Szép kilátás

Tenczer Gábor blogja

Szöveg:
2021. május 23.

A budai Erzsébet-kilátó titka

A 110 éves torony első verziója látványosabb volt, de kilátónak kevésbé alkalmas. Kiderül az is, miért lehetett a tetőről fordítva látni a pozsonyi várat.

Tavaly ősszel volt 110 éves az Erzsébet-kilátó, amit 1910. szeptember 8-án adtak át a közönségnek. Ez így önmagában nem érne egy posztot, viszont két nagyon érdekes dolgot találtam a kilátóval kapcsolatban, amiről viszonylag kevesen tudnak. Az egyik, hogy az eredeti terv szerint a kilátó egyáltalán nem úgy nézett volna ki, mint ahogy most, hanem így:

A fenti (első) tervet Klunzinger Pál fővárosi mérnök készítette, és mutatta be 1906-ban. A kicsit templomra hajazó, és a Vajdahunyad várára emlékeztető torony kétségkívül nagyon látványos, de kilátónak valószínűleg kevésbé lett volna alkalmas, mint második verziója. A jelenlegi, végső változat Schulek Frigyes műegyetemi tanár közreműködésével készült, aki nyitott teraszokká alakította a kúpban záródó tornyot. Így több ember szabadabb kilátást élvezhetett az épületről:

Azt viszont megint csak kevesen tudják, hogy a János-hegyet az 1800-as években még Pozsonyi-hegynek hívták, méghozzá azért, mert régi feljegyzések szerint nyári zivatarok után feltűnt és jól kivehető volt róla a pozsonyi vár négy tornyával. De miért nehéz elhinni azt, hogy a vár látszott a hegy tetejéről? Azért, mert a János-hegynek kb. háromszor magasabbnak kellene lennie, hogy fényelhajlás nélkül egyenes irányban el lehessen róla Pozsonyig látni.

Akkor a régi emberek csak lódítottak, vagy egyszerűen hallucináltak a szokatlanul friss levegőtől?

A választ Dr. Zách Alfréd meteorológus, kandidátus fejtette ki a Turista Magazin 1990/7-es számában. A kulcs az, hogy a várnak a fordított, fejjel lefelé álló képe jelent meg, mint Heller Ágost 1888-ban megjelent könyvében (kiadta a K. M. Természettudományi Társulat) is megemlíti. Zách Alfréd leírása szerint mindezt egy elég ritka jelenség, a légtükrözés tette lehetővé. A légtükrözés az egymás felett elhelyezkedő különböző sűrűségű légrétegekben létrejövő fényjelenség.

Egy-egy (hidegfront) zivatar után az alsó hideg sűrű és a felső meleg, ritkább levegő között egy teljesen visszaverő, tükröző határfelület alakul ki. Az alulról felfelé csökkenő légsűrűség esetében a sugártörés lefelé irányul és a tükörkép a tárgy képe felett válik láthatóvá. Így volt látható a János-hegyről a pozsonyi vár, írta Zách Alfréd.

A poszt végén természetesen nem hagyhatom elvarratlanul azt a szálat sem, hogy akkor miért hívják ma János-hegynek az egykori Pozsonyi-hegyet. Mint azt már egy korábbi bejegyzésben írtam, a csúcson a 19. század elején már állt egy Szent János-szobor. A János nevet vagy erről az egykori szoborról, vagy Óvári János grófról, Budavár 1318–37 közti rektoráról kapta.



Ha bejött a poszt, nyomj egy lájkot a Szép kilátás! blog Facebook-oldalán, sőt kövesd a blogot, ha még nem tetted! Kérdések és tanácsok is ide jöhetnek.

Budapest rejtett ösvényein: a Sas-út

Budapest rejtett ösvényein: a Sas-út

2020.11.15.

Kevesen ismerik ezt az utat, pedig van itt minden: panorámák, orom, barlang, szakadék, sőt bunker és labirintus is. A Széchenyi-hegyről induló, az Ördög-orom panorámagerincén és a Sas-hegy rezervátumán át a BAH-csomópontig tartó útvonal az egyik leglátványosabb fővárosi sétaút, ideális egy őszi vasárnapra.

→ Tovább