Programok

Csodarét a város szélén - Soroksári Botanikus Kert

Egy igazi titkos kert Budapest déli részén, amelynek létezéséről talán sokan nem is tudnak. Pedig megéri ide eljönni, különösen most, május derekán, amikor virágzó szibériai nőszirmok tengere fogadja a látogatót.

Szerző:
Tóth Judit
Fotó:
Tóth Judit
2019. május 22.

Egy igazi titkos kert Budapest déli részén, amelynek létezéséről talán sokan nem is tudnak. Pedig megéri ide eljönni, különösen most, május derekán, amikor virágzó szibériai nőszirmok tengere fogadja a látogatót.

Szebb napokat látott külvárosi utcák, szürke panelek, logisztikai központok az út szélén. Dél-Pesten járunk, közel a város határához, ahol már leginkább arra vágyunk, hogy kiérjünk Budapestről, és kezdődjön valami más. És ha ezt akarjuk, akkor a legjobb helyen járunk, mert a Soroksári Botanikus Kertben megkapjuk azt a valami mást, sőt annál sokkal többet is.


Ehhez azonban az kell, hogy a kertet övező telepet látva ne bizonytalanodjunk el abban, hogy jó helyen járunk-e. Mint ahogy azt mi tettük. Még szerencse, hogy egy ott dolgozó úr megnyugtatott bennünket, nem tévedtünk el. És valóban, néhány száz méter múlva tényleg megpillantottuk a botanikus kert igazi bejáratát, amely mellett még egy kis parkolót is kialakítottak.

 

Fotó: Tóth Judit
Fotó: Tóth Judit

A kertben tanösvénytáblák segítik a tájékozódást


A szerény fakapun túl aztán már tényleg a növényeké a főszerep, mielőtt azonban belevetnénk magunkat a nézelődésbe, még megvesszük a belépőjegyet, ami felnőtteknek is mindössze 500 forint, megtesszük a kullancsok elleni védekezés szükséges intézkedéseit, mert szezon van, és egy térképet is kérünk, mert szeretnénk tudni, botanikai szempontból hol járunk éppen, a Kaukázusban, a Kárpátokban vagy épp egy hazánkban is előforduló karsztbokorerdőben.


Krumpliföldből botanikus kert


A Szent István Egyetem Kertészettudományi Karához tartozó Soroksári Botanikus Kertet 1963-ben hozták létre, az akkori Kertészeti és Szőlészeti Főiskola égisze alatt, főleg azért, hogy a leendő kertészmérnökök közelről is láthassanak növényeket. Ezen a területen már 4000 évvel ezelőtt is éltek emberek. A sziklakertek kialakításakor a kora bronzkorból származó leletek kerültek napvilágra: csontok, edénymaradványok, sőt egy fiatal férfi, teljesen ép csontváza is. Ezekből pár darabot a kert központi épületében is láthatunk kiállítva.


A terület az 1700-as években gróf Grassalkovich Antal birtoka lett, a könnyen művelhető homoktalajon a 20. század közepéig főleg burgonyát és a rozst termesztettek. Az államosítás után a felhagyott kertek helyén erdőtelepítéssel próbálkoztak, sajnos, az eredeti növénytársulások kárára. Majd megkezdődött az egyetemi tangazdaság és botanikus kert kialakítása, melynek része volt az is, hogy megmentsék azt, ami még menthető természeti érték volt.

 

Fotó: Tóth Judit
Fotó: Tóth Judit

A homokos talajon hajdan burgonyát termesztettek


A kert arculatát a homokbuckák és azok között húzódó árkok határozzák meg. A terület legmagasabb pontja a 115 méter magas Csonthalomnak nevezett homokdomb, a Duna-Tisza közére jellemző buckavilág egyik eredeti maradványa, ahol javában virágzik a homoki árvalányhaj, de megtalálhatóak itt a homokpusztagyepek más jellemző növényei is, mint a buglyos fátyolvirág, a homoki cickafark, a csikófark vagy a hegyi len. Az itt látható növényzet részben az eredeti társulás maradványa, részben pedig egy máig tartó rekonstrukciós munka eredménye.


Borostyánok és szitakötők


A kertben a növények telepítése elsősorban földrajzi elterjedésüknek megfelelően történt. Láthatunk például Észak-Amerikából származó duglászfenyőt, oregoni álciprust, óriás tuját, virginiai borókát vagy mocsárciprust. Épp most virágzik a Kelet-Ázsiából származó viráglonc, de van itt kaukázusi nefelejcs és perzsa varázsfa is.

 

Fotó: Tóth Judit
Fotó: Tóth Judit

 A tó és környéke a vízi és vízparti növények bemutatását szolgálja, de persze állatokat is láthatunk

 

A kertben Magyarország jelentősebb növénytársulásaival is megismerkedhetünk. Az egyik leghangulatosabb rész a vízi és vízparti növényeket bemutató tó és környéke. A virágzó bodzabokrok mellett egy hangulatos pihenőhelyet is kialakítottak. A parton most sárgállik a mocsári nőszirom, a vízben ebihalakat és egy pici vízisiklót is láttunk, a víz fölött égszínkék szitakötők cikáztak, szóval kisgyerekkel hosszan el lehet itt időzni. Az egyes élőhelyek, növényföldrajzi egységek mellett tanösvény táblákat is találunk.

 

Fotó: Tóth Judit
Fotó: Tóth Judit

 

Fotó: Tóth Judit
Fotó: Tóth Judit


Ahogy a kert északi része felé tartottunk erdei élőhelyeken is keresztülhaladtunk. A kora tavaszi virágok már elnyíltak, de a kis meténgek lila tengere is nagyon látványos tud lenni. Ahogy a hatalmas szürke nyarak és a törzsükön karvastagságú léggyökerekkel felkúszó borostyánok is. Soha nem láttam még ilyen méretes léggyökerekkel rendelkező példányokat, egészen különös látványt nyújt ez az erdőrészlet.

 

Fotó: Tóth Judit
Fotó: Tóth Judit


A borostyánnak világszerte mintegy 800 fajtája ismert, ebből a kertben 140 fajta, és további 11 faj található meg. Emellett van itt vadrózsa és vadgyümölcs gyűjtemény is, de a honos évelőkből is láthatunk itt szép számmal, ez utóbbi gyűjtemény az egyetem szaporodásbiológiai kutatásainak is része.

 

Fotó: Tóth Judit
Fotó: Tóth Judit


Szibériai nőszirmok, a május sztárjai


A kert legértékesebb és ilyenkor, május második felében a leglátványosabb része, a Pannon láprét rezervátum terület. A Duna-Tisza közén egykor gyakori, jellemző társulás volt ez a meszes talajú kiszáradó láprét, melyből mára nem sok maradt. Ez a 12 hektár a kevés túlélők egyike. A lápréten számos védett növényfaj él, köztük ilyenkor a szibériai nőszirmok (Iris sibirica) a leglátványosabbak, melyek beborítják a terület egy részét. Csodálatos látvány, nem lehet betelni vele, és hiába is próbálja az ember, nem lehet a látványt fotón visszaadni. Több orchideafaj is előfordul itt, például a nyár elején virágzó vitézkosbor, a hússzínű ujjaskosbor, vagy a rét és az erdő határán előforduló madársisasok. Bármennyire is csábító, a láprétet csak a kijelölt sétautakról csodáljuk, mert pár lépés is komoly károkat tehet az értékes növényzetben.

 

Fotó: Tóth Judit
Fotó: Tóth Judit

A nőszirmok nemzetsége 2-300 fajt számlál, a hazánkban őshonos fajok egyike a szibériai nőszirom

 

Az hogy a láprét ilyen állapotban van, az itt végzett több évtizedes kutatómunka eredménye, ennek köszönhetően tudják például azt, hogy mikor kell kaszálni vagy, hogyan lehet visszaszorítani az inváziós növényeket.

 

Fotó: Tóth Judit
Fotó: Tóth Judit

A kecses, nyúlánk növény mérgező, hashajtó és hánytató anyagot termel


A Soroksári Botanikus Kert, mivel távol esik a város frekventált részeitől, sokkal kevesebb látogatót fogad, mint a Füvészkert vagy a Budai Arborétum. Mi is csak néhány családdal találkoztunk, a napsütéses hétvége dacára is. Persze egy percig sem bántuk, hogy a sok zöld mellett csend és nyugalom vett bennünket körül. A látogatást azonban nemcsak a növények és a botanika szerelmeseinek ajánlom, különösen az elkövetkező egy-két hétben. A virágzó szibériai nőszirmokkal teli láprét ugyanis tényleg egy csoda.

 

Hasznos információk a Soroksári Botanikus Kert honlapján.

 

 

 

Kapcsolódó cikkek:

Nevezetes budapesti fák nyomában

Két óra alatt bejártunk három kontinenst

Trópusi pillangók karnyújtásnyira Szegeden

Virágba borult a Budai Arborétum

Mátyás király vadaskertjétől a Pál utcai fiúkig

Budakeszi zöld oázisa
 

Cikkajánló