Csobánkát látványos sziklaszirtjei, a Kevélyek vonulata és gazdag turistaút-hálózata teszi igazi kirándulóparadicsommá. A község belterületén is bőven találunk látnivalót, de tanösvényei is értékes ismeretanyagot tartogatnak. Leglátogatottabb célpontja az Oszoly-csúcs, mely hófehér sziklaperemével egyedi kilátással szolgál. A szomszédos Csúcs-hegyet legtöbbször az Oszollyal együtt fűzik túrakörré azok a kirándulók, akik kissé többet akarnak látni a környékből.

1 / 8

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

A Csobánka és Pilisborosjenő közötti Kis- és Nagy-Kevély mindkét irányból kedvelt terület. A számunkra is kedves régióban ezúttal eddig még nem ismert látnivalókat kerestünk. A térképet áttanulmányozva, azok a helyek jöttek szóba, amelyeket jelzett turistautak nem szelnek át. Így esett a választás a Csobánkát nyugatról övező alacsonyabb csúcsokra.

Az előbbi már sajátos nevével is felkelti az érdeklődést, de mivel a róluk található leírások panorámával is kecsegtetnek, ezért mindenképpen jó választásnak tűntek.

Autónkat a Csobánkai-nyeregben hagytuk, mely a Hosszú-hegy és a Kevély-tömb közötti mélyedés. Nem csupán az Országos Kéktúrába csatlakozhatunk be innen, a tanösvények induló állomása is lehet. A kék jelzésen a Macska-barlang irányába indultunk neki, majd a navigáció segítségével hamarosan egy látható csapáson balra vettük az irányt. Szelíd ereszkedő túloldalán a Garancs irányába sétáltunk felfelé. A hegylánc alacsony kiemelkedése, a Ziribár délkeleti folytatása. Ugyan jelzett turistaút nem vezet rá, de Solymár-völgyi panorámája és az alatta található lovarda közelsége könnyű célponttá teszik.

2 / 8

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Kapcsolódó cikkek

Csobánka bércein át az Oszolyra

Tovább

Sziklabérces kilátásokkal a pilisi „Zöldtúrán”

Tovább

Szőlőültetvényei korábban értékesek lehettek, mert egykoron a környékbeli gazdák presztízskérdést csináltak a birtokaikból. Az a hír járta, hogy, akinek nincs itt telke, nem is adja férjhez a lányát. A Garancs-hegy neve nem tisztázott, a pár kilométernyire fekvő Garancsi-tóhoz nincs köze. A kilátásra az alacsony magasság ellenére sem lehet panasz, de nem érdemes sokat időzni, mert még a túra nagyja előttünk áll. Északkelet felé ereszkedtünk lefelé, a kitaposott ösvények mutatják az irányt. A Ziribár előtti kereszteződésben a Macska-barlang kitérőt ne hagyjuk ki, bár a túra legvégére is időzíthetjük.

4 / 8

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

A Dinó-rejtek és a Macska-barlang népszerű helyei a Csobánka környéki kirándulásoknak.

Hogy a denevérek téli álmát ne zavarjuk, csak kívülről szemléltük meg a nagy üreget, biztonságos előtere azonban szabadon látogatható. Mellette találjuk a Dinó-rejtek néven futó Kiss Péter-barlangot, ami már az ősember idején ismert lehetett. Névadója a 2013-ban Erőss Zsolttal együtt vesztette életét a Himalája magaslatain.

A kis kitérő után jöjjön a Ziribári emelkedő. A hegy szokatlan hangzású neve nem szokványos pilisi társaihoz képest. Marton Veronika, a sumerológia tudója, 2004-ben, a pilisszántói akkori polgármester kérésére kezdte kutatni a nevet.

5 / 8

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

A rovásírás szabályait figyelembe véve az elnevezés harmadik tagjának – Bar – sumér jelentése napfényt jelent. A keskeny gerinc mentén vezető ösvényről egyre nagyobb kilátás ígérkezik. A Ziribári-barlang magasságában lévő teraszról a gyönyörűen magasodó Kis-kevély kúpja szolgálja a látványosságot. A barlang felső bejárata látható itt, mély, járhatatlan tölcsérnek tűnik.

Haladjunk tovább a keskeny csapáson, ahol változó kilátásokat találunk. A hegytetőről már az Oszoly is szépen kirajzolódik, tőle jobbra pedig a Kevély-vonulat indul. A délkeleti szárról a Háziréti-víztározó, az északnyugati szögletnél pedig a Határréti-víztározó tükre ismerhető fel.

Bár padok, asztalok nincsenek, de a kezdetleges szalonnasütő jelzi, hogy sokan piknikeznek itt. Induláskor, a Csobánkai-nyeregben észlelt parkoló telítettsége már valószínűsítette a várható népszerűséget, de azt akkor a Kék-szakaszhoz kötöttük, meglepő módon a Ziribáron sem voltunk egyedül.

6 / 8

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

Rövid pihenő után észak felé ereszkedtünk lefelé, itt a Pilis-tető kilátója kerül szem elé. A hegy alján a következő úti cél a Szent-kút. A Macska-völgyben sétáltunk el a Kék kerékpározásra és lovaglásra is alkalmas földútjáig, majd balra fordulva az erdőirtásos lejtőn gyalogoltunk el a kegyhelyig. Az erdő mélyén, csodálatos erdei környezetben találjuk a „csodatévő” búcsújáróhelyet.

7 / 8

Fotó: Dr. Kocsis Tünde

A zarándokhely önálló túracélpontként is megállja a helyét, vallásos ünnepekkor tömegek látogatják. Számos legenda, történet köthető a gyógyító forráshoz, érdemes ebbe mélyebben elmerülni. 1843-ban egy Mária nevű nő nyerte vissza a forrásvíztől látását, ezért hálából kutat épített, és kitisztította a mocsaras vidéket. Később építették a Sarlós Boldogasszony-kápolnát, ahol rendszeres misét kezdtek tartani. A kegyhely folyamatosan épült, szépült, a Mária-szobor koronázza a hála helyszínét. Visszafelé választhatjuk a községbe vezető zöld jelzést, vagy navigáció segítségével tájékozódhatunk a nyereg irányába.