MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2018.11.30. 11:12,   Szöveg: Hidvégi Brigi,   Fotó: BNPI, 123rf.hu, Kubinyi Enikő

Semmi okunk félni a farkastól

Az előző héten került nyilvánosságra a hír, miszerint lelőttek egy farkast a Bükkben, az eset pedig ismét felhívta a figyelmet arra, hogy még mindig mennyi tévhit él az emberekben a ragadozóval kapcsolatban. Spoiler: nem veszélyes kirándulni, az állat igenis jó hatással van az erdei életközösségre, találkozni pedig valószínűleg nem fogsz vele, de ha mégis, itt van néhány jó tanács, mit kellene tenned.

Az előző héten gyors egymásutánban jelent meg két hír a Bükki Nemzeti Parkban élő farkasokról. Nagy szenzáció volt, hogy egy kiránduló lefotózott egy tőle 40-50 méterre mozgolódó farkascsaládot, és talán még nagyobb publicitást kapott – de legalábbis több reakciót váltott ki –, a lelőtt bükki farkas esete. Felvettük a kapcsolatot Gombkötő Péterrel, a nemzetipark-igazgatóság zoológiai szakreferensével, aki elmondta, hogy 2013-ban már volt példa farkas lelövésére, de akkor a nyomozást végül felfüggesztették. A mostani esetben még folyik a vizsgálat, és ha előkerül az elkövető, természetkárosítás miatt elvileg akár 5 év börtönbüntetésre is számíthat. A szürke farkas egyébként Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. 

 

Fotó: BNPI

Az október elején lelőtt bükki farkas a helyszínelés előtt  

 

A salgótarjáni medvéért felfüggesztettet és pénzbírságot kaptak
Egy hasonló eset: a bíróság bűnösnek találta azokat, akik 2014-ben részt vettek egy medve meggyilkolásában Salgótarjánnál. Akkor vadászok voltak az elkövetők. Az elsőrendű vádlott, aki először megsebesítette a kétéves hím medvét, 2 év felfüggesztett börtönt és hatszázezer forint pénzbírságot kapott, illetve öt évre eltiltották a vadászattól. A másodrendű vádlott, aki végül a medvét meggyilkolta, másfél év felfüggesztettet, ugyanannyi bírságot és eltiltást kapott. A további 9 bűntársat eltérő mértékű pénzbírsággal sújtották. A barna medve hazánkban védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. 

Az emberek jobban belezavarnak a természetbe, mint a farkas

 

Az őshonos európai szürke farkast a kontinens nagy részéről kipusztította az ember, csak fokozatosan települt vissza a korábbi élőhelyeire, jelenleg körülbelül 12 ezer példány él Európában, az orosz, fehérorosz és ukrán populációkat leszámítva. Magyarországon az Északi-középhegységben fordul elő, a Bükkben például a 80-as évektől állnak rendelkezésre előfordulási adatok, de többé-kevésbé folyamatos a jelenléte. 2000-től a szaporodásuk jeleit is felfedezték, és nagyjából 8 éve napi, heti szintű friss adatokkal rendelkeznek az állományról – mondta el Gombkötő Péter.


Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az erdei életközösségre és a biológiai sokféleségre nézve a farkasnak mennyire pozitív a hatása. Amellett, hogy segít a vadállomány szabályozásában, mivel elsősorban a beteg, legyengült egyedeket ejti el, ahol rendszeresen előfordul, ott hosszú távon az erdők, gyepek állapota is javul. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vadkamerás felvételei alapján az is kiderült, hogy az emberi hatás háromszor olyan erős, mint a farkasok hatása. A turisták például ezres tömegekben járnak a kijelölt turistautakon kívül is, ami finoman szólva sem kedvez az ott élő védett fajoknak.

 

Fotó: 123rf.hu

 

Ha az elmúlt száz év adatait nézzük, egészséges vadon élő farkas sem itthon, sem a környező országokban nem támadt emberre, mert alapvetően fél tőlünk és kerül minket. Ebben biztosan közrejátszik az is, hogy az ember több ezer éve irtja őket, és ezért csak a legfélénkebb, leginkább emberkerülő farkasok maradtak életben és hagytak utódokat. Attól sem kell tartanunk, hogy egy veszett állattal találkozunk, ugyanis folyamatosan helyeznek ki immunizáló csalétket, elsősorban a rókák miatt.

 

Kubinyi Enikő biológus, etológus akkor került testközelbe a farkasokkal, amikor egy vizsgálatban vett részt, melynek során kutyák és kézből nevelt farkasok viselkedését hasonlították össze. Tapasztalatai szerint ezek a ragadozók, még akkor is „neofóbiásak”, azaz a kutyáknál sokkal jobban félnek az idegen emberektől és tárgyaktól, ha emberek nevelik fel őket. „A célunk a vizsgálat során az volt, hogy ugyanazokat a viselkedésteszteket tudjuk elvégezni a farkasokkal, amit egy családi kutyával, mert szerettük volna megtudni, hogyan változtak meg a kutyák a háziasítás során.

 

Forrás: Kubinyi Enikő

Kubinyi Enikő és a vizsgálat résztvevői kézből nevelt farkasokkal

 

Ha a kutya elé leteszek egy virágcserepet, benne élelemmel, akkor az odamegy és kiszedi. De a fogságban élő felnőtt farkasok rettegtek a virágcseréptől, nem merték megközelíteni. Rengeteg energiát igényelt a részünkről, hogy a következő évben született farkasokat pici kortól hozzászoktassuk az idegen emberekhez, tárgyakhoz. Ez meg is történt végül, de így is óvatosabbak maradtak, mint a kutyák.”

 

Fotó: Kubinyi Enikő


Enikő egy másik érdekességet is megosztott velünk: „Azzal, ha megszelídítjük őket, lecsökkentjük az embertől való félelmet, és pont hogy veszélyesebbek lesznek, mint a vadon élő farkasok, mert így aztán nem félnek megtámadni az embert, ha valami bajuk van vele. Az ember által nevelt farkasok, ellentétben a vadon élőkkel, tényleg lehetnek veszélyesek, ha összetűzésbe kerülnek az emberrel, ahogy arra volt is már példa, de ez vadon egyszerűen nem fordul elő Európában, mert a farkasok támadás helyett elmenekülnek az emberek elől.”

 

Fotó: Kubinyi Enikő

 

Együttélés a farkasokkal


Mint már ebben a cikkben is említettük, a farkas jóval hamarabb megérzi az emberi jelenlétet, mint mi az övét, így nagy valószínűséggel nem futunk össze vele, a ritka találkozások is inkább csak néhány másodpercig tartanak. A fiatal, kíváncsi egyedek azonban nem feltétlenül futnak el azonnal. Arra az esetre, ha ilyen példánnyal találkoznánk, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság összeszedett néhány fontos tanácsot:


- Ne kezdjünk el szaladni és soha ne vegyük üldözőbe.
- Ha kényelmetlenül érezzük magunkat, az állatot szemmel tartva, hátrálva távozzunk.
- Rákiabálással, tapsolással elriaszthatjuk a farkast.
- Ne etessük az állatot!
- Ne vegyük el tőle a zsákmányát, és ne is próbáljuk elzavarni onnan.
- Ha kutyával kirándulunk, azt SOHA ne engedjük szabadon, kizárólag pórázon vezessük.
- Ha esetleg egy barlangban bukkanunk a farkas búvó- vagy szaporodóhelyére, gyorsan távozzunk.

 

Forrás: Kubinyi Enikő

 

„A hazánkban élő farkasok nem veszélyeztetik a vadászható fajok állományát. A farkas a vadászható fajok napi aktivitását befolyásolhatja, de azok jelentős egyedszám csökkenése nem igazolt. A vadászható fajok állománya hazánkban – még a legtöbb farkas élőhelyéül szolgáló Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén is – folyamatosan emelkedik” – olvasható a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kiadványának vadászoknak szóló részében. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a farkas elejtések következtében a tapasztalatlanabb, magányossá vált vagy éppen sérült állatok inkább a könnyebben megszerezhető zsákmányt választják, például a haszonállatokat. Az illegális kilövéseknek még egy következménye lehet: ha olyan egyedet ejtenek el, amelyik domináns szerepet tölt be a falkában, a megmaradt példányok szétszóródhatnak, és fokozott szaporodással kompenzálhatják a veszteséget.


A nemzetipark-igazgatóság azt javasolja azoknak, akik farkas lakta térségben haszonállatot tartanak, hogy ne hagyják őket felügyelet nélkül, gondoskodjanak megfelelően zárt éjszakai szállásról és a legelőterület köré helyezzenek el villanypásztort. Jó szolgálatot tehetnek a nagytestű pásztorkutyák, illetve a kiegészítő riasztási módszerek, például a mozgásérzékelős riasztók. Ugyanakkor az igazgatóság kiemeli: a haszonállatokat érintő támadások és zsákmányolások jelentős része nem a nagyragadozókkal, hanem a kóbor kutyákkal hozható összefüggésbe.

 

Kapcsolódó cikkeink:

Lelőttek egy farkast a Bükkben

Egy egész farkasfalkát fotóztak a Bükkben

Magyar farkasok nyomában

Farkas is jár a Börzsönyben?

A kameracsapda megmutatja, mit rejt az Aggteleki-karszt






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2018. december
Nagy Ferenc:
Tükröződés
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...