Túl a bringakörön – Kerékpáros kalandozások a Balaton környékén

Meg-megújuló bringakör

Ismerjük, használjuk, szeretjük – és szeretünk rá panaszkodni. Aki az elmúlt években rendszeresen szokott bringázni a Balaton körül, tapasztalhatja, hogy szakaszonként nagyon eltérő képet mutat az utak minősége és milyensége. Hol ősrégi, felpúposodott aszfalton kell rodeózni, hol pedig szinte kerékpáros sztrádának is nevezhető részeken gyönyörködhetünk a tájban. Az összképet tovább színesíti, hogy a táj adottságai miatt a kör egy részén önálló kerékpársávok épültek, máshol viszont alacsony forgalmú közutakra, utcákra visznek a jelzések.

A jó hír, hogy a bringakör 2019-ben kezdődött komplex, szakaszonkénti felújítása sokat haladt, és mára több mint a felén túl is jutott. Másrészt 2022-ben a gazdasági megszorítások miatt leállt és azóta is szünetel a projekt, így sok északi parti fejlesztés még várat magára.

A legfontosabb újdonságok közé azok tartoznak, ahol új, önálló kerékpárút épült, vagy egy forgalmas, balesetveszélyes szakaszt lehetett kiváltani. Ezek közül is kiemelkedik, hogy végre bezárult a bringakör: ezentúl nem kell kimenni a 71-es főútra Balatonrendesnél, mivel megépült az új, 2 km-es kerékpárút a vasúttal párhuzamosan, jelentősen növelve a bringakör biztonságát.

Nagy visszhangot kiváltó beruházás volt korábban a tó délkeleti partjánál lévő szakasz újjáépítése is, aminek egyrészt igazi bringasztráda lett a hozadéka, másrészt a mai napig fájóan hiányoznak az autóút építése miatt kivágott, árnyékot adó fák.

Az északi parton ki kell emelni a Tihany és Örvényes közötti részt, ahol a keskeny, rossz állapotú kerékpárutat elbontották, és a helyére egy 3,3 méter széles, tükörsima, új kerékpárút épült. Sajnos nem mindenhol van lehetőség erre, de igény volna rá, főleg az északi parton, ahol nagyobb az épített kerékpárutak aránya.

Fonyódon a látvány kapott elsőbbséget, hiszen az Árpád part korábban nem volt a bringakörút része. Nyáron ugyan óvatosan kell haladni a strandolók miatt, de a pazar látványért mindenképp megérte a módosítás: lenyűgöző, zavartalan kilátást kapunk a tanúhegyek felé.

Bár most csak néhány látványos változást emeltünk ki, összességében a bringakör megújulásában egyelőre a déli part áll nyerésre, hiszen az ottani nyomvonal kb. 80-90%-a elkészült. Mivel itt az útvonal túlnyomó része alacsony forgalmú utcákban vezet, a munkálatok sok esetben a meglévő utak szélesítését és aszfaltozását, valamint burkolatjelek festését és táblák kihelyezését jelentették.

Van még mit javítani

Nagyon várunk még jó néhány, már tervbe vett fejlesztést, amelyek rendkívül sokat dobnának a bringakör általános állapotán. Balatonszepezd hírhedt Virius utcai meredek lejtője régóta ilyen téma, hiszen rendkívül balesetveszélyes a felgyorsult bringásokat egyenesen a 71-es főútra érkeztetni. A teljesen felújítandó szakaszok közül is kiemelkedik a bringakör egyik legrégebbi – és legrosszabb állapotban lévő – szakasza, a Tihany és Balatonfüred közötti néhány kilométer. Igazi örömünnep lesz, amikor végre ezt is felújítják, még ha el is kell bontani az egyébként már a tájképhez tartozó, de funkciójukat vesztett rondellákat. Balatonakarattyán pedig egy tervezett nyomvonal-módosítás kivezetné a bringásokat a Balaton egyik legszebb kilátását biztosító magaspartra, azaz a Kisfaludy sétányra.

A körön kívül is van élet

Ha már kívülről-belülről ismerjük a Balatoni Bringakört, valamint körbetekertük minden irányban és évszakban, érdemes letérni a megszokott utakról, és új, a tóparttól eltávolodó útvonalakat is kipróbálni. Lehet, hogy sokakat meglep, de

– miért is ne használnánk ki ezt a lehetőséget? Épített és jelölt kerékpárutak, hegyi útvonalak, rövid és hosszú körtúrák számtalan kombinációja rejlik a hálózatban.

Ahogy a tóparttól kicsit eltávolodunk, úgy tárul fel igazán a Balaton sokszínűsége. Autóval és gyalog is számtalan zugát bejárhatjuk ennek a csodás tájnak, de egyre hangsúlyosabbá és népszerűbbé válik a kerékpáros turizmus is. Nem véletlenül: jellegzetes miliőjű apró falvai, a romantikus várromok, a múltidéző templomromok, a szőlővel borított barátságos lankák és a rejtett kilátópontok sokszor csak két keréken mutatkoznak meg. Ma már annak sincsen akadálya, hogy hosszabb és nagyobb szintemelkedést tartalmazó utakra is el merjenek indulni azok, akik eddig csak kisebb távokra vállalkoztak, hiszen sok helyen bérelhető elektromos kerékpár is. Talán ennek is, de a több mint hetven jól kitáblázott tematikus útvonalnak is köszönhető, hogy olyan helyekre is elkerekezhetünk, ahova eddig nem is gondoltuk, hogy lehet – vagy hogy érdemes.

A következő összeállításunkban öt területre bontottuk a Balaton környékét, hogy könnyebben áttekinthessük, milyen lehetőségeik vannak a kalandokat kereső bicajosoknak, akik szívesen fedeznek fel új útvonalakat. Elsősorban a szilárd burkolatú, védett kerékpárutakat kerestük, mivel a hobbikerékpárosok többsége ezeket az útvonalakat keresi.

Ki mondta, hogy a déli part lapos?

Szerencsére egyre több, a part menti településektől kivezető, a délebbre fekvő területeket a Balatonnal összekötő kerékpárút épül. Balatonberényből a Kis-Balaton felé indulhatunk el, Fonyódról Csisztafürdő érintésével akár Somogyvámosig tekerhetünk, de Balatonboglárról, Szántódról és Siófokról indulva is eltávolodhatunk a nyüzsgő parttól. Sajnos még nem beszélhetünk összeérő hálózatról, így sokszor nehéz körtúrát szervezni anélkül, hogy ne kelljen közútra kimenni.

Azonban ha bele akarunk kóstolni abba, mit is tud nyújtani az unalmasnak bélyegzett déli part, érdemes a Szántódról induló túraútvonalat választani.

Egészen Jabapusztáig távolodunk a parttól, de útközben több olyan látnivalót is útba ejthetünk, amikhez kisebb-nagyobb kitérővel lehet eljutni: a szántódpusztai majorság szépen felújított épületeit vagy a Kő-hegyi kilátóból nyíló, lenyűgöző panorámát kár lenne kihagyni.

A közepes nehézségű túrát e-bike-kal és egy kis kerékpáros gyakorlattal bárki gond nélkül teljesítheti.

A Festeticsek vonzásában

Keszthely és környéke igazi bringás paradicsom. Számtalan jelölt és tematikus útvonal, bringás pihenők, természeti és kulturális látnivalók sokasága hálózza be a Balaton nyugati végét. Teljesen eltérő karakterisztikájú útvonalakat is kipróbálhatunk egymás után: sík- és hegyvidéki terep itt jól megfér egymás mellett.

A grófi Festetics család két évszázados jelenléte lépten-nyomon tetten érhető a térségben: kastély, múzeum, kilátó, állatpark, vadász- és fürdőház vagy éppen a balatongyöröki Szépkilátó is a főúri családhoz kapcsolható, amelyek kitáblázott, gyerekbarát útvonalakon is felkereshetőek. A városi környezettől kicsit eltávolodva pedig

Aki épp itt kóstolna bele a Balatoni Bringakörbe, annak remek, családbarát lehetőség az a kis kör, amit Balatongyörökről indulva nyugat felé Balatonmáriafürdőig tekerve hajózással zárhatunk be.

Aki a nehezebb kihívásokat keresi, annak ajánljuk a Keszthelyi-hegységet átszelő erdei bringautat. Ha pedig egy kicsit hosszabb túrát is bevállalunk, akkor kihagyhatatlan úti cél a Kis-Balaton kör. Kedvcsináló túrabeszámolónk ide kattintva olvasható.

Északi parti kalandozások

A Balaton-felvidék az elbűvölő kis falvaival, a Káli-medencével és a tanúhegyekkel az egyik legvonzóbb része a térségnek. Kerékpáros szemmel nézve azonban nincs könnyű dolgunk, ha két keréken (és szilárd burkolaton) szeretnénk bejárni, márpedig ez illene a leginkább a mediterrán hangulatú tájhoz. Igaz, hogy sok, ajánlott kerékpáros útvonalat jelző táblával találkozunk az utak mentén, de sem a burkolat minősége, sem a sokszor nagy forgalom nem csábít kerékpározásra épp a legnépszerűbb környéken.

Önálló kerékpárutat szinte egyáltalán nem találunk Tihany és Tapolca közt, éppen ezért különösen örültünk a Raposka és Szigliget közt megépült új bringaútnak. Vétek is lenne nem kihasználni, ezért terveztünk egy olyan körtúrát, amely a lehető legbiztonságosabb útvonalon köröz a tanúhegyek között. Tapolcáról indulva a két legnagyobb tanúhegyet kerüljük meg a nem túl hosszú és könnyű túrán: a Szent György-hegyet és a Badacsonyt. A kettő között pedig felfedezzük Szigliget partjait, vagy akár a lenyűgöző panorámájú várat is meglátogathatjuk.

Fedezd fel az ismeretlen Tihanyt!

Tihanyt nem kell bemutatni senkinek: itt áll az 1055-ben alapított bencés apátság temploma, itt alakították ki Magyarország első tájvédelmi körzetét, és nyáron itt koncentrálódik az egy négyzetméterre jutó legtöbb turista a Balatonnál. Az talán kevésbé közismert, hogy a település csupán kis részét foglalja el a félszigetnek, és a tömeget kikerülve erdők, dűlők, szőlők, levendulások és kisebb-nagyobb hegyek, dombok közt kalandozhatunk – akár két keréken.

Áttekerünk Sajkodon, az eldugott kis nyaralótelepen, majd felfedezzük a terület belső, dűlőutakkal átszőtt részét. Erdei utakat és a romantikus miliőjű Belső-tó partját is érintjük, de kihasználjuk az épített kerékpárút előnyeit is. Ez az élményekben gazdag útvonal felerészben földúton vagy murvás úton halad, de egyébként se száguldozni jövünk ide: számítsunk rá, hogy lépten-nyomon olyan látvány tárul elénk, amely miatt érdemes hosszabban is elidőzni egy-egy ponton, vagy akár kisebb-nagyobb kitérőket tenni.

Veszprémi kiruccanás

A tó keleti csücskében sok lehetőségünk nincs kitérőket tenni, hacsak nem a Velencei-tó vagy a főváros a cél, mivel a Budapest–Balaton (BuBa) kerékpárút Balatonakarattyán csatlakozik be a bringakörbe. Egy kicsivel északabbra azonban máris egészen más a helyzet, ugyanis a Balatonfűzfő–Balatonalmádi–Alsóörs és Veszprém alkotta háromszögben a térségben szokatlanul sok önálló kerékpárút épült. Persze nem mindenhol van erre lehetőség, mégis példaértékű, hogy itt nem különálló vonalakat, hanem hálózatszerű mintát rajzolnak ki a bringautak.

A Balaton kulturális és történelmi központjának is nevezhető Veszprém már több szálon is összekapcsolódott a tóparttal – már ami a kerékpározási lehetőségeket illeti –, ezért olyan körtúrát tudunk ajánlani, amely

Balatonalmádi hangulatos utcáiból egy régi vasúti vonal helyén kialakított bringaúton tekerhetünk a Vödör-völgybe, végig természetes környezetben. Röviden beköszönünk Veszprémbe, majd rákanyarodunk a vadonatúj, néhány éve épített útra: egészen a partig tökéletes burkolaton, pazar látványú nyomvonalon gurulhatunk. Alsóörsre érve a Balaton is kibukkan a láthatáron: itt már szinte sajnálni fogjuk, hogy vissza kell térnünk a partra.

Hosszabb, nehezebb, kalandosabb – KK 400, a KalandKör

2024-ben egy új, 400 km hosszú körön is körbetekerhetjük a Balatont. A kitáblázott, 12 szakaszra bontott útvonal nem csupán hosszában és nyomvonalában, de sok minden másban is különbözik a tóparton vezető, hagyományos útvonaltól. A főleg graveleseknek kedvező, de montival vagy e-bike-kal is jól járható kör rengeteg, parttól távolabb eső látnivalót érint, ugyanakkor időnként vissza-visszatér a tó partjára is.

A versenyszelleműek örülni fognak az ötven kihelyezett QR-kódnak is, hiszen azok leolvasásával akár másodperces pontossággal versenyezhetünk magunkkal, barátainkkal, sporttársainkkal a teljes körön vagy akár egyes szakaszokon is.

A kerékpáros táblák jelmagyarázatai

Zöld alapon sárga kerékpárt ábrázoló táblák jelzik a Balatoni Bringakör útvonalát. A kerékpáros tábla sokszor kiegészül zöld alapon fehér feliratokkal, a következő települések nevével és km-ben megadott távolságával.

Többféle számozással is találkozhatunk a táblákon, ezért nem árt tudni, hogy a Balaton körüli bringakörutat a 10-es szám jelöli. Ezenfelül északon (Keszthelytől Balatonakarattyáig) a bringakörút egybeesik a magyar számozás szerinti 1-es fő kerékpáros gerincúttal és egyben a nemzetközi EuroVelo 14 útvonallal is, ezért mindhárom számozással találkozhatunk.

Az útirány- és útvonaljelző táblákon jellemzően két település nevét látjuk: a felső a távolabbi, általában egy útszakasz végét jelöli, az alsó pedig a következő település neve.

Találkozunk megerősítő táblákkal is, melyek az útirány megerősítésére szolgálnak. Ezeken szöveg nem szerepel, csak útszám, a körtúra betűjele vagy az attrakciók ikonja.

Sok helyen jelöltek ki leágazó útvonalakat, körtúrákat, ezekre különböző színű négyzetekben fehér betűjelek utalnak. A betűjel mindig körtúrát jelent, általában a bringaútról indul, és oda is tér vissza. Az „A” mindig egy alapkört jelent, a többi betű alatt levő útvonalak ezekre épülő vagy ezekhez kapcsolódó különböző variációk. A különböző színek pedig egy útvonal tematikáját, területét mutatják (pl. a Kis-Balatont világoskék kocka, a Keszthelyi-hegységet sötétzöld színű kocka).

A cikk a Turista Magazin 2024. június-júliusi számában jelent meg.