Esőkabát - héjkabát kisokos

Túrázás során folyamatosan ki vagyunk téve az időjárás viszontagságainak, ezért különösen fontos, hogy olyan külső réteget viseljünk, amely megfelelő védelmet nyújt. Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy milyen típusú eső–, héjkabátok vannak, és kinek melyiket érdemes választania.

Mielőtt nekivágnánk a legkorszerűbb technikák bemutatásának, gyorsan tisztázzuk, hogy milyen kategóriák vannak az esőkabátok között.

Vízálló kabátoknak (Waterproof) nevezzük azokat a típusokat, amik teljes védelmet nyújtanak az esővel szemben. A vízállóság mértéknek megadásában a gyártok különböző kategóriákat állítanak fel, de ami Waterproof névjeggyel van ellátva azok már mind vízálló darabok.
Vízálló, lélegző kabátok (Waterproof/breathable) azok a fajták, amik nem engedik át a vizet, viszont az általunk termelt párát egy membrán segítségével ki tudják engedni, ezáltal nem izzadunk bele a dzsekibe, kabátba. Aktív mozgás esetén ajánlott darabok.
Vízlepergető dzsekik (Water resistant/water reppelant) azok a típusú darabok, amelyek egy rövidebb ideig tartó esőnek, hónak ellenállnak. Általában membrán nélküliek és valamilyen tartós vízlepergető felületkezeléssel vannak ellátva. Többnyire a városi esőkabátok tartoznak ebbe a csoportba.
Vízálló nem lélegző (Waterproof/nonbreathable) kabátok általában nejlonból készült darabok, teljesen vízállóak, de nem lélegzőek. A poncsók illetve klasszikus esőkabátok készülnek ebből az anyagból. Kevésbé aktív felhasználásra ajánlott, mivel hamar bele lehet izzadni.

2 / 7

Fotó: PRECUP CSABA

Mit is jelent az, hogy a kabát lélegzik?

Gyerekkorunkból még emlékezhetünk a nagy talpig érő piros, sárga kék színű esőkabátokra – poncsókra. Ezek teljesen vízállóak, viszont nem légáteresztőek, de akkor még nem mindenkinek tűnt fel, főleg gyerekként, hogy mire hazaértünk már inkább beleizzadtunk mintsem hogy átáztunk volna... Na de miért is van ez? Ezek a kabátok nejlonból (poliuretánból) készülnek, igaz hogy nem áznak át, de az általunk termelt párát sem engedik ki, ezért extrém módon bele lehet izzadni ha nagyon aktívan mozog az ember. Kevésbé intenzív, rövidebb felhasználásra kiváló darabok, de hosszabb túrához, kiránduláshoz érdemes másik típust választani.

A modern esőkabátok már valamilyen lélegző membránnal vannak ellátva, így megfelelőek lehetnek az aktív mozgást igénylő túrák, sportok szerelmeseinek.

A lélegző vízálló membrán története már elég régre nyúlik vissza, 1969 ben Bob Gore (a Gore – Tex membrán feltalálója) rájött, hogy polytetrafluoroethylene (PTFE, Teflon) anyag megnyújtásával egy olyan szerkezet érhető elő (ePTFE), ami nem engedi át a nagyobb méretű vízcseppeket, de a test által termelt párát viszont igen, ezáltal egy lélegző vízálló anyagot tudott létrehozni. Azóta már rengeteg cég, gyártó kijött különféle technológiával, de az elv a legtöbb esetben hasonló, mint a Gore – Tex membrán esetében azzal a különbséggel, hogy a membrán milyen formában és hol van beépítve az anyagba.

3 / 7

Fotó: PRECUP CSABA

A membránt 2 féle módon lehet az anyagra integrálni, az egyik az, hogy hozzá ragasztják, laminálják a külső szövethez (olyan mintha egy tapétát ragasztanánk fel) a másik megoldás, amikor pedig „ráfestik” vagy felviszik a membrán anyagát a külső rétegre. Na de nézzük meg mi a különbség a két eljárás között.

Laminálás (ragasztás): Ebben az esetben a membránt hozzá laminálják, ragasztják a külső réteghez, vagy 2 réteg közé laminálják. A membrán a legtöbb esetben PTFE politetrafluoetilén, PU poliuretán, vagy poliészter anyagból készül. A laminált eljárással egy magasabb vízállósságot, lélegző képességet, tartósságot lehet elérni, ami drágább, is mint a festett eljárás.

Print/Coating (ráfestés): Ez az eljárás a membrán felfestésével jár, itt nincs ragasztás, laminálás, hanem a külső anyagra történik a membrán felfestése. Az itt felhasznált anyag a legtöbb esetben PU poliuretán. Ez a módszerjelentős súlycsökkentéssel jár, tehát egy ilyen kabát könnyebb, mint a laminált, de kevésbé vízálló, és tartós. Ahhoz hogy ezt a membránt megvédjék a külső behatásokkal szemben, a gyártok úgynevezett rétegeket hoznak létre, 2L, 2.5L, 3L.

2L (2 rétegű kabát): Ez a típusú kabát akkor jön létre, amikor a membránt belülről hozzá laminálják, vagy festik a külső anyaghoz, és ezen felül pedig raknak bele egy hálós vagy egy vékony selyemszerű anyagot, ami megvédi a membránt az izzadságtól, kosztól és más fizikális behatásoktól. Általában városi vagy könnyebb túrákra érdemes beszerezni ezeket a típusú kabátokat.
2.5L (2.5 rétegű kabát): Az alapelv hasonló, mint a 2 rétegű eljárásnál, itt is a külső anyag belső felére van felvéve a membrán, amivel elérik a 2 réteget, viszont itt nincs háló vagy külön szövet, hanem egy nagyon vékony fólia jellegű anyag van a membránra ráfestve, aminek hasonló a szerepe, mint a hálónak a 2 réteg esetében. Ezt a vékony fólia réteget általában csak fél rétegnek hívják, innen jön a 2.5 réteg elnevezés. Ezek a kabátok a legkönnyebbek és legrugalmasabbak mind városi, illetve outdoor célra készülnek belőlük kabátok. Előnyük hogy nagyon könnyűek, jól szellőznek viszont ezek a legkevésbé ellenállóak a külső behatásoknak.
3L (3 rétegű kabát): Ebben az esetben a membrán a külső ellenálló és a belső védőréteg közé van ragasztva, itt nem alkalmazzák a festés eljárást. Általánosan ezek a legstrapabíróbb, leginkább vízálló darabok, kifejezetten keményebb, durvább időjárási körülmények közé lettek kifejlesztve, téli havas, jeges körülmények közé, ezért a felhasználók többsége alpesi körülmények közé választja ezt a típust.

1 / 7

Azon felül, hogy ezekben a kabátokban ott van a membrán, a külső réteget el szokták látni egy úgynevezett tartós vízlepergető kezeléssel is (DWR Durable Water Reppelent). Ez a kezelés segít, hogy magáról a külső anyagról leperegjen a víz. Vannak viszont olyan kabátok, amikben nincsen membrán, csak ezzel a DWR kezeléssel vannak ellátva, ezeket a darabokat „csak” vízlepergető kabátoknak hívjuk. Ez a réteg egy idő után, használatból, mosásból adódóan le tud kopni és így már nem őrzi meg a vízlepergető képességét. Jó hír viszont hogy ezeket a darabokat újra lehet impregnálni speciális mosó, illetve impregnáló szerekkel.

Fontos, hogy az összes membránnal illetve DWR kezeléssel ellátott ruhadarabot, csak speciális erre az anyagokra kifejlesztett mosó – impregnáló szerekkel szabad mosni, tisztítani!

A vízállóságnál van még egy adat, amit fontos megemlíteni ez pedig az, hogy hány mm folyadéknak tud ellenállni a kabát illetve, hogy hány mm párát tud átengedni. Itt nincs standard adat, hogy hány mm kell, legyen egy kabát, hogy teljesen vízálló legyen, mert ezek általában membrántól illetve a gyártóktól függnek. Általánosságban azonban elmondható, hogy amelyik anyag ellen tud állni 10000 mm csapadéknak és ugyanannyi párát át is tud engedni azok már nyugodtan tekinthetőek vízállónak.

4 / 7

Ezekről az adatokról érdemes minden gyártó saját oldalán tájékozódni, de előfordul, hogy nem találunk adatot erről az értékről. Ez a miatt fordulhat elő, mivel a külső tényezők nem mindig ugyanolyanok, illetve a másik dolog hogy mennyire izzadunk bele a kabátba. Nagyon intenzív mozgás esetén, néha már hamarabb érezzük belülről nedvesnek a kabátot, hiába a membrán még nem engedi át az esőt, de annyi pára és olyan ütemben termelődik, hogy nincs ideje olyan gyorsan távozni az anyagon keresztül ezért kicsapódik a kabát belső felületén. Extrém, és aktív mozgásra érdemesebb egy olyan kabátot választani, aminek nagyobb a légáteresztő képessége, mint a vízálló tulajdonsága.

Kinek melyik típus ajánlott

Egy átlagos túrázó számára, aki nem jár magashegyi körülmények között egy 2.5 rétegű kabát lehet a legjobb megoldás. Ezek a darabok nagyon könnyűek, rugalmasak, jól pakolhatóak és ár- érték arányban kiválóak. Ebből a típusból mindenkinek érdemes tartani egyet.

Aki már sokat és extrémebb helyeken túrázik, esetleg valamilyen technikai sportot, jégmászás hegymászást, sítúrát művel annak érdemes befektetni egy 3 rétegű strapabíróbb darabba. Ezek jobban bírják az igénybevételt nem használódnak el olyan hamar.

6 / 7

Fotó: PRECUP CSABA

A 2 rétegű kabátok a hétvégi, kevesebbet túrázó emberek, illetve városi felhasználók számára lehet a legjobb megoldás. Ezek a darabok színvilágukban változatosak, kényelmes a szabásuk és olcsóbbak is, így több ember számára elérhetőek.

Kabátok felépítése technikai tulajdonságai

Az outdoor felhasználásra készült kabátok többnyire egyenes, vagy szűkített szabásformával kerülnek ki a gyártótól. Úgy vannak tervezve, hogy ezek alá minimum 2 réteg öltözet elférjen. Többnyire oldalsó, vagy hónaljszellőzővel vannak ellátva, ami intenzív mozgásnál jól tud jönni. Fontos hogy a varrások le legyenek ragasztva így azon keresztül sem folyik be a víz.

Zsebük és zipzárjuk a kabát felhasználástól függ, de minimum 2-3 darab van belőlük. Külső anyagukat tekintve vannak könnyebb rugalmas anyaggal ellátott darabok, illetve extrém körülmények közé tervezett strapabíró szakadásmentes anyaggal ellátott típusok is. Ezekben a modellekben van beépített alsó kabátösszehúzó zsinór, illetve a kapucni több módban állítható. Egy másik fontos tényező pedig hogy kicsire össze lehessen csomagolni a kabátot.

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy esőkabátból, héjkabátból mindenkinek érdemes tartania legalább egy darabot, attól függően, hogy milyen felhasználásra szánja.

Aki nem akar túl sokat befektetni annak a legjobb megoldást egy nagyon könnyű kicsire csomagolható 2.5 rétegű típus jelenti. Ha túrázni, kirándulni megyünk ezt a darabot mindig érdemes magunknál tartani, hiszen könnyű és kevés helyet foglal a hátizsákunkban, és bármikor elővehetjük, ha szükség lenne rá.

Ha sokat járunk olyan időjárási körülmények között túrázni, ami megköveteli egy jobb minőségű strapabíróbb darab használatát, akkor abból érdemes egyet beszerezni lehetőleg egy 3 rétegűt. A legfontosabb hogy jó minőségű, megbízható darabot vegyünk, bármelyik modellre is esik a választásunk.

Kapcsolódó cikkek