A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szöveg és fotó:
2021. szeptember 11.

Bazaltzuhatag a Somos-kövön

A Somoskő határában emelkedő, középkori erősséggel „koronázott” várhegy oldalába látogatunk el, ahol egy európai szinten is egyedülálló földtudományi, geoturisztikai érték kereshető fel, amely egyben a Novohrad–Nógrád Geopark jelképe is.

Salgótarján szűkebb-tágabb környezetében (az ún. Nógrád-Gömöri bazaltvidéken) a bazaltos jellegű vulkanizmus a miocén legvégén indult, s a pliocénen át egészen a pleisztocénig tartott. A hat fázisban lezajlott vulkáni tevékenység kb. 8 millió éve kezdődött (a mai szlovákiai területeken, a Cseres-hegység területén), s kisebb-nagyobb megszakításokkal pár százezer évvel ezelőtt ért véget.

Ezen hosszú időszak alatt tufagyűrűkkel szegélyezett lávatavak, lávaárak és lávatakarók jöttek létre, amelyek későbbi lepusztulásával rendkívül változatos formakincs alakult ki. A kiváló műszaki/kőzetfizikai paraméterekkel megáldott bazaltok évszázadok óta a bányászat tárgyát képezték.

A Somos-kő egy kb. 4 millió évvel ezelőtt működött maar-típusú vulkáni felépítmény lepusztult maradványa, amelyből annak csak az egykori kráter alatti, kürtőbe dermedt bazaltos anyaga maradt meg a 21. századi geoturista számára (kürtőkitöltés=neck). A hegyet alkotó bazalt kedvező tulajdonságai miatt alkalmas volt a középkorban a vár felépítésére is, ezért a kőzeteket közvetlenül a Várhegy anyagából bányászták ki. Az egykori kis kőfejtő „sebhelye” a hegy északkeleti oldalában lelhető fel, méghozzá nem is akármilyen formában!

A vár 13. századi építői nem is sejtették, hogy a kőzetanyag megbontásával feltárják egy ősi vulkán kürtőjének bazaltos kitöltését. A hűlési zsugorodás miatt öt- és hatszögű oszloposságot felvett, karcsú (15–20 cm-es vastagságú) bazaltorgonák 9 m magas látványát csak fokozza azok hajlott mivolta (40 m-es félköríves hosszúság), amely miatt a képződmény egyedülálló a maga nemében.

Alapszabály, hogy egy magmás testben a hűtő felületre mindig merőlegesen alakul ki az oszloposság. Ennek tükrében könnyen beláthatjuk, hogy az egykori hűtő felületnek (azaz a kürtő falának) is enyhén íveltnek kellett lennie. Ezzel szemben a Várhegy nyugati oldalában vízszintesen elhelyezkedő oszlopokat tanulmányozhatunk, amelyek a kürtőfal és a környező miocén homokkövek egykori függőleges érintkezéséről tanúskodnak.

A „bazaltzuhatagtól” nem messze egy bazaltoszlop-töredékekből álló hatalmas törmeléklejtő (vagy általánosabban használt nevén kőtenger) kereshető fel, amely a földtörténeti pleisztocén (jégkorszak) hideg periódusainak fagyváltozékony szakaszaiban alakult ki, a fagyaprózódás által. A növényzet nélküli „kőtenger” csupasz felszíne arról tanúskodik, hogy az ma is mozgásban van, hisz a növényzet emiatt nem tud megtelepedni rajta.

A Somos-kőt és térségét (amely már szlovák oldalon van), a magyar és a szlovák oldalról is könnyedén megközelíthetjük, amely útvonalak mentén ismertetőtáblák segítik tudásunk elmélyítését.

A cikk 2020 októberében jelent meg először nálunk.

Forrás: akovekmeselnek.hu


Kővé vált öregasszonyok a Bucsecsben

Kővé vált öregasszonyok a Bucsecsben

2022.05.07.

A Bucsecs-hegység izgalmas formakincsével kiválóan alkalmas arra, hogy a főgerincen történő vándorlásunk során megcsodáljuk a belső és külső erők évmilliós harcának eredményét. Ezúttal szél által „megfaragott”, látványos sziklatornyokat tanulmányozunk.

→ Tovább
A biatorbágyi Nyakas-kő titkai

A biatorbágyi Nyakas-kő titkai

2022.04.10.

A Pest megyei Biatorbágy városától délre, a Füzes-patak völgye fölé merész sziklaalakzatok emelkednek, amelyek a környező táj emblematikus elemei. A legnagyobb sziklamonstrum a Nyakas-kő névre hallgat.

→ Tovább
A „természet játéka”, a Csabai-gomba

A „természet játéka”, a Csabai-gomba

2022.02.18.

A Pilis és a Budai-hegység ölelésében, az Országos Kéktúra útvonala mentén helyezkedik el Piliscsaba kisvárosa. A településtől délre elterülő erdő egy igazi földtani és felszínalaktani csemegét rejt, amely a Csabai-gomba névre hallgat. A gomba ez esetben nem ehető, mert kemény kőzetből áll, és több méter magas!

→ Tovább