A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szöveg és fotó:
2021. szeptember 24.

Rákóczi köve Regéc határában

A kicsiny Regéc településtől északkeletre, a Rákóczi-völgy (Mély-patak völgye) erdőkkel borított mélyén egy misztikus, címerrel ellátott kő bújik meg, amely nem csak ősi legendákról regél, hanem a terület izgalmas földtörténetébe is visszarepíti szemlélőjét.

A Zempléni- vagy „geológus nyelven” Tokaji-hegységben (a Kárpát-medencei tájbeosztásban: Eperjes–Tokaji-hegyvidék) a vulkáni működés kb. 15 millió évvel ezelőtt kezdődött (a miocén földtörténeti kor közepén), s időben-térben elhúzódva mintegy 9 millió évvel ezelőtt ért véget. A hosszú idő alatt rendkívül sokféle típusú vulkáni produktum, különféle lávakőzetek (pl. riolit, dácit, andezit) és robbanásos vulkáni termékek (pl. az előző kőzetek tufái) kerültek a felszínre vagy annak közelébe.

A szóban forgó Rákóczi-kő térségében a szarmata korszaki Baskói Andezit Formáció lávakőzetei borítják a felszínt, amelyek radiometrikus kora 12,6–11,4 millió év közé tehető. A sötétszürke színű, vékonylemezes-pados szerkezetű piroxénandezit fő kőzetalkotó ásványai a hipersztén és az augit, valamint az amfibol. Ebből a lemezes andezitből épül fel a szóban forgó Rákóczi-kő is, amely a Nagy-oldal-tető alatt, a Rákóczi-völgy keleti oldalában bújik meg.

Maga a kőtömb egy kifagyásos eredetű csúszóblokk, amelyet a fagyaprózódás repesztett le a hegy kőzetanyagából, s a gravitáció szállított le a mai helyére. A misztikus kő egyike a térségben fellelhető patkónyomos köveknek, amelyek II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelmünkhöz köthetők. A sziklán található bemélyedést az egyik monda szerint akkor okozta a fejedelem lovának patkója, amikor az innen néhány kilométerre található Regéc várából átugratott ide.

Egy másik legendárium szerint a patkónyom akkor keletkezett a sziklán, amikor a fejedelem ebédelt és tanácskozott a sziklán az embereivel: „azóta is ott van a kő alatt az arany tányérja, arany kanala, arany villája”, s „körülötte van tizenkét kő, azon ültek”.

A Rákóczi-követ nevezik még „Betyárok asztalának” is, mert egy másik monda szerint itt találkozott Rákóczi Ferenc és Rózsa Sándor. A nagyméretű megalit oldalán a Rákóczi család címere tekinthető meg. A Rákóczi-kőtől északra található a finom ízű Rákóczi-forrás, amelynek vizéből a hiedelem szerint maga a fejedelem is kortyolt. Itt jegyeznénk meg, hogy a kő és a forrás térsége közigazgatásilag már Háromhuta településhez tartozik.

Természetesen a Tokaji-hegység vulkáni kúpjai között találunk még további patkónyomos köveket (pl. Som-hegy, Pálháza, Füzér) is, de aki igazán le szeretné róni tiszteletét a nagyságos fejedelem előtt, az végigjárja a Rákóczi-túra közel 63 km-es szakaszát Sárospatak és Füzér között. A Rákóczi-kő pontos helyét ide kattintva találod.

Forrás: akovekmeselnek.hu

A cikk 2020 szeptemberében jelent meg nálunk.

Szanda, az oszlopos andezitek birodalma

Szanda, az oszlopos andezitek birodalma

2023.05.10.

A változatos földtani felépítésű Cserhát szelíd lankáiból merészen emelkednek ki a miocén kori andezitekből felépülő vulkáni felépítmények erősen lepusztult és kipreparálódott maradványai. Ilyen a „kétágú Szanda” térsége is. Kalandra fel, irány a kövek világa!

→ Tovább
Merész sziklaképződmény Bózsva határában

Merész sziklaképződmény Bózsva határában

2023.04.30.

Bózsva község házai között, közvetlenül az Országos Kéktúra ösvénye és a Bózsva-patak fölé egy szikla magasodik, amely a Bózsvai-szikla, a Béla-szikla vagy a Kőbérc elnevezésekre hallgat. Tetejére egy kis lépcsősoron juthatunk fel, ahonnan csodás kilátásban lehet részünk a település környezetében elterülő kis medencére, de észak felé tekintve a füzéri Vár-hegy és a Nagy-Milic hegytömege is feltűnik.

→ Tovább