A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szöveg és fotó:
2021. szeptember 11.

Bazaltzuhatag a Somos-kövön

A Somoskő határában emelkedő, középkori erősséggel „koronázott” várhegy oldalába látogatunk el, ahol egy európai szinten is egyedülálló földtudományi, geoturisztikai érték kereshető fel, amely egyben a Novohrad–Nógrád Geopark jelképe is.

Salgótarján szűkebb-tágabb környezetében (az ún. Nógrád-Gömöri bazaltvidéken) a bazaltos jellegű vulkanizmus a miocén legvégén indult, s a pliocénen át egészen a pleisztocénig tartott. A hat fázisban lezajlott vulkáni tevékenység kb. 8 millió éve kezdődött (a mai szlovákiai területeken, a Cseres-hegység területén), s kisebb-nagyobb megszakításokkal pár százezer évvel ezelőtt ért véget.

Ezen hosszú időszak alatt tufagyűrűkkel szegélyezett lávatavak, lávaárak és lávatakarók jöttek létre, amelyek későbbi lepusztulásával rendkívül változatos formakincs alakult ki. A kiváló műszaki/kőzetfizikai paraméterekkel megáldott bazaltok évszázadok óta a bányászat tárgyát képezték.

A Somos-kő egy kb. 4 millió évvel ezelőtt működött maar-típusú vulkáni felépítmény lepusztult maradványa, amelyből annak csak az egykori kráter alatti, kürtőbe dermedt bazaltos anyaga maradt meg a 21. századi geoturista számára (kürtőkitöltés=neck). A hegyet alkotó bazalt kedvező tulajdonságai miatt alkalmas volt a középkorban a vár felépítésére is, ezért a kőzeteket közvetlenül a Várhegy anyagából bányászták ki. Az egykori kis kőfejtő „sebhelye” a hegy északkeleti oldalában lelhető fel, méghozzá nem is akármilyen formában!

A vár 13. századi építői nem is sejtették, hogy a kőzetanyag megbontásával feltárják egy ősi vulkán kürtőjének bazaltos kitöltését. A hűlési zsugorodás miatt öt- és hatszögű oszloposságot felvett, karcsú (15–20 cm-es vastagságú) bazaltorgonák 9 m magas látványát csak fokozza azok hajlott mivolta (40 m-es félköríves hosszúság), amely miatt a képződmény egyedülálló a maga nemében.

Alapszabály, hogy egy magmás testben a hűtő felületre mindig merőlegesen alakul ki az oszloposság. Ennek tükrében könnyen beláthatjuk, hogy az egykori hűtő felületnek (azaz a kürtő falának) is enyhén íveltnek kellett lennie. Ezzel szemben a Várhegy nyugati oldalában vízszintesen elhelyezkedő oszlopokat tanulmányozhatunk, amelyek a kürtőfal és a környező miocén homokkövek egykori függőleges érintkezéséről tanúskodnak.

A „bazaltzuhatagtól” nem messze egy bazaltoszlop-töredékekből álló hatalmas törmeléklejtő (vagy általánosabban használt nevén kőtenger) kereshető fel, amely a földtörténeti pleisztocén (jégkorszak) hideg periódusainak fagyváltozékony szakaszaiban alakult ki, a fagyaprózódás által. A növényzet nélküli „kőtenger” csupasz felszíne arról tanúskodik, hogy az ma is mozgásban van, hisz a növényzet emiatt nem tud megtelepedni rajta.

A Somos-kőt és térségét (amely már szlovák oldalon van), a magyar és a szlovák oldalról is könnyedén megközelíthetjük, amely útvonalak mentén ismertetőtáblák segítik tudásunk elmélyítését.

A cikk 2020 októberében jelent meg először nálunk.

Forrás: akovekmeselnek.hu


Kővé vált medvék az Aggteleki-karszton

Kővé vált medvék az Aggteleki-karszton

2021.10.17.

Aggtelek és Jósvafő között félúton, a Baradla barlang vörös-tói bejáratának közelében található a névadó Vörös-tó kicsiny vízfelülete. Tőle nyugatra, az erdő szélén gömbölyded felszínű, bizarr alakú „lyukas” sziklaképződmények késztetik megállásra a túrázót. A Medve-sziklák „kőcsoportja” egy országos szinten is egyedülálló földtudományi értéket képvisel, amely mellett nem mehetünk el szó nélkül. Tehát kalandra fel, irány a kövek világa!

→ Tovább
Rákóczi köve Regéc határában

Rákóczi köve Regéc határában

2021.09.24.

A kicsiny Regéc településtől északkeletre, a Rákóczi-völgy (Mély-patak völgye) erdőkkel borított mélyén egy misztikus, címerrel ellátott kő bújik meg, amely nem csak ősi legendákról regél, hanem a terület izgalmas földtörténetébe is visszarepíti szemlélőjét.

→ Tovább
A szarvaskői párnalávák üzenete

A szarvaskői párnalávák üzenete

2021.09.13.

Az Egertől északra fekvő Szarvaskő falucska környéke különleges és magyarországi szinten is egyedülálló, ritka földtani képződményeket rejt. Az itt található természetes (pl. vízmosások oldalai) és mesterséges (pl. egykori kőfejtők) geológiai feltárások nyitott könyvként mutatják be a terület különféle kőzeteit, amelyek évszázmilliók történéseit mesélik el.

→ Tovább