Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg és fotó:
2022. március 18.

Titkok a Nagy-Hárs-hegy csúcsa alatt - A rejtélyes Bátori-barlang

Minden barlang titokzatos, de a Bátori valóban kiérdemelte Vajna Györgytől (aki könyvet is írt a fenti címmel), hogy a rejtélyes jelzőt kapja. Ismerjük meg e csodás földalatti világot!

Az eredetileg Hárs-hegyi-barlang mai nevét a Székesfőváros vezetőségétől kapta 1847-ben. A névadó az a Bátori László pálos rendi szerzetes volt, aki az 1400-as évek közepén remeteként rövid ideig a „sziklatemplomban” szolgálta Istenét és népét, mert hogy magyar nyelvű bibliákat másolt, és hozzájuk magyarázatokat írt. Napjainkban a pálosok emlékét a Szépjuhásznénál rejtőző kolostorrom őrzi a közelben, nem mellesleg Bátori is itt volt szerzetes.

A barlang régészeti leletekkel dokumentálható története 5-6 ezer évre tekint vissza. Érdekes a XIII. századi igen gazdag leletanyag. A török hódoltság alatt szinte elfeledték a barlangot. Ám 1760-ban bányaművelés helye a sziklaüreg. A bányaengedélyt Jager Henrik budai kőfaragó mester fémércekre kéri. A barlangot hosszabb szünet után a Vigyázó-félében turistakalauz említi.

A Nagy-Hárs-hegy dachsteini mészkőből, és az erre települt hárshegyi-homokkőből épül fel. A csúcs alatt alig száz méterre egy hangulatos fahíd és erdei pihenő közvetlen közelében található a „rejtélyes” Bátori-barlang két bejárata. S valóban, a fémajtókkal biztonságosan lezárt mélybe vezető üreg igen érdekes, egyedülállóan sokszínű arculattal rendelkezik. Van egyértelműen hévizes, tehát melegvíz formálta csodaszép része kalcit és aragonit kiválásokkal. De van cseppkövesedő (hidegvizes karszt) szakasza, van omladékos terme, és van… ember formálta bánya-szakasza is.

Az biztos, hogy a középkorban ide ólom, vas, ezüst és arany kutatásra kértek bányaművelési engedélyt, de csak az bizonyított, hogy kevés, de igen jó minőségű vasércet (hematitot) találtak a mai Bánya-szakasz területén ott, ahol a homokkő a mészkőre települt.

Elnagyolt, kőbevésett lépcsők, ércek alkotta meddő, és beszédes fejtőszerszám nyomok emlékeztetnek a bátor bányászokra.

De ne felejtsük el a jelenkori feltárásban jeleskedett BSE Barlangkutató Csoport tagjait sem, hiszen nélkülük még mindig csak 30 méter lenne az üreg. Napjainkra sok-sok köbméter agyag és kőzettörmelék kibontásával, kihordásával már 360 m a feltárt járatok hossza, míg a barlang függőleges kiterjedése 56 méter. A barlang 1982 óta fokozottan védett geológiai, régészeti, vallás-, település- és ipartörténeti értékei alapján.

De, hogyan jött létre ez a földalatti tündérvilág?

A Hárs-hegy tömegét adó mészkőrög nagy mértékben összetöredezett, így a mélyből feltörő forró és agresszív gőzök, gázok és főleg vizek utat találtak felfelé, kioldva a repedések mentén kisebb-nagyobb, többé-kevésbé összefüggő üregrendszert, a barlangot. Ahol a repedésrendszer mérete és helyzete kedvezett a keveredési, áramlási korróziónak, ott jellegzetes oldásformák, tágulatok, járatok jöttek létre. Az alsóbb helyzetű, tartósabban telített oldattal borított részeken ásványok váltak ki szemet gyönyörködtető szépségben. És ez a folyamat többször megismétlődött. A régebbi hévíztevékenység inkább tágította, míg a fiatalabb inkább képződményekkel dekorálta fel a járatokat.

Érdemes beszippantani az ajtó környílásán, ahol a föld mélyéből felszálló, szinte állandóan tíz fokos hőmérsékletű levegő rejtélyes illatokat, üzeneteket hoz.

Járjunk utána, mit is rejt itt a föld mélye!

Mivel a barlang kiemelten védett státuszú, és nehezen „járható”, ezért engedély, vezető és megfelelő felszerelés kell a bejárásához. A csalafinta zárszerkezetű felső páncélajtó kinyitása után túránk egy létrás lemászással kezdődik, s így a legimpozánsabb méretű bejárati terembe jutunk.

Itt jól látható a plafonon (főtén) végighúzódó markáns törésvonal, amely mentén elsődlegesen tört fel a forró, agresszív barlangüreget oldó víz. A csepegés itt a legjelentősebb, hiszen e részen a legvékonyabb a fejünk fölöti kőzettömeg. E teremből indul – többnyire lefele – a többi járat.

Jobbra a Piramis-ág csábít a mélybe. Nevét a feltáráskor itt talált bányászati meddőt és vasércet is tartalmazó gúlákról kapta. Ez a jelenleg legmélyebb rész rejti a hévízes ásványi képződmények legdúsabb tárházát a kőkarfioloktól a csillogó hófehér kristályhalmokig.

Kész mesevilág, mikor lámpánk fényében meg-megvillannak a kőcsipke virágok.

A hófehéren szikrázó kalcit és aragonit kristályokkal dúsan dekorált Itató-terem a névadó tavacskával valódi tündérország. A hűség terme sem kevésbé dekoratív: változatos formájú bordókő drapéria díszíti. Szárazabb részein gyakran telelnek a nagypelék.

Balra a Hármasterem-ág mélybe szakadó gömbfülkéit egy meredek törésvonal fűzi egységes aknává. Az egész ág lemodellezhető kisebb nagyobb gömbök egymásba olvadásával. Itt található az a borsókő bevonattal dekorált cseppkőoszlop, amely bizonyítja a hévíz többszöri látogatását A legterjedelmesebb gömb a Szabó László terem (a névadó emléktáblájával), mely a járat végpontját is jelenti. Ez az üreg volt a téli feltáró táborok hálóterme.

Visszakapaszkodva, a Kupola-terem felé indulunk. Itt jutott legmagasabbra a feltörő meleg víz. Képződményekben igen szegény, de az oldásüstök igencsak markánsak. A Kis- és a Nagy Lépcsős szakasz két különböző vésési technikával, tehát két eltérő időben tágított járat. Néhány helyen a korabeli vésők nyoma ma is a középkori mesterek igyekezetét dicséri. A Bánya-szakaszt is emberi munka formálta. Vasércet fejtettek itt. Jelenleg is találhatunk elszórtan vasércet a sárgás vasokkertől a meggypiros hematitig.

A Huzatos e szakasznak a legmélyebb része. Elnevezését az erő légmozgás indokolja, mely további jelentős járatrészeket sejtet a hegy gyomrában. A plafont itt elsősorban a Hárshegyi-homokkő alkotja. Alatta enyhén gyűrt márgásodott kőzet figyelhető meg.

Az itteni Lejtakna teljesen mesterséges eredetű, melyet egy tükörvető ércesedési nyomokat tartalmazó síkja mentén mélyítettek. Most meddőt tartalmaz. A Labirintus hatalmas omlás által keletkezett. Járatai főleg homokkő tömbök között vezetnek. Az itteni közlekedés (értsd: csúszás-mászás) életveszélyes a labilis sziklablokkok miatt.

A Száraz-terem nevét csöpögésmentessége okán kapta. Ennek magyarázata a felette levő jó vízzáró homohógén homokkő rétegről kapta. Itt a sziklafalak érctartalma csillogással veri vissza a rájuk eső fényt.

A további belső részek csak helyenként árulkodnak a hévíz egykori jelenlétéről. Például a cseppkövekben talán leggazdagabb Pálosok-termének mélyén lévő borsókövek, az Örvény-folyosó kőbefagyott áramlási formái. Errefelé inkább a fiatalabb, hidegvizes-karszt képződménynek szolgáltatnak látnivalót: görbe-cseppkövek, cseppkő-zászlók, cseppkő-gyertyák, cseppkő-lefolyások díszítik a járatok falait. Érdekes, hogy a barlang denevér látogatói szinte kivétel nélkül e meredek járatot lakják.

A barlang bejárása, megcsodálása legalább 3-4 órát vett igénybe. A túra közben láthattuk, hogy milyen egy igazi termálvizes keletkezésű barlang: járatai bonyolultak, nehezen járhatók, a hévizes formakincs az uralkodó, és hidrotermális ásványok díszítik fel. És meseszép!

Sok-sok szép emlék fakadt fel e barlang kapcsán a cikk írása közben: több száz óra feltáró munka, vendégek fogadása, és egy hangulatos szilveszteri munkatábor a hegyen, pontosabban a hegyben. Megérte.

Tudj meg még többet a Bátori-barlangról!

A márciusi, a barlangokra fókuszáló lapszámunkban is találtok egy érdekes összeállítást a Bátori-barlangról. Amellett, hogy bemutatjuk a barlang felső szakaszát, utánajártunk, hogy hol lehetett a múlt század eleji képeken látható, Bátorinak emléket állító oltár, illetve, kiderül az is, hogy mi célból épülhetett a figyelmes szemlélő számára kívülről is felfedezhető másik bejárat. Bár egy időben a barlang nyitva állt a turizmus számára, az újranyitás nem valószínű, hiszen azt többek között éppen a gyakori balesetek miatt zárták be.

A márciusi Turista Magazint ide kattintva tudod megrendelni.


Zempléni kincsek nyomában, ha esik, ha nem

Zempléni kincsek nyomában, ha esik, ha nem

2022.10.03.

Ezúttal az Országos Kéktúra Vágáshuta–Füzér közötti szakaszát jártuk be. Az esős idő nem kedvezett a természetjárásnak, mégis csodálatos, élménygazdag túrában volt részünk a Zemplénben.

→ Tovább
A Zemplén fővárosában

A Zemplén fővárosában

2022.09.29.

Már hagyománnyá vált, hogy szeptember harmadik hetének nagy részét túrával töltjük, és lehetőleg hazulról távolabb. Az idén adta magát, hogy ekkor fejezzük be az OKT bejárását.

→ Tovább
A Bakony legszebb panorámája nyílik a Papodról

A Bakony legszebb panorámája nyílik a Papodról

2022.08.19.

A Bakonyban sok szép kilátóhely van. A Kőris-hegyen állva a lábunk alatt hullámzó Magas-Bakony hegyei nyűgöznek le, a Kab-hegyi kilátóból akár a Balaton víztükrének csillogásában is gyönyörködhetünk, a Baglyas kopasz csúcsáról Fehérvárig száll a tekintet. Van azonban egy kilátó ahol mindezt egyszerre kapjuk meg, ahonnan körpanoráma nyílik szinte az egész Észak-Dunántúlra: a 646 méteres magasságig emelkedő Papodon álló Vitéz Bertalan Árpád kilátó.

→ Tovább