Az élményekkel teli országjárást követően jöhet a várva várt díjazás, az ikonikus kéktúrajelvény, feltéve, ha az igazolófüzet bírái mindent rendben találnak. Na de kik a kéktúraellenőrök, és hogyan zajlik a „meózás”? A Turista Magazin utánajárt, kik és hogyan ellenőrzik a leadott füzeteket, mielőtt hivatalosan is kéktúrateljesítőknek mondhatnánk magunkat.

December 12-ig lehet jelentkezni a Magyar Természetjáró Szövetség szakmai támogatásával zajló, kéktúrás témájú versenyre, amelyre az általános iskola 3-8. évfolyamáról várják a négyfős csapatokat.

Ha kéktúrázol, vagy kéktúrás ismerősödnek keresel testhezálló ajándékot, van egy remek hírünk: számos kéktúrás termékünk közül választhatsz.

Közel 80 évesen kezdett el kéktúrázni Ács Sándor Péter, akinek annyira megtetszett a műfaj, hogy másfél év alatt végig is ért a több mint 1100 km-es útvonalon. Októberi beérkezése után nem sokkal arról beszélgettünk vele, hogy elfoglalt nagypapaként, ráktúlélőként hogyan élte meg az egyedül túrázást, és mit adott neki a Kéktúra.

A hazai televíziós ismeretterjesztés és természetfilmezés kiemelkedő alakja munkásságával napjainkban talán még nagyobb hatással van a hazai természetjárásra, mint életében.

1987. november 26. óta nincs velünk Rockenbauer Pál, akinek neve örökre összeforrt a Kéktúrával. Ebből az alkalomból felidézzük, hol találkozhatunk emlékével a Kéktúrát járva.

15 évesen kezdte, majd hosszabb megszakításokkal 52 éven át túrázott az Országos Kéktúrán. Közben hol a munka, hol a gyerekek nevelése vagy az élsportolóként űzött tájfutás vitte el a fókuszt, de idén szeptemberben végére ért a másfél millió lépésnek. Méghozzá Sümegen, ugyanott, ahol 1971-ben elkezdte. A túrázásról, az újrakezdésekről és az évtizedek alatt megtapasztalt változásokról beszélgettünk Takács Ágnessel.

Ma már itthon is egyre többen hódolnak a szóló túrázásnak, de azért még ma is megállítják az egyszeri kéktúrázót, pláne, ha nő, hogy nem fél-e, és nem unalmas-e így egyedül. Olyan nőkkel beszélgettünk, akik egyedül járták vagy járják a Kéket, és szeretik ezt a műfajt, mert általa sok olyan élményben lehet részük, amit másképp nem élhetnének át.

Nemrég került a kezembe egy frissen megjelent ifjúsági regény, amibe kíváncsiságból belelapoztam – és annyira beszippantott a történet, hogy le sem tudtam tenni. Sz. Vágó Kinga #Kéknyár című könyve izgalmas, fordulatos, mókás, és emellett tanulságos nemcsak a kamaszok, hanem az idősebb korosztályok számára is.

Közel négyezer résztvevő kéktúrázott egyszerre október második szombatján a Magyar Természetjáró Szövetség (MTSZ) által negyedszer megszervezett rendezvényen.

Az elmúlt három évhez hasonlóan idén is a túrázásról, egész pontosan a kéktúrázásról fog szólni október második szombatja. 2020 óta mostanra hagyománnyá vált a Magyar Természetjáró Szövetség szervezésében zajló, nagyszabású közösségi esemény, amely az egyre népszerűbb kéktúrázás ünnepeként fogható fel.

Till Anilla nyáron egyvégtében végigjárta az Országos Kékkör 2550 kilométerét. Egy héttel a célba érés után beszélgettünk vele élete eddigi legnagyobb kihívásáról.

Soós Ferenc kutyájával, Forinttal április végén indult útnak Hollóházáról, hogy egyvégtében végigjárja az Országos Kéktúrát (OKT). Egy elveszett telefonnak köszönhetően már nemcsak családja és barátai, hanem a kéktúrázók internetes közössége is szurkol a sikerükért. A Balaton-felvidéken csatlakoztunk hozzájuk egy rövid szakaszra.

Közel 1200 km, 50 nap, 35 éjszaka sátorban. Zoli és Laci két átlagos srác, ikrek, elindultak hátizsákkal, és egyhuzamban legyalogolták az Országos Kéktúrát. Józan ész, semmi fakszni, csak egy hosszú túrázás nyugiban Írott-kőtől Hollóházáig. A kéktúrázókkal a sátrazás egyedi élményéről, a komfortzónán túli szabadságról beszélgettünk, és arról, miért a természetjárás a feltöltődés egyik legjobb módja.

Márkus József és felesége, Márkusné Wolf Erzsébet a 70. életévük felé közeledve kezdtek bele a Kéktúrába, és három év alatt a teljes Országos Kékkört végigjárták. A kedvencük az Alföld lett, és mindketten vallják, hogy nem kisebb kincset, mint az egészségüket köszönhetik a túrázásnak. Azt tervezik, hogy ezután sem állnak meg. Élményeikről beszélgettünk.

Módosult az Országon Kéktúra útvonala a Bakonyban, és új helyre került a siroki bélyegző.

Szerencsi András vélhetően az egyik, ha nem az egyetlen olyan kisfiú Magyarországon, aki saját akaratából 9 éves korára, két év alatt teljesítette az 1172 km-es Országos Kéktúrát. Andrist édesanyja, Judit és édesapja, Gábor is elkísérte a túrán. Kedvenc hazai túraútvonalukról akartam faggatni anyát és fiát, aztán egy csomó minden más is szóba került, például, miért szuper dolog sátrazni az erdő közepén, és hogyan motiválhatnak a turistajelzések, a számok, a szintek, vagy éppen egy házi gesztenyetorta.

1923. február 9-én született dr. Vizkelety László aranyjelvényes túravezető, aki egész életében a természetjárásért és a tájékozódási futásért tevékenykedett.