Meglőttek egy kerecsensólymot a Hortobágyon

Röpképtelen állapotban találtak rá a söréttel meglőtt bolgár gyűrűs madárra. A felháborító eset a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) vezette LIFE SakerRoads projekt egyik kiemelt területén történt, ahol már évek óta a faj állományának stabilizálását célzó munka folyik.

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre bukkant rá a földön vergődő ragadozóra. A fiatal kerecsensólymot a Fővárosi Állat- és Növénykertbe szállították, ahol a röntgenfelvételek alapján kiderült, hogy a madarat sörétes puskával lőtték meg, ennek következtében a szárnya szilánkosra tört és a lába is megsérült. Az állatkert állatorvosai megműtötték a röpképtelen madarat, jelenleg karanténban, megfigyelés alatt tartják. A súlyos sérülés következtében fennáll a lehetősége annak, hogy soha többé nem fog tudni repülni.

Fotó: Kerecsensolyom.hu

Kapcsolódó cikkek

Hány évig él egy veréb vagy egy rozsdafarkú?

Tovább

Városi varjúshow, avagy egy madárszelídítő története – interjú videóval

Tovább

A madár gyűrűje alapján kiderült, hogy a „Mónika” nevű fiatal tojót a Green Balkans munkatársai a visszatelepítési programjuk részeként idén engedték szabadon Bulgáriában. Az eset azért is különösen szomorú, mivel Bulgáriában 2006-ra a kerecsensólyom költőállománya kipusztult, és visszatelepítésének 2011-es megkezdését követően az első költőpárt csak 2018-ban jegyezték fel újra. Eddig 177 kerecsent engedtek szabadon Bulgáriában, melyek 80%-át a Green Balkans Vadállat Rehabilitációs és Tenyésztési Központjában tenyésztették. Idén hat foglalt territóriumot regisztráltak, és jelenleg a visszatelepítési program jelenti az egyetlen esélyt a kerecsensólyom újbóli megtelepedésére az országukban – olvasható az MME közleményében.

Az 1980-as évek óta Magyarországon 23 kerecsensólymot lőttek le. Bár az elmúlt 15 évben az esetek száma csökkent, sajnos még mindig előfordul, hogy ez a fokozottan védett sólyomfajunk is áldozatul esik az illegális cselekménynek.

A kerecsensólyom (Falco cherrug)

Hazánkban fokozottan védett ragadozó, természetvédelmi értéke egymillió forint. A 2024-es megfigyelések arra engednek következtetni, hogy jelenleg Magyarországon 200-220 párra tehető a kerecsensólymok költőállománya, ami az EU-s kerecsensólyom-állománynak több mint a fele.

A 2024-ben az Év madarának választott kerecsensólyom legkedveltebb táplálékállata az ürge, ha csak teheti, ezt zsákmányolja, de galambot és gerlét is szívesen fogyaszt. Például télen, amikor az ürge téli álmot alszik.

A kerecsensólyom nem épít fészket, Magyarországon régen sziklafalak párkányain költött, ma már nagyrészt nyílt agrárterületeken. Varjak és ragadozómadarak üres fészkébe költözik be, de a hazai állomány több mint kétharmada nagyfeszültségű villanyoszlopokra kihelyezett mesterséges költőládákban költ. A kerecsensólyom testhossza 45–55 centiméter, szárnyfesztávolsága 102–126 centiméter, testtömege 730–1300 gramm. A tojó nagyobb méretű, mint a hím.

Kapcsolódó cikkek