fotó: Francz Ilona

A híres parádi üveggyár csendben pusztul a falu közepén


A gyár az elkövetkező évtizedekben kisebb nagyobb hullámvölgyekkel, de működött és fejlődött, fénykorában közel 700 dolgozója volt, zömében a környékbeliek. A mesterség errefelé apáról fiúra szállt. Még az 1970-es években is a termékek közel 50%-a külföldre készült, nemcsak Európába, de Japánba és az USA-ba is. A gyár 2005-ös bezárásakor sokan, főleg az üvegfúvók külföldön, például Finnországban helyezkedtek el.


Hagyományőrzés és idegenforgalom

 

Fotó: Francz Ilona

A kis Parádsasvári üvegmanufaktúra viszi tovább a hagyományokat


Bár a gyár megszűnt, az évszázados hagyományokkal bíró üveggyártás még ma is él Parádsasváron, van több kis üvegcsiszoló üzem, de üvegfújással ma már csak egyetlen helyen a Parádsasvári üvegmanufaktúrában foglalkoznak. Itt nem csak gyönyörű üvegtárgyak készülnek, de az ide látogató turistáknak is szeretnék megmutatni ezt a nagy hagyományokkal bíró tevékenységet.

Érkezésünkkor is volt épp egy csoport, akik a bemutató után a kis üzem előtt álló almafa alatt csevegtek. Parádsasvár egyébként az almafák faluja is lehetne, mintha itt az átlagosnál jóval több lenne az almafa, és mind rogyadozik a sok a gyümölcstől.

 

Fotó: Francz Ilona


Rénes Marcell, alapítóval a manufaktúra előtt ülünk le beszélgetni. „Édesapám vezető tervezője volt a gyárnak, és még a 70-es években épített magának egy kis műhelyt, hogy tudjon itthon művészkedni. Az üveggyár 2005 nyarán zárt be, és ez sokakat megviselt, többek között édesapámat is, aki néhány hónappal később meghalt. Én megörököltem tőle a kis üzemet, akkor jött az ötlet, ha már van itt egy több évszázados tradíció, akkor miért nem próbálunk itt valamit csinálni. Az üvegmanufaktúra 2013 elejétől működik”- meséli az alapító, aki egyébként jogászként végzett, majd húsz évig dolgozott újságíróként a megyei napilapnál, és 2013 óta vezeti a családi vállalkozásként működő kis manufaktúrát.


Hollywoodi filmekben is koccintanak parádi üvegpohárral


Ahogy az idelátogató turisták, mi is megnézhettük, hogyan folyik itt a munka. A kis műhelyben két kemence van. Az 1150 fokos nagy kemence mellett van egy 520 fokos, hűtőkemence is, amelyben az elkészült tárgyak egy napot töltenek. E nélkül az akklimatizáció nélkül a forró üvegtárgyak azonnal elrepednének a szobahőmérsékleten.

 

Fotó: Francz Ilona

Évtizedek tapasztalatával készülnek az üvegtárgyak


Suha Károly 31 évig dolgozott a gyárban, mozdulatain is látszik a több évtizedes tapasztalat. Még soha nem láttam élőben, hogyan dolgoznak az üvegfújók, most lenyűgözve figyeltem, ahogy a folyékony üvegből váza, pohár vagy épp egy kecses nyakú hattyú születik.
A manufaktúrában főleg egyedi, kisszériás megrendelésekre dolgoznak, gyakorlatilag bármilyen kéréssel meg lehet keresni őket. A termékskála meglehetősen széles. Készítettek már antik jellegű lámpa burákat színházba, szállodába, vasútállomásra, de a filmesek is dolgoztatnak velük, nemrégiben például az Etyeki Korda Filmstúdiónak csináltak régies hatású poharakat.

 

Fotó: Francz Ilona

Váza, lámbabura vagy kecses hattyú, értő kezek között az üvegből bármi lehet


Megnéztük a régi gyár épületét is. Hogy mennyire fontos szerepe volt egykor a falu életében, az abból is látszik, hogy a gyár a település kellős közepén van. 13 éve már annak, hogy bezárták, azóta üresen áll, és lassan megadja magát az időnek. A falakról mállik a vakolat, az ablakok kitörtek, a gaz megeszi a betont, a földön törött üvegtárgyak, ottfelejtett iratok, könyvek, csomagolóanyagok. Az épület előtt egy környéken pihenő idős házaspár parkol le. A gyár márkaboltját keresik, ahol sok-sok éve szép üvegtárgyakat vásároltak. Úgy tűnik, hozzájuk nem jutott el a bezárás híre. Látszik rajtuk, hogy nem erre a látványra számítottak, de mintha mégsem lepődnének meg igazán.

 

Fotó: Francz Ilona

 Az üveggyár fénykorában közel hétszázan dolgoztak itt

 


 


Kapcsolódó cikkek:

Ősszel is ingyenes túra- és családi nap a Mátrában

Pokoljáró Tar Lőrinc

Varázslatos hazai vízesések

Még több élmény a Nyugati-Mátrában






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. szeptember
Herczeg Kinga:
Helix
38. Gerecse 50
38. alkalommal rendezték meg a Gerecse 50 teljesítménytúrát 2019. április 27-én, közel 6500-an...