Nomád, a hegyek vándora

2016. március 25.

Egyéjszakás kaland a Mátrában

Még az év elején megnéztük a Mátra egyik új kilátóját, a Nyikom csúcsán épített Gortva-Jójárt-kilátót. Akkor elhatároztuk, hogy ott fogunk tölteni egy éjszakát, hiszen hála Gortva Zsolt munkájának, az építmény erre is alkalmas, lényegében bármelyik évszakban.

Mivel korán kitavaszodott, elég kellemes reggeli hőmérsékleteknek örvendhettünk már március végén. Csak egy kicsit fagyott hajnalban és napközben általában 10 °C felett volt folyamatosan a hőmérséklet, ami lehetővé teszi akár a szabadban alvást is, megfelelő felszereléssel és hozzáállással. De ha van egy valamelyest fűthető menedék, akkor tényleg könnyedén megoldható az egyéjszakás ott alvós kaland a hegyen. Ezért gondoltam arra, hogy nem is tölthetnénk annál alkalmasabb helyen a csillagászati tavasz kezdetét, március 20-át, és az Erdők Nemzetközi Napját, március 21-ét, mint éppen az erdőben.

 

Az Alsó-vízesés. A kép jobb sarkában lent látszik, hogy csupa jég minden, dacára a jó időnek

 

A szokásos 4 órás vonatozást Pásztótól egy rövid 20 perces buszozás követett, így mivel szerencsére minden csatlakozást sikeresen elértünk, 11 óra után „már” Mátrakeresztesen voltunk, a Mátra nyugati kapujában. Leszálltunk az Ágasvári menedékház elnevezésű buszmegállóban, és lényegében egy perc múlva már a hegyen gyalogoltunk felfelé. Ragyogó napsütés, élénk szél, madárcsicsergés, igazi tavaszias hangulat volt az erdőben.

 

Egyébként ugyanazon az útvonalon mentünk fel a kilátóhoz, amit már a januári út kapcsán is leírtam, de emlékeztetőül íme, néhány részlet: Mátrakeresztestől a piros + jelzésen indulunk, ezt követve kb. 15 percnyi séta után megnézhetjük az Alsó- és Felső-vízeséseket, valamint a Vidróczki-barlangot. Innen továbbmenve néhány helyen gyönyörködhetünk a kilátásban is, aztán belecsatlakozunk a piros sáv és az újabb festésű kék "M", a "Mátra bércei" jelzésbe. Később egy nagyobb fenyvesben is sétálhatunk a Nyikom-forrás környékén. Figyelem! A forrásra ne számítsunk, mint vízvételezési helyre, mert általában nem találunk benne iható minőségű és mennyiségű vizet! Az út teljes hossza Mátrakeresztestől a kilátóig nagyjából 4 km, és kb. 450 méter emelkedőt kell leküzdenie annak, aki vállalkozik az útra és felkaptat a 764 méter magas csúcsra.

 

A Felső-vízesés. Balra fent a sarokban a Lyukas-kő

 

Mire felértünk a kilátóhoz, kicsit romlott az idő, de még így is jónak volt mondható túrás szemszögből nézve. Sajnos a kilátót semmilyen tábla, felirat nem jelzi egészen a Nyikom-nyeregig, ahonnan már amúgy is láthatjuk, és igazából még kijelölt turistaút sem vezet hozzá. Valamint tulajdonképpen a természetjárók számára ugyan megnyitott, de lényegében mégiscsak magánterültről van szó, így ha itt járunk - és persze máskor is - illik rendesen, igazi természetjáróhoz méltóan viselkedni. Én magam előzetesen telefonon egyeztettem a tulajdonossal a kilátóban történő éjszakázással kapcsolatos tervemről.

 

 

Ilyenkor egyébként kellemes melegre senki se számítson még úgy sem, hogy az alsó szinten lehet fűteni, hiszen a kőfalak igencsak lehűltek a tél folyamán. Vágott fa van, de „gyújtósról” mindenkinek magának kell gondoskodnia, amihez esetleg baltát is érdemes vinni, mert az nincs. Elvileg napelemes világítás van éjszaka, de most nem működött, csak a torony tetején lévő kereszt volt kivilágítva, szóval természetesen jobb, ha viszünk magunkkal megfelelő világítóeszközt, mint egyébként is egy éjszakai túrára.

 

 

Néhány adat erről a fotóról, hogy kedvezzek fotóstársaimnak is.
Gép: NIKON D5200. Objektív: Tokina F2.8, 11-16mm. Kép adatok: F2.8, ISO 160, 15 SEC, 11 mm-en. A kilátó szemből ledes lámpával van megvilágítva, a telihold túlságosan erős fényét a fátyolfelhők sikeresen kompenzálták a megfelelő időpont és a hosszú záridő miatt.

 

 

Csendesen telt az éjszaka, bár sötétedés előtt 6 lövést hallottunk a közelből, a Muzsla irányából. Aztán már csak az erős szél fütyült a kilátó körül, és reggelig abba sem hagyta. Hajnal 5 után ébresztő, kávézás, kaja és természetesen takarítás, rendrakás a kilátóban. 7 után indulás lefelé. Pásztóig a zöld+ jelzésen mentünk, ami nagyjából 8 kilométer a vasútállomásig, miközben 600 métert ereszkedünk lefelé. Még visszajövünk máskor is, már megvan a következő tervünk.

 

Kora reggel hazafelé. Alattunk Pásztó és a távolban már a Cserhát lankái látszanak

 

Képek és szöveg: Szatmári Zsolt - szatmarizsolt.blogspot.hu

Tavaszi tekergés

Tavaszi tekergés

2017.04.24.

Komoly problémával küszködik a blog. Nincs időm az írásra, szerkesztésre, anyagok gyűjtésére. Sőt, még igazából a túrázásra sem. Így most csak egy rövidke hiánypótló bejegyzést teszek közzé, nehogy úgy tűnjön már, hogy leállt a blog, mert nem. Sőt! De erről majd később, a következő írásban. 

→ Tovább
Kilátások a hófödte Mátrában

Kilátások a hófödte Mátrában

2017.01.24.

Évnyitó túrát terveztünk a Mátrába január közepére. Persze nagy havazást ígértek pont az indulás napjára, meg jeges esőt, ónos esőt, és mindenféle színű és szintű riasztást kiadtak. Ráadásul péntek 13. volt. Mi jöhet még? Mindegy, eldöntöttük, hogy ha nem túl rizikós közlekedni, akkor mindenképpen megnézzük ismét a tavalyi évben személyes kedvencünkké vált Gortva-Jójárt-kilátót a Nyikom tetején.

→ Tovább