Rákóczi köve Regéc határában
A kicsiny Regéc településtől északkeletre, a Rákóczi-völgy (Mély-patak völgye) erdőkkel borított mélyén egy misztikus, címerrel ellátott kő bújik meg, amely nem csak ősi legendákról regél, hanem a terület izgalmas földtörténetébe is visszarepíti szemlélőjét.
A Zempléni- vagy „geológus nyelven” Tokaji-hegységben (a Kárpát-medencei tájbeosztásban: Eperjes–Tokaji-hegyvidék) a vulkáni működés kb. 15 millió évvel ezelőtt kezdődött (a miocén földtörténeti kor közepén), s időben-térben elhúzódva mintegy 9 millió évvel ezelőtt ért véget. A hosszú idő alatt rendkívül sokféle típusú vulkáni produktum, különféle lávakőzetek (pl. riolit, dácit, andezit) és robbanásos vulkáni termékek (pl. az előző kőzetek tufái) kerültek a felszínre vagy annak közelébe.
A szóban forgó Rákóczi-kő térségében a szarmata korszaki Baskói Andezit Formáció lávakőzetei borítják a felszínt, amelyek radiometrikus kora 12,6–11,4 millió év közé tehető. A sötétszürke színű, vékonylemezes-pados szerkezetű piroxénandezit fő kőzetalkotó ásványai a hipersztén és az augit, valamint az amfibol. Ebből a lemezes andezitből épül fel a szóban forgó Rákóczi-kő is, amely a Nagy-oldal-tető alatt, a Rákóczi-völgy keleti oldalában bújik meg.
Maga a kőtömb egy kifagyásos eredetű csúszóblokk, amelyet a fagyaprózódás repesztett le a hegy kőzetanyagából, s a gravitáció szállított le a mai helyére. A misztikus kő egyike a térségben fellelhető patkónyomos köveknek, amelyek II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelmünkhöz köthetők. A sziklán található bemélyedést az egyik monda szerint akkor okozta a fejedelem lovának patkója, amikor az innen néhány kilométerre található Regéc várából átugratott ide.
Egy másik legendárium szerint a patkónyom akkor keletkezett a sziklán, amikor a fejedelem ebédelt és tanácskozott a sziklán az embereivel: „azóta is ott van a kő alatt az arany tányérja, arany kanala, arany villája”, s „körülötte van tizenkét kő, azon ültek”.
A Rákóczi-követ nevezik még „Betyárok asztalának” is, mert egy másik monda szerint itt találkozott Rákóczi Ferenc és Rózsa Sándor. A nagyméretű megalit oldalán a Rákóczi család címere tekinthető meg. A Rákóczi-kőtől északra található a finom ízű Rákóczi-forrás, amelynek vizéből a hiedelem szerint maga a fejedelem is kortyolt. Itt jegyeznénk meg, hogy a kő és a forrás térsége közigazgatásilag már Háromhuta településhez tartozik.
Természetesen a Tokaji-hegység vulkáni kúpjai között találunk még további patkónyomos köveket (pl. Som-hegy, Pálháza, Füzér) is, de aki igazán le szeretné róni tiszteletét a nagyságos fejedelem előtt, az végigjárja a Rákóczi-túra közel 63 km-es szakaszát Sárospatak és Füzér között. A Rákóczi-kő pontos helyét ide kattintva találod.
Forrás: akovekmeselnek.hu
A cikk 2020 szeptemberében jelent meg nálunk.
Az Országos Kéktúra legnagyobb szurdoka, az Upponyi-szoros
2024.03.28.Bizonyára sokan hallottak már az Tordai-hasadékról vagy a Békás-szorosról Erdélyben, de ha választ kéne adni arra, hogy melyik hazánk legnagyobb szurdoka, nem biztos, hogy mindenki tudná a megoldást. Ahhoz, hogy láthassuk ezt a fenséges csodát, a Bükk „árnyékában” elhelyezkedő Upponyi-hegységbe kell elzarándokolnunk.
→ Tovább
A Szomolyai-kaptárkövek rejtelmei
2024.01.04.Bemutatjuk hazánk legtöbb – összesen 117 – fülkével rendelkező kaptárkőcsoportját.
→ Tovább
A biatorbágyi Nyakas-kő titkai
2023.11.29.A Pest megyei Biatorbágy városától délre, a Füzes-patak völgye fölé merész sziklaalakzatok emelkednek, amelyek a környező táj emblematikus elemei. A legnagyobb sziklamonstrum a Nyakas-kő névre hallgat.
→ Tovább
