MOLFresh Corner

MOL természetjáró blog

2020. július 13.

Folyadékbevitel: mennyit, mit, mikor?

Amennyi jólesik, alapvetően vizet, amikor szomjasak vagyunk. Még mielőtt bárki hanyatt esne ettől az állítástól, találjuk ki annak az élőlénynek a nevét, amelynek telefoncsipogásra, napi beviteli értékeket tartalmazó táblázatok olvasgatására és netes konzultációkra van szüksége ahhoz, hogy folyadékot vegyen fel. Rőt koraidenevér, csinos árvalányhaj, fagyálló csigagomba? Nem fogjuk tudni kitalálni, mert a Földön nincs ilyen élőlény.

Ugyanakkor mi, emberek, jó úton haladunk, hogy ilyenné váljunk. Megvan az, amikor a média télen meleg öltözködésre, nyáron lenge ruhák viselésére, sötétben lámpa felkapcsolására, esőben esernyő használatára, vadállatos szafarin fokozott óvatosságra buzdít? Ugyanez a helyzet a folyadékbevitellel is, amelyen egy egészséges, a testének jelzéseire, saját szomjúságérzetére hallgató, kiegyensúlyozottan táplálkozó átlagembernek egyszerűen felesleges rugóznia. Ám mivel a modern Homo sapiensek jelentős hányada totálisan életidegen, mindenféle természetes impulzustól mentes közegben dolgozik, túlpörgetve éli az életét, valamint rendre – ha tudatosan nem is – egyenlőségjelet tesz a bölcsesség és az információhalmaz-birtoklás közé, a legalapvetőbb, olykor faji mivoltunkhoz kötődő dolgok (táplálkozás, mozgás, alvás) „újratanulása” napról napra szükségszerűbbnek tűnik.

Az emberi test 50–75%-a víz, víztartalmunk pedig korunk előrehaladtával csökken.

Az, hogy mekkora mennyiségű folyadékot kell a szervezetünkbe bevinnünk, hogy elkerüljük a kiszáradást, azaz a dehidrációt, illetve az ezzel járó tüneteket (kínos szomjúságérzés, szájszárazság, fejfájás, szaporább szívverés, csökkenő vizeletmennyiség, a fizikai és szellemi teljesítőképesség romlása, gyengeség, súlyos esetben zavartság, eszméletvesztés, kóma), rengeteg dologtól függ, és itt most a környezeti hőmérséklettől kezdve – a fizikai aktivitás intenzitásán és időtartamán át – a viselt ruházatig tényleg számtalan tényező van játékban.

Alapvetően folyadékháztartásunk egyensúlyára kell törekednünk. Egyensúly akkor van, ha a vizelettel, verejtékezéssel, bőrön keresztüli párolgással, légzéssel és széklettel leadott, valamint a folyadékként és táplálékkal felvett és az oxidatív folyamatok során termelt folyadék mennyisége megegyezik. A felvett folyadék mennyisége tehát nem más, mint az ivással és az evéssel bevitt folyadék mennyisége. Ha feltétlenül kellene mondani egy irányadó vízbeviteli értéket, akkor az 3,7 liter lenne férfiak esetében, nőknél pedig 2,7 liter, de ebben benne van a termelt és a táplálékkal felvett víz mennyisége is (a kettő együtt körülbelül 1 liter), ezt ne feledjük! Ahogy azt sem, hogy nyári kánikulában és/vagy aktív sporttevékenységet végezve ennek a mennyiségnek többszörösére is szükségünk lehet, és a verejtékezéssel távozó elektrolitok (Na, Cl, K, Ca, Mg) pótlásáról is gondoskodnunk kell. Lényeg: ne görcsöljünk, igyunk rendszeresen, egyszerre ne sokat, lehetőleg vizet vagy magas víztartalmú folyadékot, eszegessünk szépen és kiegyensúlyozottan, élvezve az életet.

Zemplén legszebb kilátópontjai

Zemplén legszebb kilátópontjai

2021.10.07.

Nem mindennapi panorámaélményt nyújtanak a Zemplén belső, vadregényes táján magasodó sziklabércek. Híresebb ormai közül az Országos Kéktúra mentén is találunk párat, amiket az erre járóknak bűn kihagyniuk.

→ Tovább
Fák, parkok, kilátók – A tolnai dombok legszebb erdei ösvényein

Fák, parkok, kilátók – A tolnai dombok legszebb erdei ösvényein

2021.09.13.

Ha évente egyszer mentek kirándulni, az most legyen! A kora őszi erdőnél aligha van csodálatosabb. Mi a Tolna megyei Tamási környéki erdőkbe vettük be magunkat, és nem bántuk meg. Akár egy egész napos családi túrára is felfűzhetők a látnivalók, amit a gyerekek is imádni fognak. Játékos erdei utak, kilátók, romantikus tó, és már a szerelmes szarvasok is bőgnek.

→ Tovább