Ti írtátok

Osszátok meg ti is az élményeiteket a Turista Magazin olvasóival!

Szöveg és fotó:
2021. március 24.

Amerika a Kárpátok mellett? – Soroksári Botanikus Kert

Megfordultál már fél nap alatt Amerikában és Ázsiában? Sétáltál át percek alatt az Alföldről a Kárpátokba? És jutottál fel pár tíz méternyi távon egy lápból egy homokbuckára? Pedig Budapest határában mindezt megteheted a Soroksári Botanikus Kertben.

A pesterzsébeti/soroksári bevásárlóközpont, az M5-ös kivezetése, az M0-ás és Soroksár közé szorulva létezik a Péteri-major, és benne egy tündérkert: a Soroksári Botanikus Kert. Kissé elhanyagoltabb, mint a vácrátóti, de ettől szerethetőbb is, mert kevésbé mesterkélt. Ő a szegényebb testvér.

Mindig örömmel, nagy várakozással és fényképezőgéppel jövök ide, mert csodálnivaló állandóan akad. Itt láttam először olyan ritkaságokat, mint: égertinórú, kockásliliom, csikófark, fekete hunyor, büdös hunyor, szúrós csodabogyó, réti kardvirág, szelestei ibolya, vagy akár galambász héja.

A 60 hektáros arborétum felszínét ÉNy-DK irányú homokbuckák tagolják, a buckasorok között vizenyős laposokkal. Így a növénykert a magasabb részeken a Duna öntéstalajának homokos talajféleségeivel rendelkezik, míg a mélyebb, vizenyősebb laposokban láptalajok vannak.

Területén értékes eredeti társulásmaradványok is találhatók, amelyek megőrizték a Duna–Tisza közére jellemző vegetációt. Ezek ma is kiemelten védett területei a kertnek: a nyílt és zárt homokpusztagyep, a zsombékos, a száradó láprét, amelyek ritka és védett növények természetes élőhelyei. Ezért is élvez fővárosi szintű védettséget: természetvédelmi terület.

Sokszínű a botanikus kert területi felosztása: a) Növényföldrajzi egységek (Észak-Amerika, Kelet-Ázsia, Kaukázus, Kárpátok, stb.); b) Növényrendszertani egységek (fás növények rendszere); c) Élőgyűjtemények (Ezek endemikus (bennszülött) növények, vízi- és mocsári növények, árnyéki évelők, vadgyümölcs fajok, vadon termő rózsafajok, üvegházi növények, a magyar flóra védett növényei.); d) Magyarország jelentősebb növénytársulásai (karsztbokorerdő, kocsányos tölgyes, gyertyános, bükkös, szikes, stb.); e) Eredeti társulástöredékek (Ezek a meszes talajú száradó láprét, zsombéksásos, nyílt és zárt homokpusztagyepek.); f) Sziklakert; g) Kerti pihenőhelyek.

Zárt kerítéssel védett világ a növénykert, így gazdag az állatvilága is. A rovarokat olyan nagy méretű ritkaságok is jellemzik, mit az imádkozó sáska, a sisakos sáska, a dajkapók, illetve a futóbogarak.

A vizes élőhelyeken (láprétek, csatornák, kiöntések, tavak) tarajos gőték, mocsári teknősök, békák, siklók, vadkacsák, szárcsák élnek, átvonulóban szürke gémek, réti héják táplálkoznak. A réten mezei pacsirta, egerészölyv, fácán, időnként gólya talál élőhelyet. Az árvalányhajas homokdombon a zöld gyík, fürge gyík, homoki gyík, míg az erdőben fülesbagoly, fülemüle, szajkó, harkályok és számtalan apró énekes madár lel menedékre. Az emlősök közül sün, mókus, mezei nyúl, őz, róka, borz és menyét is él a kertben.

A botanikus kert 1962-es alapításakor az 1950-es évek erdészeti telepítéséből származó kocsányos tölgy, feketefenyő, szürke nyár, akácállományok, a magasabban fekvő homokdombon felhagyott szőlők, gyümölcsösök maradványai, a laposokon legelők voltak. Ezeket kellett tudatos, tudományos munkával átalakítani természetközeli, bemutatható élőhelyekké. Sikerült! Mikor csak pár órám van, itt töltődöm fel.

Március elejei sétáim is eredményesek voltak a növénykertben. A tarka sáfrány kivételével minden tervezett tavaszi szépséggel találkoztam.

Az illatos hunyor és a szúrós, valamint a szúrós csodabogyó a Mecsek hegyoldalait varázsolta elém, míg a törpe kankalin, a kakasmandikó és a kockásliliom az Őrség lankáit. A Kárpátok hangulatát csalta Pest határába a lucfenyő, a törpefenyő, a szőrös nyír, a saspáfrány, a sáfrány és az ikrás fogasír.

A homokdombon kedvenc Kiskunságom jött elém: boróka, rezgőnyár, homoki pimpó és bablevelű varjúháj köszöntött a napfényes bucka felszínén. Az üde talajú tavaszi erdőket pedig a következő virágzó növények jelezték a parkban: farkasboroszlán, babérboroszlán, kis télizöld, medvehagyma, orvosi tüdőfű, salamonpecsét, téltemető, hóvirág, májvirág, kankalin, keltike, kontyvirág. A lápréten még nagy a nyugalom, de májusban erős fortisszimóban fog nyílni a vérfű társaságában a szépséges szibériai nőszirom, s majd a réti kardvirág!

Ha erre jártok, és elindultok a botanikus kertben, akkor találkozhattok ti is a csodával, a természet sokszínűségével, és a mégis egységes harmóniájával. A kert bár elsősorban az egyetemi oktatást és kutatást szolgálja, de szívesen fogad látogatókat.

Bővebb információkért, aktuális nyitvatartási időért és jegyárakért kattints a botanikus kert honlapjára.

Siófoktól a Piroson, betyárok nyomán

Siófoktól a Piroson, betyárok nyomán

2024.04.24.

Sajnos napközben jó párszor eláztunk a hideg, télvégi esőben, de így is teljesítettük a Dél-Dunántúli Piros túramozgalom több mint 24 kilométerét Külső-Somogy dombjai között.

→ Tovább
A Pilis déli kilátópontjai

A Pilis déli kilátópontjai

2024.04.19.

Ha már unjuk a Pilis-tetőt, de könnyű elérhetősége miatt mégis erre esne a választásunk, ne a Két-bükkfa-nyereg felől, hanem Pilisszántó felől közelítsük meg. A déli lejtő látványos kilátópontjait tartalmas túrává fűzhetjük fel.

→ Tovább
110 éve épült az ország legszebb panorámájú turistaháza, a Vaskapu menedékház

110 éve épült az ország legszebb panorámájú turistaháza, a Vaskapu menedékház

2024.04.19.

Pazar kilátás, remek ételek, történelmi időket idéző, viharvert falak és madárcsicsergős természeti környezet várja azokat a kirándulókat akik fellátogatnak az Esztergom határában emelkedő Vaskapu-hegy ékkövéhez, az idén 110 éves Brilli Gyula Menedékházhoz. Az 1914-ben épült turistaotthon gyalogosan, kerékpárral, de akár autóval is jól megközelíthető.

→ Tovább