Nomád, a hegyek vándora

Szerző:
2016. március 8.

A bükki gejzírek nyomában

Az idei év tavaszán kicsit talán több eső esett, mint általában, de lényegében nem volt semmi rendkívüli. Tavaszi szél vizet áraszt, áradnak hát a folyók és patakok, így volt ez máskor is, más években is. De érdekes módon a különböző médiák éppen most, 2016 tavaszán nagyon felkapták a „bükki gejzírek”-ként is emlegetett időszakos forrásokat. Megpróbálom hát megmutatni, hogy miben is rejlik ezeknek a vizeknek a rendkívülisége!

Érdekes, mert amikor tényleg igazán nagy vizek voltak, nem parádéztak ennyire körülötte a kirándulók és a fotósok sem. Persze ez csak az én szubjektív meglátásom. Ezt a gondolatot továbbfűzve elhatároztam, - mivel birtokában vagyok a megfelelő anyagoknak - készítek egy részletes összeállítást ezekről a kétségtelenül érdekes, hazánkban egyedülálló látványt és élményt nyújtó forrásokról.



Vörös-kő-völgyi alsó forrás, 2016 február vége. Fotó: Nagy Zoltán
 

Viszont nem a mostani állapotot fogom megmutatni, - jó, lesz majd az is - hanem inkább kicsit visszamegyek az időben. 2010, 2013, mert akkor nagyobb vízhozammal működtek ezek a források, mint most. A fotókról. 2010-ben nem fényképezőgéppel fotóztunk a forrásoknál, hanem csak egy mobiltelefonnal, ezért a képek minőségénél ezt kérem figyelembe venni! 2013-ból pedig inkább videókat mutatok. És nem csak a vizekről, mert fogunk egy kicsit vonatozni is ám!

 

A Bükk mészkőfennsíkjának déli pereme alatt, 450-500 méteres tengerszint feletti magasságban négy időszakos karsztforrás is ered (az Imó-kői, Fekete-leni, Vörös-kő-völgyi alsó és felső időszakos forrás), melyek a Bükki Nemzeti Park területének legérdekesebb jelenségei közé tartoznak, és mint ilyenek, kiemelkedő jelentőségű természetvédelmi értékek is, ezek talán legismertebb tagja a Vörös-kő-völgyi alsó forrás.



Vörös-kő-völgyi alsó forrás, amikor csend van. 2016.02.27. Gutter Krisztián barátom fotója

 

Ezek a források az agyagpalába zárt, viszonylag kis felszíni kőkibúvású mészkőrögök déli peremén, a mészkő és a vízzáró agyagpala határán találhatók. A mészkőből álló területeken a csapadék kb. 20-40%-a szivárog be a mészkő résrendszerébe, és vesz részt a felszín alatti karszt kialakításában. A beszivárgó víz rövidebb-hosszabb felszín alatti tartózkodás után különféle karsztforrásokban lép ismét felszínre, melyek zöme a hegységperemen található. Közülük különösen ismertek a dél-bükki időszakos karsztforrások (Imó-kői-, Fekete-leni-, Vörös-kő-völgyi alsó és felső forrás), melyek aktivitása a karsztvízszint emelkedésével, csökkenésével áll összefüggésben.



2010.04.21. Az Imó-kői időszakos forrásnál
 

A források aktivitásának a száma és időtartama tehát a fennsíki vízgyűjtőterületen beszivárgó csapadékmennyiségtől függ, a rövid idő alatt beszivárgó jelentősebb vízmennyiség hatására aktiválódnak. A Vörös-kő-völgyi alsó forrás látványos vízsugarát annak köszönheti, hogy a korábbi természetes forrástóban buzgárszerűen feltörő víz környezetét az 1970-es években olyan módon építették ki, hogy a víz csak egy felfelé mutató szűk nyíláson át távozhasson, tehát az lényegében mesterségesen kialakított jelenség.



Egy vicces figura…, a Vörös-kőnél

 

Leggyakrabban tavasszal (március-április), majd késő ősszel (október-november) legritkább a kora nyári, nyári működés. Az Imó-kői-forrás működése a Vörös-kőinél ritkábban figyelhető meg. Vize az Imó-kő alatti forrásbarlangból természetes módon, nagyobb vízhozam esetén dübörögve tör elő, miután barlangját már teljesen kitöltötte. A Vörös-kő-völgyi felső forrás csak rövid ideig (3-4 hétig) működik, míg az alsó, látványosabb forrás akár 4-6 hónapig is adhat vizet.


2010 májusában, a Vörös-kő felső forrása, ahogy ritkán látják

 

Először az alsó forrás indul meg, ezt éri el leghamarabb az emelkedő karsztvíz. A legerősebb működés idején akár 1,5-2 méter magasra is kitörhet belőle a víz, egyedülálló látványként szolgálva az ide látogató természetjáróknak. Nagyon csapadékos években esetleg előfordul, hogy nyáron is ontják magukból a vizet, de az utóbbi évekre inkább az volt jellemző, hogy be sem indultak.

 

 

 

Az időszakos karsztforrások néhány vízhozammaximuma
Imó-kői-forrás: 1970. április 12. 13.200 l/perc
Vörös-kő-völgy alsó forrás: 1970. március 31. 9.000 l/perc
Vörös-kő-völgyi felső forrás: 1970. április 12. 6.600 l/perc
Fekete-leni-forrás: 1967. április 15. 2.700 l/perc
 



A Fekete-Len forrása 2016.02.27. Gutter Krisztián fotója

 

Hogyan juthatsz el leggyorsabban a forrásokhoz?

A Vörös-kő-forráshoz Felsőtárkány felől legkényelmesebben a Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút igénybevételével juthatunk el (Közlekedik: 2016.03.12 - 2016.10.30. Szabad- és munkaszüneti napokon, 2016.06.29 - 2016.08.28. Szerdán, csütörtökön és pénteken is!) a Stimecz-ház végállomásig vonatozva, majd onnan a Vörös-kő-völgyben a tanösvényt egy darabig és a patakot végig követve, gyalog közelíthető meg a forrás, így innen 2,7 km és kb. 180 m szintkülönbség a völgyön felfelé. A tanösvény, amikor felkanyarodik a jobb oldali hegyre, balra a patakon átkelve, jelzetlen gyalogúton (a régi vasút nyomvonalán) lehet megközelíteni a forrást. Az erdészet által kialakított és fenntartott tanösvény bemutatja a vidék kőzeteit, növény- és állatvilágát. A forrás helye jól felismerhető: a számottevő víznyomás miatt nagyméretű kibetonozott részen tör a felszínre a víz. Tehát ebben a változatban szinte bárkinek ajánlható a túra. Kerékpárral a vasúttal párhuzamos úton juthatunk fel a forrás alá: Egeres-völgy Varróház vasúti megálló előtt kell kereszteznünk a vasutat egy sorompóval lezárt erdészeti úton, majd a Stimecz-ház végállomásnál a Vörös-kő völgyében kell feltekerni. Gyalogosan a kék sáv és kék kereszt túraútvonalakon kell Felsőtárkányból a Stimecz-házig eljutni, onnan pedig, mint ahogy fentebb is említettem, a Vörös-kő-völgyben érhető el a forrás, követve a patakot. Így Felsőtárkányból gyalog vagy kerékpárral 8-10 km-t kell megtennünk.




Az Imó-kőhöz is eljuthatunk felhasználva a fent említett útvonalat a Stimecz-házig, ahonnan is a „Bükki kéken” gyalog továbbhaladva könnyen elérhetünk a Samassa-házig. Innen egy rövid kaptató után lefelé visz az utunk a Lök-völgybe (Stimecz-háztól összesen kb. 4 km), ahol balra a fennsík irányába fordulva a kék kör (van tanösvény jelzés is) jelzésen a patakot felfelé követve nagyjából 600 métert megtéve elérjük az Imó-kői időszakos forrás barlangjának száját. Másik verzió, ha a Tamás-kútjáig (Kis-Som-forrás) busszal (a részletes menetrendet itt lehet elolvasni), vagy autóval jövünk, s onnan a „Bükki kéken” 2 km-t megtéve (közben esetleg láthatjuk a Fekete-len forrást is) elérjük a kék kör (van tanösvény jelzés is) jelzést, amin jobbra felfelé, az imént már leírt úton elérjük az Imó-kőt. Remélem, sikerül sokaknak felhívnom a figyelmét ezekre a hazai viszonylatban rendkívüli jelenségekre, természeti csodákra, itt az ideje, túrára fel!



1. pont: Tamás-kútja; 2. pont: Imó-kő; 3. pont: Stimecz-ház; 4. pont: Vörös-kő-völgyi alsó forrás 

 

Képek és szöveg: Szatmári Zsolt - szatmarizsolt.blogspot.hu 


 

Tavaszi tekergés

Tavaszi tekergés

2017.04.24.

Komoly problémával küszködik a blog. Nincs időm az írásra, szerkesztésre, anyagok gyűjtésére. Sőt, még igazából a túrázásra sem. Így most csak egy rövidke hiánypótló bejegyzést teszek közzé, nehogy úgy tűnjön már, hogy leállt a blog, mert nem. Sőt! De erről majd később, a következő írásban. 

→ Tovább
Kilátások a hófödte Mátrában

Kilátások a hófödte Mátrában

2017.01.24.

Évnyitó túrát terveztünk a Mátrába január közepére. Persze nagy havazást ígértek pont az indulás napjára, meg jeges esőt, ónos esőt, és mindenféle színű és szintű riasztást kiadtak. Ráadásul péntek 13. volt. Mi jöhet még? Mindegy, eldöntöttük, hogy ha nem túl rizikós közlekedni, akkor mindenképpen megnézzük ismét a tavalyi évben személyes kedvencünkké vált Gortva-Jójárt-kilátót a Nyikom tetején.

→ Tovább