A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szöveg és fotó:
2019. december 16.

Jézus lábnyoma Palócföldön

A kultikus kő a Nógrád megyei Nagylóc felett, az erdő mélyén, az Őr-hegy déli oldalában lelhető fel.

A méretes, középső-miocén korú (bádeni), sötét színű andezit a kb. 15 millió évvel ezelőtti nagy vulkáni működés során keletkezett lávából hűlt ki. Döntően ez a magmás kőzet építi fel a Cserhát nyugati részét. Az itteni vulkáni működés viszont annyiban egyedi volt, hogy a láva nem minden esetben préselődött ki a felszínre, hanem idősebb üledékes kőzetek hasadékaiba nyomult bele. Ez a magma ebben a szubvulkáni mélységben hűlt, kristályosodott ki lassan, az évmilliók alatt. Felszínre kerülését viszont az eróziónak köszönheti, amely kihámozta az idősebb kőzetek „fogságából”. Ezeket az óriási, vasúti töltéshez hasonló magmás testeket teléreknek nevezzük.

Ha jobban megfigyeljük a képen látható monolitot, akkor látjuk, hogy furcsa, félkör alakú bemélyedések lelhetők fel a kőzet felszínén. A nógrádi tájban évszázadok óta élő, mélyen vallásos palócok ezeket a „kőstigmákat” Jézushoz kötik, hisz szerintük a bemélyedések Jézusnak, Jézus botjának és szamarának nyomai, akik egyszer épp erre jártak.

Szakmai szemmel nézve mállásos eredetű formák lehetnek, de döntse el mindenki, hogy melyik lehet az igaz. A nagy kőblokk valószínűleg nem az eredeti helyén áll, hanem később helyezték az út mellé. A misztikus kő mellett öreg fakereszt látható, melynek tövében mindig található friss virág.

Forrás: akovekmeselnek.hu

Kővé vált öregasszonyok a Bucsecsben

Kővé vált öregasszonyok a Bucsecsben

2021.05.05.

A Bucsecs-hegység izgalmas formakincsével kiválóan alkalmas arra, hogy a főgerincen történő vándorlásunk során megcsodáljuk a belső és külső erők évmilliós harcának eredményét. Ezúttal szél által „megfaragott”, látványos sziklatornyokat tanulmányozunk.

→ Tovább
Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

2021.04.30.

Ha meghalljuk a szurdok szót, akkor általában valamilyen keményebb kőzettel (pl. mészkő) borított terület képe jelenik meg előttünk, ahol egy bővizű vízfolyás hömpölyög át egy szűk „sziklafolyosón”. Más típusú kőzetekben, például homokkőben már jóval kevesebb szurdokot ismerünk hazánkban, pláne nem a Zalai-dombságban.

→ Tovább