Hosszúlépés

Élmények az országon innen és túl - a Turista Magazin szerkesztőségi blogja

Szerző:
2016. október 20.

Mészkőben egy letűnt világ

Miben hasonlít a bécsi Szent István-székesegyház és a lébényi Szent Jakab apostol templom? Abban, hogy mindkettő a fertőrákosi lajtamészkőből készült. Mi ellátogattunk a helyszínre.

Szerencsére ma már nem csak az osztrákok tudnak egy régi, - turistaszemmel - nem túl vonzó jelenségből turisztikai attrakciót kovácsolni. A héten a Fertőrákosi Kőfejtőben voltunk. Sietned kell, ha te most indulnál el oda, mert idén már csak szombatig van nyitva, aztán legközelebb jövő tavasszal lesz.


Az ausztriai Erzbergben és St. Margarethenben már láttunk arra példát, hogy egy felhagyott bányát kifejezetten turisztikai célra alakítottak át. Kíváncsiságunk vezértelt minket Fertőrákosra, hogy megnézzük, hogyan sikerült kis hazánkban ez a folyamat, és nem kellett csalódnunk. A község északi részén emelkedő dombon található egykori kőbányát (tanösvényt és barlangszínházat) egy éve „csilli-villin”, uniós pénzből újították fel, de szerencsére úgy, ahogy azt külföldi jó példákon már megtapasztalhattuk.

 

 
Tanösvény kilátópontokkal

 
Ha az időjárás engedi, feltétlenül a kőfejtő felszínén végigfutó Sziklai benge (egykori Kövi benge) Tanösvényen kezdjétek el a túrát. Kilátópontjairól jó időben ellátni a Fertő fölött akár még a pozsonyi várig is. A párás idő miatt nekünk ebben az élményben nem volt részünk, viszont láttuk a tavat a nádasokkal és pótolt minket a növények őszi sokszínűsége, mely nekem kevésbé tűnt egyhangúnak, mint amilyennek talán nyáron látnánk.

 

 

A szikes talajnak köszönhetően a sztyepprétek a jellemzőek a kőfejtő felső részén. A tanösvény névadó cserjéje, a Sziklai benge (Rhamnus saxatilis) ilyen nagy telepekben leginkább itt fordul elő. Régebben bárhol lehetett járkálni a fűben, de most már csak a kijelölt úton szabad. Egy-egy óvatlan lépéssel akár évtizedekkel is visszavethetnénk egy ilyen lassú fejlődésű (fokozottan védett) területet. A tanösvény mentén található, fémből készült állványok és kilátópontok szerintem még hozzá is tettek az indusztriális hatáshoz.

 


A híres lajta


Nevét felfedezésének első helyszínéről, a Lajta melletti Lajta-hegység területéről kapta. A lajtamészkő a miocén kori Pannon-tenger üledékes kőzete - ami az ott élt állatok meszes vázából származik -, és már a római korban épületkőnek használták. A legutolsó időkben részben külszínen, részben a föld színe alatt fejtették, így a kőfejtőben a különleges, ember alkotta csarnokok és a természet adják a díszletet.

 

 

Hatása minket inkább lenyugtatott, a fotósunkat viszont felizgatta, mert a borongós idő ellenére (vagy éppen azért) alig bírta abbahagyni a kattintgatást. A lajtamészkő megmunkálásáról a földalatti témaparkban filmet is vetítenek, illetve egy bemutató részen több más hazai mészkőfajtával hasonlíthatjuk össze.

 

 

A püspöki kőfejtőben őslénytani szempontból is sok érdekességet találunk: a bánya hatalmas termeinek falain és 12-15 méter magas oszlopain fosszíliákat láthatunk, illetve azokon az épületeken és műalkotásokon is, amelyek ebből készültek. Innen vontatták el 12 ökörrel a nagy kőtömböket Bécsbe és Pozsonyba, de állítólag a legnagyobb kihívás a Sopronból való kijutás volt. Grandiózus méretű épületek (Bécs és Pozsony házainak jelentős része) és finom megformálású műemlékek (Sopron számtalan domborműve, szobra és tornyai) készültek belőle.


Opera az őstehén szomszédságában

 


A kicsiket leginkább a miocén kori őstengeri kiállítás fogja érdekelni, ahol eredeti méretben láthatnak majd őslényeket (ősi tengeri tehént, ősbálnát, ősdelfint és őscápát), amelyeknek a csontjait a környéken találták meg. A felnőttek nyáron különleges színházi előadáson vehetnek részt az egykori kőfejtőben, aminek akusztikája állítólag annyira jó, hogy operát mindenféle hangosítás nélkül, eredeti nyelven játszanak. Már régóta tervezem, hogy közelebbről megismerkedek a műfajjal, és ennél kivételesebb helyszínt első alkalomra keresve se találhatnék. A székek fűthetőek, a hőfokot saját magunknak szabályozhatjuk. Mondjuk nekem inkább a lábam szokott fázni, de majd felhúzom a székre - gondolom, ide úgysem nagyestélyiben kell jönni.

 

 

 

 

Írta: Balla Réka
Fotók: Gulyás Attila

Rövid, látványos, és van benne kihívás – Dera-szurdok

Rövid, látványos, és van benne kihívás – Dera-szurdok

2021.10.08.

Van egy hely a Pilis és a Visegrádi-hegység határán, ahol borongós időben is klassz kirándulni. Sőt, lehet, hogy furcsa lesz elsőre, de a párás, kissé ködös, őszi háttér a Dera-szurdokban még inkább emeli az élményfaktort. A mohás kőtömbök kerülgetése, a patakátkelések, a gerincen végigvezető sziklás ösvény kalandos túrát biztosít, és bizony nehéz betelni a látvánnyal.

→ Tovább
Őszi séta a Dunakanyar legsokszínűbb városában – Vác

Őszi séta a Dunakanyar legsokszínűbb városában – Vác

2021.10.05.

Vác bámulatos: nemcsak azért, mert itt lépten-nyomon történelmi emlékekbe botlunk, mert megdöbbentő módon több száz múmia került innen elő és mert Szentendrén is túltéve igazi cukrászda-nagyhatalom, hanem azért is, mert a városban tulajdonképpen egy kétkilométeres sétával is simán el lehet tölteni akár egy egész napot.

→ Tovább
Libegve a fekete hegyek világába

Libegve a fekete hegyek világába

2021.09.28.

Ötnapos őszi kiruccanásunk Montenegró páratlan hegyvidékének felfedezéséről szólt, az utolsó túranapra azonban alaposan elfáradtunk. Szerencsére a hegyi élményről és a fantasztikus panorámáról még így sem kellett lemondanunk.

→ Tovább