A Palóc Bringatúra során keresztül-kasul bejártuk Palócföldet, s bátran állítjuk: új terep került az ország bringás térképére. E méltatlanul elhanyagolt vidék kerékpáros felfedezéséhez pedig nagyon is jól jönnek a Palóc Bringa elektromos rásegítéssel működő kerékpárjai.
A közvetlenül Salgótarján fölé magasodó csúcs bevétele azonban korántsem csak a hazai viszonylatban ritka hegymászóélmény miatt érdekes.
Az egykoron szénbányászatáról és népművészetéről ismert Kazár felett található a Novohrad-Nógrád Geopark egyik féltve őrzött geoturisztikai attrakciója, a messze földön híres riolittufa-formáció, amelyet nem is alaptalanul „magyar Kappadókiának” neveznek. De vajon hallottál-e már a közelében található társairól?
A Somoskő határában emelkedő, középkori erősséggel „koronázott” várhegy oldalába látogatunk el, ahol egy európai szinten is egyedülálló földtudományi, geoturisztikai érték kereshető fel, amely egyben a Novohrad–Nógrád Geopark jelképe is.
→ Tovább
Persze a mezőny kétségkívül erős, de keletkezéstörténete tényleg kihagyhatatlan látnivalóvá teszi a Mucsényi-barlangot, amely ráadásul szabadon látogatható és könnyen megközelíthető.
A többségében magyarok által lakott, a Novohrad-Nógrád Geopark határon túli oldalán fekvő Sőreg (Šurice) nem akármilyen geoturisztikai attrakcióval büszkélkedhet.
Egyre több ember fedezi fel a természeti és kulturális látnivalókban egyaránt páratlanul gazdag Karancs–Medves-vidéket. Ugyanakkor a tágabb térség, a Nógrád–Gömöri-bazaltvidék Szlovákiába átnyúló részét már jóval kevesebben ismerik, pedig a mintegy 111 önállónak tekinthető bazaltkúp, bazalttakaró, hasadék- és kürtőkitöltés közül 76 a határ túloldalán található. Sokszor valóban nem kell messzire menni hatalmas felfedezésekért.
A nógrádi megyeszékhelytől, Salgótarjántól nyugatra, dombok ölelésében, a Ménes-patak mentén fekszik az aprócska település, Kishartyán. Sóshartyán felé elkanyarodva, a római katolikus templom és temető után bal kéz felé egy romantikus völgy hívogat sétára, melynek nyugalmát és meghittségét már évszázadokkal ezelőtt felismerték. A Kő-völgyben kereshető fel a Novohrad–Nógrád Geopark egyik féltve őrzött gyöngyszeme, a természetvédelmi oltalom alatt álló Kőlyuk-oldal.
→ Tovább
Négy különleges, eltérő genetikájú és roppant látványos vulkánt mászunk meg Ajnácskő, a geopark legszebb falva körül. Látványos bazaltoszlopok, lávafolyások, kőtengerek és erdőrezervátumok között haladunk, de kilátásban sincs hiány.
Eláruljuk: hivatalosan nincs ilyen tájegységünk. De vajon létezik-e, hogy Anonymus a Gesta Hungarorumban a Mátrától és a Bükktől északra fekvő, erősen széttagolt, de sok tekintetben egységes arculatú és nagyon izgalmas középtájat illette a Bolhád névvel?
A páratlan Novohrad-Nógrád Geopark kevésbé ismert felvidéki oldalán fekszik Ajnácskő (Hajnáčka), amely a geológiai látványosságnak számító, tekintélyes méretű sziklatűt körbeölelő házaival minden bizonnyal a Kárpát-medence egyik legfestőibb falva. A sziklán ráadásul egykor egy különleges, meglehetősen hányatott sorsú vár állt.
De hogyan képződhet bármilyen üreg az izlandi Geldingadalir vulkánról készített megannyi látványos videón is látható hígan folyó, szétterülő lávában? Elmagyarázzuk!
Az izlandi Geldingadalir vulkán kitörésének apropóján összegyűjtjük hazánk bazaltlátványosságait. Ebben a cikkben egyedülálló kürtőkitöltésekről lesz szó, amelyeken nem mellesleg hazánk legszebbnek mondott várromjai állnak.
A Karancs-Medves-vidék szélén, Bárna mellett található Kiskő nem akármilyen kincset rejt: itt található hazánk legnagyobb méretű, bazaltkőzetben létrejött lávabarlangja, amelybe ráadásul be is kukkanthatunk!
Tényleg úgy csúszik a vizes riolittufa, mint a felázott szappan? Cikkünkben erről, és a Kazár határában lévő riolittufáról is mesélünk.
→ Tovább
A lehetőség bárki számára adott, csupán madáreleséget kell vinni. Az első faházat a napokban helyezték el az eresztvényi játszótér közelében, később még négy ilyen les lesz a térségben.
Időutazás a Bükkalján, kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra egyéb emlékei között.
A Börzsöny vadregényes részein hajdan közel kétszáz kilométer hosszan kanyargott a kisvasút.
Országszerte találkozhatunk képesfákkal, amelyeket gyakran szent fáknak vagy Mária-fáknak is neveznek.
