A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szöveg és fotó:
2019. december 16.

Jézus lábnyoma Palócföldön

A kultikus kő a Nógrád megyei Nagylóc felett, az erdő mélyén, az Őr-hegy déli oldalában lelhető fel.

A méretes, középső-miocén korú (bádeni), sötét színű andezit a kb. 15 millió évvel ezelőtti nagy vulkáni működés során keletkezett lávából hűlt ki. Döntően ez a magmás kőzet építi fel a Cserhát nyugati részét. Az itteni vulkáni működés viszont annyiban egyedi volt, hogy a láva nem minden esetben préselődött ki a felszínre, hanem idősebb üledékes kőzetek hasadékaiba nyomult bele. Ez a magma ebben a szubvulkáni mélységben hűlt, kristályosodott ki lassan, az évmilliók alatt. Felszínre kerülését viszont az eróziónak köszönheti, amely kihámozta az idősebb kőzetek „fogságából”. Ezeket az óriási, vasúti töltéshez hasonló magmás testeket teléreknek nevezzük.

Ha jobban megfigyeljük a képen látható monolitot, akkor látjuk, hogy furcsa, félkör alakú bemélyedések lelhetők fel a kőzet felszínén. A nógrádi tájban évszázadok óta élő, mélyen vallásos palócok ezeket a „kőstigmákat” Jézushoz kötik, hisz szerintük a bemélyedések Jézusnak, Jézus botjának és szamarának nyomai, akik egyszer épp erre jártak.

Szakmai szemmel nézve mállásos eredetű formák lehetnek, de döntse el mindenki, hogy melyik lehet az igaz. A nagy kőblokk valószínűleg nem az eredeti helyén áll, hanem később helyezték az út mellé. A misztikus kő mellett öreg fakereszt látható, melynek tövében mindig található friss virág.

Forrás: akovekmeselnek.hu

Rákóczi köve Regéc határában

Rákóczi köve Regéc határában

2020.09.13.

A kicsiny Regéc településtől északkeletre, a Rákóczi-völgy (Mély-patak völgye) erdőkkel borított mélyén egy misztikus, címerrel ellátott kő bújik meg, amely nem csak ősi legendákról regél, hanem a terület izgalmas földtörténetébe is visszarepíti szemlélőjét.

→ Tovább
Remeték a homokkőben

Remeték a homokkőben

2020.08.14.

A nógrádi megyeszékhelytől, Salgótarjántól nyugatra, dombok ölelésében, a Ménes-patak mentén fekszik az aprócska település, Kishartyán. Sóshartyán felé elkanyarodva, a római katolikus templom és temető után bal kéz felé egy romantikus völgy hívogat sétára, melynek nyugalmát és meghittségét már évszázadokkal ezelőtt felismerték. A Kő-völgyben kereshető fel a Novohrad–Nógrád Geopark egyik féltve őrzött gyöngyszeme, a természetvédelmi oltalom alatt álló Kőlyuk-oldal.

→ Tovább
Párnalávák a Bél-kövön

Párnalávák a Bél-kövön

2020.06.30.

A földtani és szerkezetföldtani értelemben is rendkívül bonyolult Bükk hegység fő tömegét a karbon és a jura időszakok között (kb. 330–140 millió év) képződött, döntően üledékes kőzetek építik fel (gondoljunk csak a Bükk-fennsík karsztos mészkővilágára). A bükki rétegsorokban azonban szép számmal képviseltetik magukat különféle fokú metamorfózist (átalakulást) szenvedett kőzetek, valamint magmás képződmények is.

→ Tovább