A kövek mesélnek

Geológiai barangolás Magyarország lankái között.

Szöveg és fotó:
2021. szeptember 24.

Rákóczi köve Regéc határában

A kicsiny Regéc településtől északkeletre, a Rákóczi-völgy (Mély-patak völgye) erdőkkel borított mélyén egy misztikus, címerrel ellátott kő bújik meg, amely nem csak ősi legendákról regél, hanem a terület izgalmas földtörténetébe is visszarepíti szemlélőjét.

A Zempléni- vagy „geológus nyelven” Tokaji-hegységben (a Kárpát-medencei tájbeosztásban: Eperjes–Tokaji-hegyvidék) a vulkáni működés kb. 15 millió évvel ezelőtt kezdődött (a miocén földtörténeti kor közepén), s időben-térben elhúzódva mintegy 9 millió évvel ezelőtt ért véget. A hosszú idő alatt rendkívül sokféle típusú vulkáni produktum, különféle lávakőzetek (pl. riolit, dácit, andezit) és robbanásos vulkáni termékek (pl. az előző kőzetek tufái) kerültek a felszínre vagy annak közelébe.

A szóban forgó Rákóczi-kő térségében a szarmata korszaki Baskói Andezit Formáció lávakőzetei borítják a felszínt, amelyek radiometrikus kora 12,6–11,4 millió év közé tehető. A sötétszürke színű, vékonylemezes-pados szerkezetű piroxénandezit fő kőzetalkotó ásványai a hipersztén és az augit, valamint az amfibol. Ebből a lemezes andezitből épül fel a szóban forgó Rákóczi-kő is, amely a Nagy-oldal-tető alatt, a Rákóczi-völgy keleti oldalában bújik meg.

Maga a kőtömb egy kifagyásos eredetű csúszóblokk, amelyet a fagyaprózódás repesztett le a hegy kőzetanyagából, s a gravitáció szállított le a mai helyére. A misztikus kő egyike a térségben fellelhető patkónyomos köveknek, amelyek II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelmünkhöz köthetők. A sziklán található bemélyedést az egyik monda szerint akkor okozta a fejedelem lovának patkója, amikor az innen néhány kilométerre található Regéc várából átugratott ide.

Egy másik legendárium szerint a patkónyom akkor keletkezett a sziklán, amikor a fejedelem ebédelt és tanácskozott a sziklán az embereivel: „azóta is ott van a kő alatt az arany tányérja, arany kanala, arany villája”, s „körülötte van tizenkét kő, azon ültek”.

A Rákóczi-követ nevezik még „Betyárok asztalának” is, mert egy másik monda szerint itt találkozott Rákóczi Ferenc és Rózsa Sándor. A nagyméretű megalit oldalán a Rákóczi család címere tekinthető meg. A Rákóczi-kőtől északra található a finom ízű Rákóczi-forrás, amelynek vizéből a hiedelem szerint maga a fejedelem is kortyolt. Itt jegyeznénk meg, hogy a kő és a forrás térsége közigazgatásilag már Háromhuta településhez tartozik.

Természetesen a Tokaji-hegység vulkáni kúpjai között találunk még további patkónyomos köveket (pl. Som-hegy, Pálháza, Füzér) is, de aki igazán le szeretné róni tiszteletét a nagyságos fejedelem előtt, az végigjárja a Rákóczi-túra közel 63 km-es szakaszát Sárospatak és Füzér között. A Rákóczi-kő pontos helyét ide kattintva találod.

Forrás: akovekmeselnek.hu

A cikk 2020 szeptemberében jelent meg nálunk.

A hollókői vár építőköveinek nyomában

A hollókői vár építőköveinek nyomában

2022.01.23.

Hollókő vára az Ófaluval és a táji környezetével egyetemben az UNESCO Világörökség része. A 13. században, a Kacsis család által építtetett erősség építőanyaga a Vár-hegyet felépítő andezit.

→ Tovább
Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

2022.01.20.

Ha meghalljuk a szurdok szót, akkor általában valamilyen keményebb kőzettel (pl. mészkő) borított terület képe jelenik meg előttünk, ahol egy bővizű vízfolyás hömpölyög át egy szűk „sziklafolyosón”. Más típusú kőzetekben, például homokkőben már jóval kevesebb szurdokot ismerünk hazánkban, pláne nem a Zalai-dombságban.

→ Tovább