MOLFresh Corner

MOL természetjáró blog

Szöveg és fotó:
2022. augusztus 15.

Két keréken Szarvas és Békésszentandrás között

A Békés megyei Szarvason és a vele szomszédos Békésszentandráson nyaranta felpezsdül az élet. A legnagyobb vonzerő persze a Holt-Körös, de ezernyi más érdekes és szép hely van még errefelé. Bringára szálltunk és felkerestünk közülük néhányat.

Túránkat Szarvason, a Körösvölgyi Látogatóközpontban kezdtük, ahol a bicikliket béreltük, de érdemes a túra előtt vagy után körül is nézni itt. A látogatóközpontban a nemrégiben megújult kiállítás mutatja be a környék élővilágát és tájtörténetét, az Anna-ligetben kialakított állatparkban pedig megismerkedhetünk a Kárpát-medence hajdani és jelenlegi állatai közül jó néhánnyal, az európai bölénytől kezdve a fakó keselyűn át a gímszarvasig. A parkban álló Csáky-Bolza-kastély ad otthont a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság központjának, és emiatt az épület sajnos csak kívülről nézhető meg.

Az Anna-ligettől a Pepi-kertig

Tervezett körtúránk a szomszédos kis faluba, Békésszentandrásra vezetett. Az út nagy része kerékpárúton, illetve a Hármas-Körös gátján halad, és szerencsére nem kell forgalmas autóutak szélén egyensúlyozni. Miután kigördültünk az Anna-liget kapuján az út jó darabon nyílegyenesen vezet, egészen a Hármas-Körös gátjáig.

A látogatóközpont után nem sokkal már rögtön kereszteztük is a Szarvas-Békésszentandrási-Holt-Köröst vagy más néven Kákafoki-holtágat. Ezt jó párszor megtettük még a nap során, mivel a holtág meglehetősen nagy és tekervényes, 29,2 km-es hosszával ez az ország ötödik legnagyobb állóvize.

Ez a szakasz egyébként az 1836-os Anna-ligeti átvágás, ami az első próbálkozás volt a folyó megregulázására.

A közel 30 km hosszú holtág szabályozására több lépcsőben került sor. A folyó hatalmas kanyarulatát először itt vágták át, majd néhány évtizeddel később, 1888-ban a várostól távolabb újabb helyen metszették át a kanyarulatot, és alakították ki a folyó mostani, mesterséges medrét.

A forgalmas 44-es főúton átkelve utunkat folytathatjuk egyenesen a híres Szarvasi Arborétum felé, de ezen a ponton kisebb-nagyobb kitérőt is lehet tenni Szarvasra. A város szélén máris az egyik – ha nem legszebb - épület, a Bolza-kastély fogadja a látogatót. A kastély tulajdonosa Bolza Pál, a Pepi-kert alapítója volt.

Bolza-kastély

A kastély építésének pontos dátumát nem tudni, valószínű, hogy már az 1810-es, 20-as években állt itt egy szerényebb ház, amit a későbbi évtizedekben bővítettek ki. Az épület előtt álló, a mondabeli anyafarkast, Romulust és Remust ábrázoló szobor az eredeti római alkotás pontos mása, és a család olasz eredetére utal. Sajnos, a kastély nagyközönség számára nem látogatható, pedig ha valamire, hát erre az épületre minden idelátogató kíváncsi lenne.

Innen az Arborétum utcán át laza 5-10 perces tekeréssel érhetjük el az arborétumot. Ide mi most nem mentünk be, arra egy külön nap kellene, de így is láttunk egy érdekességet, a kert fái között egy fehér páva sétált 2 kis fiókájával.

Komp a Körösön

Bár az arborétum melletti út csak a kompig vezet, mégis viszonylag nagy a forgalom rajta, vagy csak nagynak tűnik, mert ezen az egyenes szakaszon meglehetősen gyorsan közlekednek az autók. Így nagyon megörültem, amikor kiderült számomra, hogy legutóbbi bringázásom óta épült egy kerékpárút, így most nyugodtan és biztonságban lehet itt tekerni kisebb gyerekekkel is. A nyugalmat már csak az ismétlődő durrogások zavarják, a közeli halastó karbidágyúinak hangja, amelyeknek feladata a halakra pályázó kárókatonák távol tartása.

Ezen a túrán szinte semmi szintemelkedés nincs, kivéve, amikor a gátra kell feltekerni. Ha már itt voltunk, kimentünk a pár száz méterre lévő komphoz is, ami Szarvas és Mezőtúr között szállítja az autókat a Hármas-Körös egyik partjáról a másikra.

Na meg a kéktúrázókat, itt halad át ugyanis az Alföldi Kéktúra útvonala, amit ezen a ponton a komppal tudunk abszolválni.

Megnéztük a kompot, ahogy átkelt, majd visszajött, és némi energia magunkhoz vétele után, már mentünk is tovább Szentandrás felé. Felettünk a gyurgyalagok folyamatosan gurguláztak, jellegzetes sziluettjük jól kivehető volt, de néha még tollazatuk gyönyörű színeit is látni lehetett.

A gátoldal mostanra zöld helyett fakó sárga lett, az elmúlt hónapokban mindent felperzselt a nap, a környéken nagyon régen nem esett már kiadós eső. Egy szakaszon azonban a megsárgult növényzet egyhangúságát lila foltok törik meg, sziki sóvirágok pompáznak a gát oldalában. Ez a faj remekül bírja a szárazságot, most a nyár második felére szinte teljesen konkurensek nélkül maradtak.

Hol vagyunk? A hegyekben?

Következő úti célunk a Békésszentandrási Duzzasztó. Odafelé meglepően sok bringással találkoztunk. Gyerekcsoportok, családok tekertek ide vagy épp oda a Körös gátján, s bár meleg volt, az erős szél azért segített abban, hogy ne forrjon fel az ember agyvize a tűző napon, vagy legalábbis ne vegye észre azt.

Néha a szél kisebb porördögöket emelt a magasba, később délibábot kergettünk, szóval teljes volt az alföldi romantika.

A duzzasztó már a gát tetejéről is hatalmasnak tűnik, hát még mennyire az, amikor az ember a közelébe ér.

Mostanában elég nagy itt egyébként a forgalom, sokan kíváncsiak arra, hogy az utóbbi hónapok extrém szárazsága milyen hatással volt a folyóra. A Hármas-Körös duzzasztó alatti szakaszán rendkívül alacsony volt a vízállás még egy-két hete is. Olyan kevés volt a víz, hogy át lehetett az egyik partról a másikra sétálni. Pár napja azonban, amikor mi ott jártunk, már egészen más volt a helyzet.

A gát túloldalán található Kákafoki-holtág felől bőven jött már a víz, a folyóba futó Ladányi-csatorna olyan zubogással érkezett ide, mint egy sebes folyású hegyi folyó. És ez az élmény meglehetősen furcsa itt, az aszálytól sújtott Dél-Alföldön. A Kákafoki holtág a duzzasztó felett ágazik ki a Körösből, és a duzzasztás alatt folyik vissza. Az alvíz és felvíz között nyáron közel 5 méter szintbeli eltérés van, így gravitációs úton folyik a vízcsere, ezért tűnik hegyi jellegű, zúgókkal tarkított kis pataknak ilyenkor a Ladányi-csatorna.

A vízben mindenfelé kis kócsagok várakoztak zsákmányra, szemben velünk a hallépcső bejáratánál egy csillogó jégmadár üldögélt, szintén halra várva.

Duzzasztó a Hármas-Körösön

A Békésszentandrási Duzzasztó 1936 és 1942 között épült, és Horthy Miklós idősebbik fiáról Horthy Istvánról nevezték el, aki nem sokkal korábban zuhant le vadászgépével. A duzzasztóművet a kormányzó avatta fel, aki Csongrádról hajóval érkezett a Hármas-Körösön, ahol nagy tömeg várta érkezését. A duzzasztómű építésének egyik célja a hajózhatóság biztosítása volt, a másik pedig az, hogy Horthy Miklós személyes álmát, a rizstermesztés beindítását lehetővé tegyék. A rizs vízigényes növény, termesztésének alapvető feltétele a folyamatos vízborítás. Szarvas környékén egyébként ma is folyik még rizstermesztés. 1943-tól menetrendszerinti hajójárat is közlekedett a Körösökön, a Délibáb nevű motorhajó, amely 200 – más források szerint 350 fő – befogadására volt képes. A kormányzó is ezzel a hajóval jött az avatásra, csak akkor még Megyernek hívták. A Délibáb a Hármas-és a Kettős-Körösön látott el személyszállítási feladatokat Csongrád és Békés között. 1944-ben azonban a Délibáb -sok más hajóval együtt- odaveszett a háborúban. A duzzasztómű közel tíz éve áramot is termel, a 2013-ban épített kisvízerőmű háromezer háztartás energiaigényét fedezi.

Szivattyúháztól a kastélyig

A gátra visszatérve egy újabb ipartörténeti emléket, egy egykori szivattyúházat láthatunk, és itt található az a zsilip is, amelyen keresztül visszafolyik a víz a holtágból a Hármas-Körös duzzasztó alatti szakaszába. A környéken sok vastag törzsű, de meglepően alacsony növésű fűzfát is lehet látni. Ezek a „botoló füzek”, melyeknek vesszőit évről évre visszavágják. Régen ez a módszer elterjedt volt a folyók mentén, az így lemetszett gallyakat kosárfonáshoz használták.

Innen a holtág mellett vezető nyúlgáton jutottunk vissza a faluba, ahol egy kék kútnál rögtön meg is álltunk, mert elfogyott a vizünk. Szentandráson több látnivalót is érdemes felkeresni. Ha már a szomjoltásnál tartunk, természetesen a kézműves sörök kedvelői számára melegen ajánlott megálló a Szentandrási Sörfőzde, de a falu központjában egy kastélyt is találunk. Igaz, a Hunyadi-kastély kívülről kicsit kopott és megviselt, de belső terek néhány éve megújultak, és az épület 2017 óta látogatható. A látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges.

A kastély sokáig a Hunyadiak Aradig terjedő birtokainak uradalmi központja volt, a török hódoltság után a Rudnyánszky bárók építették át historizáló késő barokk stílusban.

A kastély fordulatos történetéről, legendás pincerendszeréről is sok érdekességet megtudhat, aki ellátogat ide, a kastély előzetes bejelentkezéssel látogatható.

Aki szeretne, és érzi magában az erőt, Szentandráson is tehet egy nagyobb kitérőt. A falu központjától hét kilométert kell tekernünk - egy meglehetősen rázós úton -, hogy elérjük a környék egyik nevezetességét, az ország legnagyobb kunhalmát, a Gödény-halmot.

Gödény-halom

A halom valószínűleg egy rézkori nomád nép vezetőjének sírját rejti. Magassága ma közel 11 méter. A kurgán, a népi emlékezet szerint, nevét a hajdanán itt élő gödényekről kapta, melyek gyakran szálltak le pihenni a környező mocsarakból kiemelkedő magaslatra. Valójában azonban a közelben állt Gödénytelek nevű középkori falu neve maradt fent a halom nevében. A Gödény-halom megismerését egy tanösvény segíti.

Békésszentandráson ismét keresztezzük a Kákafoki-holtágat, majd a 44-es főút mellett haladó kerékpárúton jutunk vissza Szarvasra.

A remek bringatúra után a látogatóközpont büféjében egy-egy jól megérdemelt jégkrém társaságában pihenünk egy kicsit. Kisfiammal mi három és fél óra alatt teljesítettük a körtúrát, sok-sok nézelődéssel, de ez bőven lehet sokkal több is, mert az útvonal számos kisebb-nagyobb kitérővel bővíthető, tetszőlegesen variálható kedvünktől, érdeklődésünktől és erőnlétünktől függően.

Hasznos információk

A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Körösvölgyi Látogatóközpontjában nemcsak kerékpárt és kenut bérelhetünk, de tippeket is kaphatunk a környék látnivalóival kapcsolatban.

Cím: Szarvas, Anna-liget 1.

A látogatóközpont és az állatpark nyitvatartása: augusztusban minden nap 9-től 19 óráig, szeptemberben 9-18 óráig, októberben 9-től 17 óráig

A további részleteket és a programnaptárt ide kattintva találjátok.


A nyári hőségben mindenkinek jól esik egy hűsítő jeges kávé!

Kelj útra, és túrázás előtt vagy után töltődj fel országszerte a MOL Fresh Corner pontjain! Ezen a nyáron: Hűsítő jeges latte! Válassz kedvedre karamellás vagy hozzáadott cukor nélküli opciókat, és élvezd a hűsítő élményt! További részletek ide kattintva.






Sziklás körmenet a pilisi vadonban

Sziklás körmenet a pilisi vadonban

2022.09.09.

Mindig másként fest ez a rengeteg, melynek megunhatatlan sziklaormai és látványos kőalakzatai, pazar panorámái és hangulatos ösvényei bármikor feltöltenek, apró részletei pedig órákra is lekötik az embert.

→ Tovább