Hosszúlépés

Élmények az országon innen és túl - a Turista Magazin szerkesztőségi blogja

Szöveg és fotó:
2020. november 23.

Óbuda felett, a Hármashatár-hegy százéves útján

A Hármashatár-hegy oldalában kanyargó Guckler Károly sétány népszerű túra- és futóútvonal, és már száz éves is elmúlt, egészen pontosan idén 102 éves. 2018-ban kialakítottak itt egy érdekes tanösvényt, a kilátás pedig több pontról is hihetetlenül jó. Már ha épp nincs köd.

Ezen a csütörtöki napon azonban tejfehér ködben úszott minden, így a panorámából semmit nem láttam, cserébe viszont a köd mesevilággá varázsolta az erdőt. A Fenyőgyöngyétől indultam fel a kéken, majd a zöld kereszt jelzésen áttértem a Guckler Károly sétányra, ahol a Pilisi Parkerdő 2018-ban alakított ki tanösvényt. A Virágos-nyeregnél már a kéken jöttem vissza és a Guckler Károly-kilátót érintve értem le a Fenyőgyöngyéhez.

Múltidézés a tanösvényen

A 3,5 km-es tanösvény fordulója a Virágos-nyeregnél van, addig az út két oldalán 14 tanösvény tábla mellett haladunk el. Érdemes elolvasgatni azokat, mert nagyon érdekes infókat tudtatunk meg a környék múltjáról, földtanáról és élővilágáról.

Az út végig szintben megy, így nem csoda, ha a kedvelt erdei futóútvonal. Épp ezért most, a járványhelyzet idején inkább hétköznapokon érdemes ide jönni, hétvégi túraként nem biztos, hogy jó ötlet, szűk az ösvény, sok a futó, szóval, nem annyira "járványkompatibilis". Ezen a ködös hétköznap délelőttön azonban nem voltunk túl sokan.

Az Óbuda fölötti hegyoldalban vezető utat Guckler Károly erdőmester elképzelései alapján 1917-18-ban alakították ki, úgy, hogy az végig kb. 370 méteres tengerszint feletti magasságban haladjon. A sétautat 1924-ben nevezték el az egy évvel korábban elhunyt főerdészről.

Ki volt Guckler Károly?

Guckler Károly 1882-ben kezdte meg szolgálatát a fővárosban, 1895-ben kinevezték erdőmesterré, majd az Erdészeti Hivatal vezetőjévé.

Akkoriban a budai hegyekben sok helyen szőlőültetvények voltak, például a Guckler-út alatti lejtőkön is. 1882-ben azonban beütött a fioxéra-járvány, és a gyökértetű terjedése nyomán a budai, óbudai szőlők pusztulni kezdtek. Az erdők fogyatkozása már korábban megindult, ugyanis a tűzifát a budai hegyekből szerezték be a város lakói, ráadásul az is gyakorlat volt, hogy a szőlőültetvények talajjavítására az erdők talaját használták. A századfordulón azonban a hétvégi piknikezés, kirándulás egyre népszerűbb szabadidős elfoglaltság lett, és egyre többen fedezték fel a budai erdők értékét.

Guckler Károly nevéhez fűződik a tervszerű erdőgazdálkozás beindítása, ennek keretében 1885-1898 közötti években a budai hegyekben 879 hektár kopár területet erdősítettek, melynek java a Hármashatár-hegyet érintette. Guckler főleg feketefenyveseket telepített, amelyek a kopár hegyek extrém viszonyait kibírták, ezektől az erdőktől azt is remélték, hogy alattuk a talaj is megújulhat.

A két világháború aztán ismét nagy károkat okozott a budai erdőkben. A tanösvény egyik tábláján láthatunk egy 1944. áprilisi térképet, amin látszik, hogy a Guckler út környékén szinte teljesen eltűntek az erdők.

Ma is sokfelé látni fenyveseket, akár itt, a Guckler út mentén is, de már megkezdődött a fenyőállományok visszaszorítása és őshonos fafajokra történő cseréje.

Gyapjasorrszarvú is élt errefelé

A sétányról 400 méteres kitérővel juthatunk el a Tábor-hegyi-barlanghoz, amit 162 méteres hosszával sokáig a Budai-hegység legnagyobb dolomitban képződött barlangjának tartottak, mígnem 2011-ben innen pár száz méterre meg nem találták a Királylaki-barlangot. Ez utóbbi egyébként egy rejtélyes mesterséges alagútrendszerből, az óbudai gáztározóból ágazik ki. Az 50-es években készült kísérleti létesítmény a földgáz-tárolásra jelentett volna alternatívát, de sohasem használták, léte is sokáig államtitok volt, a nagy nyilvánosság csak a 2010-es évek elején szerzett tudomást róla.

A Tábor-hegyi barlang ebben az őszvégi időszakban – a bent teleléshez készülődő denevérek védelme érdekében – már vasajtóval van lezárva. De az év többi szakában is csak engedéllyel látogatható, csak a 10 méter magas kupolaszerű előcsarnokáig lehet bemenni. A barlang elágazó járatait a mélyből feltörő termálvizek oldó hatása alakította ki. A 30-as években Kadic Ottokár folytatott itt ásatásokat, amelynek során 12 ezer éves emlőscsontokra akadtak, köztük például egy gyapjas orrszarvú csontjaira.

A sétányon tovább haladva hamarosan elértem a Nagy-Farkas-torok mély szurdokvölgyét, amely nevét valószínűleg nem az itt élő farkasokról kapta, a név inkább a völgy vadregényességére utalhat.

A sétány mentén két kilátópontot is kialakítottak. Hogy mit lehet innen látni, ahhoz a kirakott képeket és a korábbi emlékeimet kellett segítségül hívnom, most ugyanis csak a tejfehér ködbe nézhettem bele. A város csak a hangjaival ért el hozzám, egy kanyarodó villamos csikorgott, kutyák ugattak, valaki flexelt odalent.


Szikla és kilátó a ködben

A Guckler-szikla tömbje sejtelmesen rajzolódott ki a ködből, falán mohák és fodorkák zöldelltek, majd hamarosan elértem egy egykori bányaudvart. Itt dolomit kőpor bánya működött, az innen származó dolomitport súrolóporként használták.

A tanösvény fordulója a Virágos-nyeregnél van, innen én már másik úton indultam vissza, a kék jelzésen a Guckler-kilátó felé indultam. Ez az egyik legjobb kilátópont a Budai-hegységben, most persze a tejfehér ködben a város helyett csak a legközelebbi fákig lehetett ellátni.

Budapesten és környékén hétvégén nem könnyű olyan kirándulóhelyet találni, ahol ne lennének sokan. Ezt a túrát is hétköznapokra ajánlom, de akkor, legyen akár szikrázó napsütés, szuper kilátással vagy tejfehér köd, kilátás nélkül, mindenképpen klassz élmény lesz.

Tavaszi körtúra Zebegény felett

Tavaszi körtúra Zebegény felett

2021.04.18.

Tavaly év végén készült el a Zebegényi körsétaút tanösvény, amely a falu feletti lankákon kanyarog. A 4,5 kilométeres útvonalat végigjárva nemcsak szép tájakat és jó kilátópontokat érintünk, de Zebegény múltjáról és a Dél-Börzsöny természeti értékeiről is sok mindent megtudhatunk.

→ Tovább
Felsőrákosi tanösvény: Budapest eldugott zöld oázisa, nem kevés szeméttel

Felsőrákosi tanösvény: Budapest eldugott zöld oázisa, nem kevés szeméttel

2021.04.06.

Még a 10. kerületben majd tíz éve élő ismerősöm sem hallott Budapest második legnagyobb természetvédelmi területéről, ezért nem csoda, hogy én sem jártam még erre. Nagyon kíváncsi voltam, hogy vajon mit találok ott. Azt már hallottam, hogy a Felsőrákosi-rétek élővilága országos szinten is kiemelkedő jelentőségű, és az is a tudomásomra jutott, hogy szemétgondokkal küszködnek a tanösvény környékén, ennek ellenére kicsit elszomorított, amit láttam.

→ Tovább
Festői sziklaszirt Epöl határában

Festői sziklaszirt Epöl határában

2021.03.16.

A Keleti-Gerecse egy kevésbé ismert, ám messziről is hívogató bércéről megkapó látvány tárul elénk. Szemlélődő természetjáróknak ez nem csupán egy kőkupac, hangulata és értékei miatt inkább sziget, semmint hegy.

→ Tovább