Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg és fotó:
2022. március 19.

A Kelet-Börzsöny panorámás sziklaszirtjei

A Börzsöny központi tömbjétől keletre, a palóc földek fölé szelíden magasodik három, egymáshoz hasonlatos sziklabérc. Csodálatos panorámájuk és sziklaalakzataik ellenére a hegység kevésbé forgalmas kirándulóhelyei, mint a Csóványos vagy a Nagy-Hideg-hegy.

A Börzsöny lábánál fekvő Diósjenő község turisztikai értékét természeti adottságai, a környező erdők és hegyek jelentik. Épített értékei a két temploma és a 19. században épített pincesor. Kaland- és szabadidőparkja nemcsak a túrázókat vonzza a környékre. Az egykor szebb napokat megélt Jenői Strandfürdő – melyet 1933-ban építettek Vitéz Kámory Lajos (diósjenői jegyző) kezdeményezésére – ismételt felvirágoztatására újból felcsillant a remény.

A közeli kemping, vagy a sportcentrum közelében van lehetőség parkolni. Körtúránkat a sárga sáv jelzésen indítjuk, melynek ösvénye az úgynevezett Tótok útja. Ez kötötte össze egykor a Závoz-nyereggel és az Ipoly völgyével a falut. Rövid erdei sétát követően balról a 2020-ban megújult Diósjenői tanösvény csatlakozik, mely erdőgazdasági és erdőtörténeti ismeretekkel gazdagítja az errejárókat.

Utunk elsőként érintett ismertető táblája a Börzsöny vulkanikus eredetét taglalja. A Závoz nyereg széles fennsíkját erős kaptató árán érhetjük el, de fáradtságunkat megkapó látvány jutalmazza. Kellemes pihenőkörnyezet, padokkal és szép kilátással fogadja az érkezőket. A panorámából a Cserhát és a Naszály egy kis szelete csodálható, alant pedig Diósjenő házai tűnnek fel.

Ha kíváncsiak vagyunk a Kő-szirt érdekes, egyedi szikláira, akkor egy időre hagyjuk el a sárga sávot, és a nyereg keleti oldalán, a padok mellett térjünk be az erdőbe a jól kitaposott, turistajelzés nélküli ösvényre.

Az 589 méteres magaslat déli szegélye sziklaalakzatokkal csipkézett, és ha nem sütött volna éppen szembe a nap, háborítatlan látkép tárult volna elénk, melyet a Závoz nyeregben csak részlegesen élvezhettünk.

A Kő-szirtről északkelet felé sétáltunk le, majd a kopár Kun-réten csatlakoztunk a kanyargó sárga jelzéshez. Az erdőkitermelések miatt a Király-hegy oldalában kerítéssel lezárt területen kellett átvágni. A Jász-bükk és a Kámor nyereg környéke lenyűgöző bükkerdőben vezet át, ami könnyedén elvonja a túrázó figyelmét a Kámor kemény emelkedőjéről. A 662 méteres hegy, a Börzsöny keleti oldalának legmagasabbika mégsem a természeti adottságai, panorámája okán híresült el.

A helyiek számos misztikus történetet, regét, csodás kincseket kötnek a Kámorhoz, melyekből nem hiányoznak a rablók, tündérek és boszorkányok sem. A történet szerint két vára is volt, de ezekről írásos bizonyíték sosem volt. A mondák helyett minket jobban érdekelt a hely szépsége, és amit egy kiránduló elvárhat, azt itt megtalálja. A déli oldalon egészen a szikla széléig kiléphetünk, mely panorámás helyszínül szolgálhat egy rövid uzsonnához. A kilátóhely mellett Gális Józsefnek állítottak kopjafát. A Kámor csúcsán már nincs kilátás, ott az öreg bükkerdővel kell beérnünk.

Ha jobban körülnéztünk volna, akkor egy kis kitérővel, szintén jelzetlen úton az úgynevezett Hugó villához ereszkedtünk volna le. Ez és a hegyoldal többi „barlangja” egyike a vulkanikus eredetű Börzsöny kevés sziklaüregének. A Kámorról való ereszkedés jelentős időmegtakarításnak bizonyult a túra tervezett hat órájához képest. A Csánki-kert rétjénél jobbra vettük az irányt a kék négyzetre fordulva. A Kőember sziklaszirtjére elvétettük a csapást, ami a túra végén némi hiányérzettel töltött el bennünket. A Pénzásás irányába vezető, szálerdő árnyékolta, jól járható szekérút a kerékpárosoknak is kiváló terep.

A Wenckheim-vadászkastély sziluettje bal kéz felől felsejlik az erdőben, romantikus szálláshelyként is igénybe vehető. A Pénzásás elágazásban parkoló autók létszámából arra lehet következtetni, hogy népszerű vendéglátóhelyként üzemel napjainkban is. Pár méterrel odébb újabb szálláslehetőség azoknak, akik a bivakolásnál kényelmesebb alvóhelyet keresnek. Az 1930-as években a Wenckheim család szállást építettet a kőbánya munkásainak, ami évtizedek múlva turistaszállóvá alakult. A Szondy kulcsosház felújított épülete jól illeszkedik az erdei környezetbe. Innen már a visszafele vezető Kékre tértünk rá, és gyalogoltunk hosszan érdemi szintkülönbség nélkül. A Disznós-ároknál átugrottunk egy kis patakon, és a Kámor ellenkező oldalán folytattuk utunkat. Az erdőben több helyen láthattunk éltes korú fákat, de egy öreg tölgymatuzsálemnél táblával hívják fel a figyelmet annak mikroélőhelyként funkcionáló szerepére.

A Kámori-völgy – a falutól kb. 3,5 kilométerre – Diósjenő nevezetes helyszíne. Itt állt egykor a hegyről elnevezett Kámori ház, ahol ma kényelmes pihenőhely található. Diósjenő szélén, már a lakott régióban, egy tanya kerítése mellett találjuk a Zsibaki-forrásvíz csapját, mely a múltban sokkal nagyobb megbecsülésnek örvendett. Az 1800-as években több tudományos leírás is méltatta a forrásvíz gyógyerejét. A római katolikus templom mellett a diósjenői pincesor eltérő állagú, patinás pincéi sorakoznak. A 19. századi építmények az 1880-as filoxéra járvány betöréséig adtak otthont a környék szőlőműveléséhez. Kirándulásunk utolsó szakaszán a község főutcáján sétáltunk vissza a sportcentrumnál parkoló autónkhoz.

A Szeri-puszta elfeledett kincse: a Hétvezér-emlékmű

A Szeri-puszta elfeledett kincse: a Hétvezér-emlékmű

2022.08.12.

Erdő mélyén, szántók szélén, szétszórt kis tanyák közt bújik meg szerényen, pedig akár a Hősök terén is megállná a helyét. Aszfaltos út nem vezet hozzá, saras, poros földutak futnak az egykori kunhalom felé, melyen immár százhúsz esztendeje áll büszkén, ám mégis kissé elfeledetten a megkapóan szép Hétvezér-emlékmű.

→ Tovább
Nyáresti túra későn kelőknek Dobogókőtől Pajkaszegig

Nyáresti túra későn kelőknek Dobogókőtől Pajkaszegig

2022.08.12.

A heti mókuskerékből kiszabadulva három kívánságunk volt csupán a másnapra tervezett kirándulással kapcsolatban. A forróságból menjünk hűvös, erdei környezetbe, legyenek szép, érdekes látnivalók, és végül, de nem utolsósorban, ne kelljen korán kelni. A Dobogókőtől Pilisszentlélekig gyönyörű erdőkben vezető, alig háromórás túra minden szempontból tökéletes választásnak bizonyult.

→ Tovább