MAGYAR TERMÉSZETJÁRÓ SZÖVETSÉG weboldalaiTermészetjáróGerecse 50KéktúraGalyacentrumTuristashopTermészetjáró kártya
2018.07.17. 14:58,   Szöveg: Lánczi Péter,   Fotó: Gulyás Attila, erdeivandor.hu, Lánczi Péter

Újjáélednek az erdei vándortáborok

A természetjárásnak egy mára szinte elfeledett műfaja a vándortáborozás, amire inkább az idősebb generációk emlékezhetnek nyári kalandként. Nekik a természet és az ország felfedezése, a többnapos közösségi élményszerzés adott életre szóló emlékeket, melyekre az elmúlt évtizedekben egyáltalán nem, vagy csak kevés alkalma nyílt a gyerekeknek. Van egy jó hírünk: a műfaj újraéledt, és a gyerekek lelkesedése azt mutatja, hogy van jövője is.

Hogy miről is szól az erdei vándortáborozás, csak azok tudhatják igazán, akik anno részesei voltak egy ilyen kalandnak. Most úgy tűnik, erre a fajta kikapcsolódásra és közösségépítő élményre ugyanúgy, mint régen, a 21. században is szükség van. Ezt nem csupán a vándortáborok szervezői és a pedagógusok állítják, hanem a kiránduló gyerekek is. Hogy erről meggyőződjünk, ellátogattunk a Börzsönybe, és bejártuk az Erdei Vándortábor Program keretében meghirdetett öt útvonal egyikét.

 

Fotó: erdeivandor.hu


A börzsönyi útvonal Diósjenőről egy hétnapos program keretében vezeti el a diákokat a hegység északnyugati lábánál fekvő Bernecebarátiba. Nem csupán jó levegőről és kirándulásról van szó. A diákok a Vándortábor Program keretében megismerkednek az adott térség természeti és kulturális értékeivel, foglalkozásokon vesznek részt, és közben életre szóló élményeket is szereznek. Ezt ígéri a résztvevőknek az adott tájegység útikalauza, melyben a heti menetrend és a térképvázlatok mellett sok hasznos és érdekes információt is olvashatunk. A gyerekeknek és kísérőiknek kiosztott csomag tartalmaz még egy pólót, egy jegyzetfüzetet, egy tollat és egy kulacsot is, mely utóbbi a környezettudatosság szemléletét hivatott erősíteni a táborlakókban, ezzel is csökkentve a hulladékok mennyiségét.

 

Fotó: Gulyás Attila


Diósjenőn az Erdei Szabadidőpark ad otthont a táborozóknak, ahol nem csupán sátrak, hanem fedett közösségi tér, kulturált vizesblokk, büfé és meleg étel, valamint a táborozáshoz elengedhetetlen tűzrakó hely is megtalálható. Mikor ott jártunk, éppen az Újpesti Karinthy Frigyes Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola diákjai foglalták el a 4-5 férőhelyes sátrakat, és a lurkók annak ellenére sem voltak megszeppenve, hogy többen közülük most készültek az első szabad ég alatti alvásukra. Lelkesen mutatták be nekünk a szálláshelyüket – mint akik máris otthon vannak –, majd az ebédidőig tartó szabadfoglalkozás keretében ki focival, ki trambulinozással vagy éppen a háziállatok (nyulak és csirkék) etetésével foglalta el magát.

 

Fotó: Gulyás Attila


Másnap ezek a gyerekek egy 10 km-es túrán járják be a Börzsöny keleti peremét, felkapaszkodva a legendás Kámorra, melyről a környékbeliek tucatnyi történetet ismernek. Nemcsak a hegy csúcsán található szűk barlangbejárat és az ősi földvár sáncai teszik izgalmassá ezt a bércet. Alig pár száz métert letérve az útvonalról, a hegy oldalában találjuk az utolsó nógrádi betyár, Sisa Pista rejtekét, azaz a térképen is feltüntetett Hugó-villát, valamint ettől pár méterre egy földtörténeti mementót, a Róka-lyukat. Utóbbi egy több millió éve lávába zárt fatörzs rókalyukra emlékeztető lenyomata, aminek meglelése nem csak a fiatalok számára nyújt izgalmas felfedezést.

 

Fotó: Lánczi Péter


A börzsönyi vándorok második éjszakájukat a Pénzásási turistaháznál felállított sátrakban töltik. Itt is vizesblokk és fedett közösségi tér várja őket, illetve meleg étel, amit a vándortábor-útvonal étkeztetője, a drégelypalánki Várkapitány Étterem biztosít. A fiatalok elmondása szerint mindenhol jót ettek, és a kempingágyak is kényelmesek voltak, csupán a reggeli napsütés zavarta őket, ami korán felmelegíti a sátrakat. Hiába, minden nem lehet tökéletes. Fontos viszont megjegyezni, hogy az időjáráson kívül másra nemigen panaszkodtak a gyerekek, talán csak a szúnyogokra. Sőt, lelkesen számoltak be nekünk az útjuk során szerzett élményeikről, tapasztalatokról, melyekből egyértelműen látszott, hogy többről van itt szó, mint egy sima osztálykirándulásról.

 

Fotó: Gulyás Attila

 

 Annak ellenére, hogy a vándorcsoportok sok esetben vegyes korosztályból – és az is megesik, hogy több iskola növendékeiből – állnak össze, gyorsan összerázódnak és kialakul a csapatszellem. A második-harmadik napra már barátságok szövődnek, és a közös feladatoknál is mindenki tudja a dolgát. Az idősebbek akarva és akaratlanul is felelősséget kezdenek vállalni a fiatalabb társaikért, ami a túrázás során vagy éppen az esti tűzrakásnál még erősebbé teszi a közösségüket. Erről nem csupán a program szervezői és a gyerekeket kísérő tanárok számoltak be, mi magunk is tapasztaltuk a fiatalok lelkes hozzáállását.

 

Fotó: Gulyás Attila


A harmadik napon a vándorút nyomvonala érinti a híres Drégelyvárat is, mielőtt a Kútbereki házhoz érne. A történelmi emlékhely nem csupán Szondi György és hős várvédőinek legendás helyszínét tárják elénk, hanem pompás körpanorámát is a Börzsöny és a Cserhát hegyeire, amiért már önmagában megéri ide felkapaszkodni. A gyerekek számára kihagyhatatlan élményt nyújtó romok közt akár órákat is el lehet tölteni, és a sokszor száraznak tartott történelmet pedig sokkal könnyebb egy ilyen páratlan helyszínen magyarázni és átadni – mesélte az egyik tanár, aki szerint a vár falai közt szinte megelevenedik a múlt, és ez még a történelemre kevésbé fogékony diákok érdeklődését is felkelti.

 

Fotó: Gulyás Attila


A legtöbb vándor a kútbereki táborhelyet nevezte meg a kedvencének, pedig itt is ugyanolyan körülmények fogadták őket, mint máshol. Sőt, itt még térerő sincsen, amiről azt gondolnánk, hogy a 21. század, illetve a gyerekek nélkülözhetetlen kelléke. Utóbbi gondolathoz csak annyit fűznénk hozzá, hogy egész utunk során nem láttunk mobilozó tiniket, amiről csak arra tudtunk következtetni, hogy elektronika nélkül is remekül le lehet kötni a fiatalok figyelmét.

 

Fotó: Gulyás Attila


A kútbereki táborhely távol a világ zajától, eldugottan áll az észak-börzsönyi táj csendjében. A gyerekek közt aratott népszerűségéhez a hely varázslatos atmoszférája és hatalmas zöldellő rétje mellett – melyről a csoportok éjszakánként a hullócsillagokat nézik – talán az is hozzájárul, hogy a vándorok itt két napot töltenek el, azaz nem kell a reggeli óráikat szedelődzködéssel, összepakolással tölteniük, így a napközbeni kirándulásukról szinte már haza érkeznek. A csoportok innen indulva fedezik fel egy 13 km-es körtúrával az egykor itt hullámzó tengerek emlékét őrző Honti-szakadékot, a rejtélyes Szondi-alagutat – melyről azt tartja a legenda, hogy a Drégelyvárral volt összeköttetésben – és az egykor gyógyító kútjáról elhíresült és ma is népszerű kegyhelyet, a Csitári kápolnát.

 

Az ötödik napon egy kanyargós út viszi fel a vándorokat Kútberektől a Börzsöny északi magaslataira, mely csupán 400 méteres hegyeket jelent. A Jelenc-hegyen és a Hármashatáron átvezető hegygerincről a hegység egyik legszebb völgye felé tart a vándorút. Meredek ereszkedést követően éri el a páratlan hangulatú Nagy-völgyet, ahol több rétet és pihenőhelyet is találunk, és ahol a széles erdészeti út egészen Bernecebarátiig vezet minket. A településen található Domszky Pál Nomád Tábor biztosítja a gyerekek pihenését, természetesen itt is a már korábban megszokott komforttal.

 

Fotó: Gulyás Attila


Hasonlóan Kútberekhez, Bernecebarátiban is két éjszakát töltenek el a táborozók. Itt találkoztunk az utolsó előtti napjukat töltő Rétsági Általános Iskola 32 fős csoportjával, akik éppen kerékpáros kirándulásra indultak Kemencére, ahol erdei vasutazás és strandolás várt rájuk. Mi is elkísértük az 5-8. osztályos gyerekeket Fekete-völgybe, és amíg a kisvasúton együtt döcögtünk, elmesélték az előző napi – a vándorlás során leghosszabbnak számító és 500 méter szintemelkedést tartogató – 20 km-es körtúrájukat, valamint a korábbi napok élménykavalkádját is. A csapatot vezető rétsági tanárnő, Pap Anna arról is beszámolt, hogy tavaly még csak 9 diákkal vándortáborozott, de idén már 32-vel, és akik tavaly eljöttek, idén sem akarták kihagyni a kalandot. A tanárnő elmondása szerint a jókora létszámnövekedés ennek a kilenc diáknak is nagyban köszönhető, akik jó hírét vitték az előző évi vándorlásnak.

 

Fotó: Gulyás Attila


A Kemencei Strandra már nem tartottunk a társasággal, de a medencét megrohamozó gyerekek látványából egyértelműen leszűrhettük, hogy ez a vizes program egyfajta megkoronázása a mintegy 67 kilométeres börzsönyi vándorlásnak. Este még várt rájuk az utolsó tábortüzes éjszaka, az utolsó közös élmény, másnap pedig a pakolás és a búcsúzás az élményekkel teli hét végén.

 

Fotó: erdeivandor.hu


A látottak minket abszolút meggyőztek. Megismerve a börzsönyi vándortábor útvonalát és programjait, látva a fiatalok lelkesedését, a jó infrastruktúrát, biztosak vagyunk benne, hogy aki részt vesz egy ilyen egyhetes eseményen, az egy életre szóló élménnyel tér haza. A természet és a mozgás, a közösségben eltöltött idő olyan szemléletformáló lehetőség, melyet véleményünk szerint minden gyerekkel érdemes lenne megismertetni.

 

Fotó: erdeivandor.hu


Idén mintegy 3000 ezer diák és kísérő pedagógus ismerkedik meg az ország öt tájegységével. A Börzsöny mellett a Pilisben, a Mátrában, a Bakonyban és a Mecsekben is 50-80 km-es utat járnak végig vándorok, és jellemzően kétnaponta váltanak táborhelyet. A részletes útvonalleírások a www.erdeivandor.hu oldalon olvashatóak.

 

Amit a vándortáborokról tudni kell

A Vándortábor Program alapvetően gyalogosan, vízen vagy kerékpáron bejárható útvonalakat kínál az 5-12. évfolyamos fiatalok számára, akik alapfokú köznevelési-, középfokú oktatási és szakképző intézmények diákjai, vagy civil és egyházi szervezetek, melyek ifjúsági, természetjáró, sport vagy környezetismereti tevékenységet folytatnak. Minden csoporthoz akár több kísérő is csatlakozhat, de legalább egy fő táborszervezőnek kell jelentkeznie, aki a Testnevelési Egyetem akkreditált „Gyalogos vándortábor-vezető” továbbképzésén sikeresen végzett. A többi kísérőre vonatkozó feltételek a www.erdeivandor.hu oldalon olvashatók.

 

Mennyibe kerül, és mikor vannak Erdei Vándortáborok?


Az erdei vándortáborok részvételi díja 21 000 Ft/fő. A kísérő pedagógusoknak a térítésmentes részvétel biztosított, valamint az akkreditált gyalogos vándortábor-vezetők bruttó 100 ezer forint javadalmazásban is részesülnek. A részvételi díj tartalmazza a szállás, a napi háromszori étkezés és az esetleges programok költségeit, illetve az egészségügyi ügyeletet. A részvételi díj nem tartalmazza a vándortábor kiinduló pontjára történő odautazás és a záró pontról történő hazautazás költségét.


Az első egyhetes turnus június 16-án, szombaton indult. Ezt követően a minimum 15, maximum 40 fős csoportok minden hétfőn, szerdán és pénteken indulnak útnak egészen augusztus 20-ig. Sajnos idén már teljesen beteltek a táborhelyek, ezért a nagy érdeklődés miatt jövőre érdemes minél előbb leadni a jelentkezést!


Az Erdei Vándortábor Programot az Országos Erdészeti Egyesület koordinálja. Az egyes útvonalak működtetését a helyi erdőgazdaságok szakemberei végzik, így részt vesz a programban a Bakonyerdő Zrt., az EGERERDŐ Zrt., az IPOLY ERDŐ Zrt., a Mecsekerdő Zrt. és a Pilisi Parkerdő Zrt.
A Vándortábor Programot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatja, szakmailag a Kerékpározásért és az Aktív Kikapcsolódásért Felelős Kormánybiztosi Iroda koordinálja.
 

 

 

 

 






HOZZÁSZÓLÁSOK

Hozzászóláshoz jelentkezz be!


Közösségi oldalak
A hónap fotója
2019. április
Kesztyüs András:
Tűzben
36. GERECSE 50
Így látták az idei Gerecse teljesítménytúrák résztvevői ezt a borongós, kissé hűvös, húsvét...